Kiderült, hogyan áll a magyar tengeri kikötő Triesztben

Bár a járvány és az eladó felet érintő több per miatt is elhúzódott a trieszti magyar tengeri kijárat adásvételének és koncessziós jogának végelegesítése, sínre került az ügy, és már a megvalósíthatósági tanulmányok alapján elindult az engedélyeztetési eljárások beszerzése.

Jó hír, hogy Olaszország kapott az Európai Unió Helyreállítási Alapjából 45 millió eurót (18,5 milliárd forintot) külön arra a célra, hogy a trieszti kikötőnél a partszakaszt fejlessze és a tengeri mederkotrást elvégezze. Erről Garai Péter, az Adria Port Zrt. vezérigazgatója számolt be a Károli Gáspár Református Tudományegyetem külgazdasági konferenciáján.

Mint elmondta, a magyar állam 32 hektár földterületet szerzett meg, részben két olasz magáncégtől, az adásvételi szerződést még 2019 júliusában megkötötték, de az olasz felek közötti pereskedés és a járvány miatt 2020 végén zárult le a tulajdonszerzés. Hat hektár terület esik közvetlenül a tengerpartra, melynek hossza 700 méter.

A tengeri kikötő területét a magyar állam részben megvásárolta, részben pedig koncessziót kapott 2076-ig, mivel a tengerpartnak mindig állami tulajdonban kell maradnia.

A tengeri kikötő tervezett forgalma évi 1,5-2,5 millió tonna körül alakulhat, és elérhetőek lesznek az Ausztria és Szlovénia felé vezető korridorok.

A merülési mélység 12-13 méter lesz. 

A fejlesztés egyik fő célja, hogy a magyar exportőr vállalatokat kedvezőbb helyzetbe hozza: lerövidíthető legyen az ellátási lánc, így rugalmasabban lehessen reagálni az ellátási problémákra, és végső soron megtérüljön a beruházás.

Időben vették meg a területet

A tengeri kijárat régi törekvése a magyar államnak, és a járvány előtt viszonylag kedvező feltételekkel tudott hozzájutni a trieszti területekhez - húzta alá Garai Péter.

A tengeri konténerszállítmányozás árai azóta ugyanis sokszorosára emelkedtek, így a szállítmányozó vállalatok óriási haszonra tettek szert, amiből terjeszkedtek, többek között kikötőket, terminálokat, közúti és vasúti szállítmányozó vállalatokat vásároltak meg. Mindez felhajtotta a kikötői terminálok árait.

Garai Péter kiemelte: 2021-ben a tengeri szállítmányozásban 148 milliárd dollár adózott nyereség keletkezett, idén már az első félévben 123 milliárd dollár profitot realizált a szektor. Mindez óriási likviditást biztosít a kikötői és infrastrukturális terjeszkedéshez, így a magyar-olasz ügylet számunkra még kifejezetten kedvező időpontban jött létre. 

A trieszti kikötőben létrehozandó modern szolgáltatások megvalósíthatósági terveit a PwC végzi, és az első engedélyek beszerzését már meg is kezdték, a kikötő előreláthatólag 2026-tól működik majd - tette hozzá Garai Péter. 

A tengeri kijárattal a magyar külkereskedelem szereplői javulást láthatnak az ellátási rugalmasságban, ehhez nyújt majd segítséget a kikötő területén lévő vasúti összeköttetés fejlesztése is.

Mint arról korábban beszámoltunk, a megvásárolt területen, az egykori Aquila olajfeldolgozó helyén 2017 óta épül az új, általános (minden árufajtát kezelő) vámszabad kikötő. Ezen a partszakaszon a természetes vízmélység 13 méter.

Így itt a közepes méretű, szélesebbre (maximum 77,5 méterre) épített, de csak 12,2 méteres merülésű, Suezmax-osztályú, 120,000-200,000 tonnás vízkiszorítású teherhajók, konténerszállítók köthetnek ki.

Az új kikötő és a közeli raktár-komplexum elsősorban a magyar külkereskedelem rendelkezésére fog állni, a konténereket gyorsvasúti összeköttetéssel juttatják el Magyarországra. Évi 78 ezer konténer, illetőleg súlyban kifejezve kétmillió tonna áru kezelésére számítanak, mondta el a magyar külügy- és külgazdasági miniszter.

A trieszti kikötőt és Budapestet összekötő vasútvonal hossza 539 km. Heti 14 vonatpárt közlekedtetnek a terv szerint a kikötő és Budapest között. Az ügylet révén a magyarországi autóipari vállalkozások szállítási igényét is kielégíthetik, jelezte az olasz fél.