Kiderült, kiket érint leginkább az állásvesztés kockázata
ElemzésekBár a márciusi foglalkoztatási adatok javultak, két nagy társadalmi csoport érezte meg leginkább a gazdasági visszaesést a munkahelyük elveszítésével, bizonytalanná válásával: ők a kisgyereket nevelő édesanyák, és a fiatalok. A tíz fő alatti kisvállalkozásoknál is ötször nagyobb volt az állásvesztés kockázata - derül ki egy friss tanulmányból.
Minden korábbinál részletesebb kutatás jelent meg a Közgazdasági Szemlében a koronavírus-válság első hullámának a munkaerőpiacra és vállalkozásokra gyakorolt hatásáról. Köllő János és Reizer Balázs tanulmányát a Magyar Közgazdasági Társaság online konferencián mutatta be a héten.
A tanulmány szerint a járvány miatti bezárások legsúlyosabban a fiatalokat érintették, de nők számára is nehezebb volt átvészelni ezt az időszakot. Különösen az iskoláskorú gyerekeket nevelő nők közül veszítették el sokan munkájukat, minden bizonnyal az oktatási intézmények bezárása miatt.
Az adatokból az is kiderült, hogy a járműgyártásban, az összeszerelő üzemekben, illetve a szolgáltatásban dolgozókat sújtotta legjobban a munkanélküliség. Üzemméret szerint pedig a kisvállalkozások voltak veszélyben, illetve az 1-10 fő közötti cégek alkalmazottai. Jól mutatja veszélyeztetettségüket, hogy
esetükben ötször akkora volt az állásvesztés esélye, mint az átlagnak.
A kutatók rámutattak elemzésükben, hogy a közhiedelemmel szemben korántsem volt általános a home office-ban végzett munka. A részletes adatok azt mutatják, a képzettséggel arányban nőtt az otthoni munkavégzés aránya. Amíg az egyetemet végzettek fele, a főiskolát végzettek harmada, az érettségizettek tizede dolgozott otthonról, az ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek viszont csak két százaléka élhetett ezzel a lehetőséggel.
A kutatók arra is felfigyeltek, a leginkább érintett szektorokban nem volt ritka, hogy az egyik hónapban megkeresett cég a következő adatfelvételkor már nem jelentkezett. Nem tudni azonban, hogy megszűnt vagy egyéb okból tagadta meg a válaszadást. Erre részben magyarázatot ad, hogy tavaly tavasszal 30 százalékkal esett vissza a cégek összesített árbevétele, ami nagyobb mértékű volt, mint az előző, a 2008-2009-es világgazdasági válság.A hozzászólók közül Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy sok éves tapasztalatuk alapján kimondottan rossz jel, ha magas a választ megtagadók száma, mert az általában a sikertelen vállalkozásokat jellemzi.
Mindenképpen érdemes ezért a második, harmadik hullámra kiterjeszteni a vizsgálatot ebben a tekintetben is, vagyis hogy milyen arányban szűntek meg a kisebb vállalkozások, illetve hogy mi lett az ő dolgozóikkal. A vezérigazgató arra is rámutatott, a kutatás igazolta az oktatás fontosságát, ugyanis a képzetlenek veszítették el legnagyobb arányban munkájukat, illetve hogy elodázhatatlan feladat az oktatási rendszer korszerűsítése.Bod Péter Ákos akadémikus meglepetésének adott hangot, hogy a várakozásokkal szemben milyen kis mértékben terjedt el a távmunka a válság alatt. Arról is beszélt, általános tanulsága az elmúlt egy évnek, hogy az emberek és vállalkozások azt érzik, magukra hagyta őket a munkáltatójuk, az állam és mindenki. Kiemelte, a felmérésben a választ megtagadó vállalkozások nem feltétlenül szűntek meg.
Lehet, hogy közülük sokan zombivá váltak, azaz nem adták vissza működési engedélyüket, talán még adatokat is szolgáltatnak időnként, de a gyakorlatban beszüntették működésüket. De az is előfordulhat, hogy egyszerűen mérges a tulajdonos vagy a menedzsment, mert úgy érzi, egyedül maradt, senki nem nyújt segítő kezet a bajban.
