Melyik hazai ágazatot vetette vissza a legkevésbé a járvány?

Ellenálló az agrárium

A koronavírus járvány nem okozott komolyabb sérülést se a magyar, se az európai agráriumnak.

- fogalmazott Zöldréti Attila, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnöke, az MKT Vállalati hitelezés és hitelmoratóriumról szóló online szakmai rendezvényén.

A pandémia leginkább a szezonális munkák során jelentkező munkaerőhiányt súlyosbította – húzta alá. Ezzel ellentétben a különböző állatbetegségek különösen sújtják a mezőgazdaságot, viszont eddig helyt állt az ágazat – tette hozzá.

A termelékenység terén kell a továbbiakban jelentősen fejlődnie a hazai agráriumnak – hangsúlyozta.

Nem akadt meg a hitelezés

A mezőgazdaság ágazatban jelenleg 491 milliárd forintos banki hitelállományról beszélhetünk – ismertette Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság főosztályvezetője. Ez a banki vállalati hitelállomány körülbelül 5 százalékát teszi ki. Ehhez jön az őstermelői hitelállomány, amelyik statisztikai okokból nem része a mezőgazdasági hitelállománynak. Kiemelte, hogy az agrár szektorban relatíve magas a hitelállomány a hozzáadott értékre vetítve, tehát elmondható, hogy a mezőgazdaság a hitel igényesebb ágazatok közé tartozik.

A hitelállomány és a hozzáadott érték hányadosa a nagyobb nemzetgazdasági ágakban

Kihangsúlyozta, hogy a mostani pandémia okozta válság során a 2008-as pénzügyi válsággal szemben a kedvező hitelezési folyamatok segítették a reálgazdaság, így az agrárium helyre állását is.

Szerencsés folyamatnak nevezte, hogy még a 2008 utáni időszakban folyamatosan mérséklődött a vállalatok hitelállománya, addig a koronavírus magyarországi megjelenését követően, ha nem is kiugróan, de nőni kezdett a vállalati hitelállomány. A mezőgazdaság hitelállománya a pandémia hazai megjelenését követően 30 százalékkal nőtt – húzta alá.

A hitelállomány növekedésének az az oka, hogy a korábbi válság tanulságaiból okulva megtanultuk, hogy ha a reálgazdaság helyreállása vállalati hitelezés nélkül valósul meg, akkor sérül a gazdaság szerkezete és egyes ágazatok elsorvadnak a hitel nélkül – tette hozzá.

A vállalati hitelállomány százalékos kumulált változása a 2008-as válság kitörését (t), illetve a koronavírus magyarországi megjelenését (t) követően

Ahhoz, hogy a 2020-ban kipattanó válsághelyzet során elkerüljük a hitelezés összeomlását, fontos kormányzati lépésnek nevezte az általános fizetési moratórium és a nagy volumenű hitel- és garanciaprogramok bevezetését. Kiemelte, számos támogatott hitelprogram segített fenntartani a hitelexpanziót Magyarországon. A főosztályvezető ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a mezőgazdaságban más ágazatokhoz képest közel kétszer akkora arányban használták beruházások megvalósítására a moratórium révén felszabaduló forrásokat.

Emellett sokan fordították az így náluk maradt pénzt tartalékképzésre, bérek kifizetésére, szállítói tartozások kiegyenlítésére és egyéb likviditási hiány kezelésére. A moratóriumot egyébként többnyire a sérülékenyebb vállalatok vették igénybe. Az agráriumban az évelő növény termesztésével foglalkozó vállalkozások vették legnagyobb arányban igénybe a moratórium lehetőségét és a vadgazdálkodás ágazatban éltek ezzel az opcióval a legkevesebben.

Az évelő növény termesztésével foglalkozó ágazat feltehetően a tavalyi jelentős fagykárok miatt lehetett nehezebb helyzetben – tette hozzá.

Az agráriumban az évelő növény termesztésével foglalkozó vállalkozások vették legnagyobb arányban igénybe a moratórium lehetőségét és a vadgazdálkodás ágazatban éltek ezzel az opcióval a legkevesebben.

Az idő múlásával sokan kiléptek a moratóriumból, őket a kedvező kamatozású hitelprogramokkal történő refinanszírozás motiválhatta – fogalmazott.

Kell egy jövőkép

Tresó István a K&H Bank Zrt. ügyvezető igazgatója és agrárüzletág vezetője, a Magyar Bankszövetség Agrár munkacsoportjának elnöke a fizetési moratóriummal kapcsolatban kiemelte, hogy míg korábban az abba való bekerülés automatikus volt, de bárki elhagyhatta azt, addig 2021. októberétől már csak az arra rászorulók vehetik igénybe a moratóriumot, és ők is csak opt-in jelleggel, azaz maguknak kell ezt kérelmezniük. A moratóriumban 119 milliárd forintnyi, azaz 3 ezer szerződést jelentő vállalati hitel maradt – ismertette. Mivel ez darabszámra jelentős, viszont összegszerűleg nem, ezért arra lehet következtetni, hogy többnyire kisebb vállalkozások maradtak bent a moratóriumban – fűzte hozzá. Kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint  komoly fejlesztési lehetőségeket hagytak ki azok a cégek akik úgy maradtak bent korábban a moratóriumban, hogy közben nem volt jelentős termelési problémájuk, hiszen nem valószínű, hogy úgy nyújtott nekik valamelyik bank lehetséges fejlesztésekre hitelt, hogy közben a moratóriumban való részvételük alapján azt mutatták, hogy nem tudják törleszteni a fennálló tartozásaikat. Úgy véli, a moratórium egy esélyt jelentett arra, hogy alaposan átgondolják a vállalkozók a helyzetüket és akik jövőképpel rendelkeznek azok időben ki is léptek belőle. A jövőképpel kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar gazdaságban jelentős probléma, hogy az általános termelékenységünk alacsony, az osztrák értékeknek például alig több mint 36 százaléka.

A beruházási volumen csökkenésére is felhívta a figyelmet, különös tekintettel arra, hogy 2020-ban az előző évhez képest az agráriumban éppúgy, mint az egész nemzetgazdaságban negatívba fordult a beruházások értékének változása. Mindemellett kihangsúlyozta, hogy szintén nem szerencsés az a helyzet, hogy míg az egész Európai Unióban a mezőgazdaság részesedése a teljes bruttó hozzáadott értékből hazánkban a harmadik legmagasabb, addig a teljes EU28-as mezőgazdasági kibocsátásnak csak igen csekély részét teszi ki a magyar mezőgazdasági kibocsátás. Ennek egyik okaként azt emelte ki, hogy Magyarországon alacsony a munkaerő termelékenysége.

Ha pedig a termelékenységet cégméretre lebontva vizsgáljuk meg, látható, hogy a kisebb vállalkozások ezen a téren jelentősen elmaradnak a nagyobb cégektől, ez pedig magyarázat lehet arra, miért a kisebb vállalkozások maradtak bent a moratóriumban.

Valós termelékenység (bruttó hozzáadott érték/fő) cégméretenként:

Pozitív külkereskedelmi mérleg

A mezőgazdasági kibocsátásban folyó áron számolva tapasztalható egy érdemi növekedés az elmúlt évtizedben – ismertette Páll Zsombor, az Agrárminisztérium statisztikusa. Ez a növekedés elsősorban a mezőgazdaság jövedelmezőségének a javulásához járult hozzá és jó alapot nyújtott a beruházásokhoz. Azonban változatlan árakkal számolva a 2010-es év árait véve bázisul, bár lehet látni évtizedes szinten változást, de összességében inkább stagnált ez a mutató.

Ennek oka részben az ágazatot érintő sokféle kihívásban keresendő, úgy mint az éghajlat változása, a munkaerőhiány, a generációváltás, a fokozódó nemzetközi verseny és a fogyasztói elvárások változása – fogalmazott. Ezekhez az állandó problémákhoz jött a koronavírus, a sertéspestis, a madárinfluenza és az input árak berobbanása – tette hozzá.

Mezőgazdasági kibocsátás (milliárd forint); Forrás: KSH

Kihangsúlyozta, hogy nagyon kedvező pályát járt be az agrár külkereskedelem. Az export import mérleg évről évre nagyon kedvezően alakult és a magyar mezőgazdasági kivitel tavaly is 3,2 milliárd euróval haladta meg a behozatalt. A magyar külkereskedelemben az agrártermékek jelentős részét teszik ki a kivitelnek, ezért nem vitatható a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége – hangsúlyozta.

Kiemelte, hogy az agráriumnak továbbra is van jövője, ugyanis a globális népesség folyamatosan növekszik, így a kereslet biztosított az élelmiszerekre. Emellett a belföldi keresletet is erősítik a növekvő reálkeresetek.

A hitelezés terén fontos lehetőségnek tartja a jövedelempótló agrártámogatásokat és a megnövelt keretű Vidékfejlesztési Programot. A hitelállományban a támogatott hitelek aránya igen jelentős, és a járvány kipattanása óta negyedévről negyedévre növekszik – húzta alá.

A mezőgazdaság hitelállománya 2016 óta összességében folyamatosan növekedett – ismertette. 2021. harmadik negyedévében az agrárium hitelállománya 895 milliárd forinton áll. 2016 első negyedévében ugyanez az érték 441 milliárd forint volt. Az agrárszektorban az eladósodottság leginkább a baromfitartókat, legkevésbé pedig a húsmarha- és juhtartókat érinti – tette hozzá.

Eladósodottság foka termelési irányok szerint 2020-ban (%); Forrás: AKI

Habár nem tartoznak a jelentősen eladósodott mezőgazdasági ágazatok közé, de a mezőgazdasági hitelállomány legjelentősebb részét, 48 százalékát a szántóföldi növénytermesztésben tevékenykedők által felvett hitelek teszik ki. A leginkább eladósodott ágazat, azaz a baromfitartók által felvett hitelek a teljes hitelállománynak csupán 9 százalékáért felelősek.

Mezőgazdasági hitelek megoszlása a hitelfelvevők főtevékenysége szerint 2021. III. negyedévében; Forrás: AM

Ha a vállalatok méreteit vesszük figyelembe, akkor viszont az látható, hogy a mezőgazdasági hitelek túlnyomó többsége a mikro vállalkozásokhoz köthető – ismertette.

Mezőgazdasági hitelek megoszlása vállalati méretkategóriák szerint 2021. III. negyedévében; Forrás: AM

Az MKT szakami rendezvénye megtekinthető az alábbi videóban: