Kiégés: jóval több mint munkahelyi stressz!

Elemzések2019. nov 30.Lippai Roland

A kiégés a modern ember az egyik legveszélyesebb és legsúlyosabb betegségévé nőtte ki magát, amit a munkán kívül számos más tényező is kiválthat. Cikkünkben leszámolunk a burnout-ot övező mítoszokkal és mutatjuk a megelőzés technikáit is.

A „kiégtem” kijelentésre sokan csak legyintenek, illetve az „aludj egy nagyot” tanáccsal válaszolnak. Az igaz, hogy a burnout nem egy általánosan, belgyógyászatilag leírható betegség, hanem egy komplex tünetegyüttes;

ennek valóban része a motiválatlanság, a kedvtelenség, a szociális izoláció, a „fáradtságérzet”, ami később tényleg magával hozhat kimutatható szervi megbetegedéseket is.

Viszont Malchiner Péter executive coach szerint e tünetegyüttes a belső egyensúly – akár több fokozatban való – elveszítését jelenti. Vagyis már az első jeleket is érdemes nagyon is komolyan venni.

Túl az excel táblán

Dávid vezetőként dolgozott egy design-cikkeket forgalmazó üzletben s alig egy év alatt világossá vált, hogy ő és a tulajdonos alapvetően másképpen gondolkodik a bizniszről. Ennek eredménye a napi munkavégzést is meghatározó egyre több súrlódás volt. S hogy az ember manapság mennyire nem tudja letenni a munkát – hiszen a munkával végezni lehet, de befejezni nem – jól mutatja az is, hogy a ma már szabadúszóként dolgozó vizuál-kommunikációs szakember nem csupán a munkahelyét kezdte el megutálni.

Azon kapta magát, hogy a panaszai „leülnek vele a vacsoraasztalhoz” és elterelték a fókuszt a családjáról. 

Szesztay Péter története is tanulságos, hiszen a BP Digital keresőoptimalizálással foglalkozó ügynökség ügyvezetője és tulajdonosa is került már nehéz helyzetbe. A szakember egészen fiatalon – 22 évesen – megismerkedett az üzleti világgal együtt járó nyomással és stresszel. A sztori lényege: az akkori munkahelyéhez érkező komolyabb tőkebefektetésért ő felelt, ám nem csak az összeg, hanem az azzal együtt járó felelősség is nagyobb volt minden addigi kihívásnál. Az addig nem tapasztalt szituáció és az akkori énje nem voltak egyensúlyban, így a projekt végére teljesen kimerült fizikailag és lelkileg is – még az ágyból sem tudott kikelni. 

„Nehéz időszak volt, és a napi stressz kihatott a környezetemre is. Levert voltam és ingerlékeny, megbántottam a szeretteimet – és ennek ellenére fel sem merült jó ideig a gondolat bennem, hogy eljöjjek. Nem akartam belátni, hogy nem vagyok jó helyen, és nem tudok igazán jól teljesíteni sem. Ez végül egy olyan spirálba vezetett, ahol már csak a felmondás tudta megoldani a helyzetet” – hallottuk még Dávidtól. Mindez azonban már a múlté: Dávid és Szesztay Péter is megtalálta a módját annak, hogy egyensúlyt hozzanak a mindennapjaikba. 

Biztos, hogy csak a munka és csak a vezetők?

Ezer ilyen sztorit tudnánk idézni, de talán így is látszik, hogy miközben a WHO idén végre betegséggé nyilvánította a kiégést, nem csupán késésben volt, de a definíciót sem sikerült igazán az élethez igazítania.

A szervezet szerint a burnout „sikeresen nem kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindróma.”

A szakemberek a tünetegyüttes összes eredőjét a munkával kapcsolatos jellemzőkből vezették le s a munkával kapcsolatos tevékenységre szorították. Az persze igaz: az összefüggés szorosan fennáll, hiszen nagyon sokan egzisztenciális kényszerek, magánéleti okok vagy önismereti problémák miatt a munkájukba menekülnek. A helyzetet súlyosbítja, ha az illető utálja a munkáját, amire a felmérések szerint jó esélye van. 

Viszont jön az a bizonyos „de”, mert közben egyre többen vannak, akik szerint a betegség kialakulásának a munka világa csak az egyik katalizátora, valójában bárki, bármikor szembesülhet ezzel a súlyos problémával. Sőt: míg korábban a kiégést csak a (felső)vezetőkkel említették egy mondatban, addig ma már nemre és társadalmi-gazdasági státuszra való tekintetet nélkül mindenkinek ott van a neve a kalapban.

Elveszett önirányítás és külső kényszerek


„A burnout minden olyan élethelyzetben kialakulhat, melyben elveszítjük az önirányításunkat, és mások vagy más által válunk irányítottá. Lehet ez egy nagyon ambiciózus cél vagy kívülről kapott munkafeladat, aminek mindent alávetünk” – állítja Malchiner Péter. Amikor valaki karriert, céget épít, vagy éppen a család oltárán áldozza föl magát, nem figyel a saját szükségleteire, ellenben megpróbál mások érdekeinek és igényeinek megfelelni.

Ebben a nagyon is energiaigényes folyamatban az egyén elveszíti a kapcsolatot saját magával.

Ráadásul e betegség tünetei bőven túlmutatnak a „kedvtelenség” és „motiválatlanság” kérdéskörén. „A helyzet sokkal rosszabb, hiszen ebben az esetben teljes enerváltságságról van szó, amikor az ember szó szerint nem képes felkelni az ágyából, nincsen semmihez kedve és semmi sem tud rá igazán hatni, ez a végállapot” – oszlatja el a tündérmeséket Malchiner Péter. Ám a szakember jelzi: az inga másik oldalán a túlzott motiváltság, a túlpörgés jelenhet meg.

Aggodalom helyett megelőzés – de hogyan?


„Ugyanakkor a burnout szerencsére megelőzhető; befelé fordulást és tudatosságot igényel nem csupán az egyensúly megtartásában, hanem a figyelmeztető jelek felismerésében is segít. A megelőzés alapja a belső egyensúly megőrzése – tehát az ember figyel magára és a jelzésekre reagál is –, amihez nagyfokú tudatosság szükséges.

A különböző személyiségtípusokat eltérő mértékben érinti burnout-kitettség; a maximalisták, a hibázás lehetőségétől félők, és az irreális elvárásokat támasztó emberek komoly kockázatnak vannak kitéve.

Emellett ott vannak azok az emberek is, akik biztonságra, harmóniára vágynak és nem szeretik ezt a mai világ által rájuk erőltetett a gyors tempót. A sebesen mozgó környezetben észrevétlenül adaptálódnak ehhez a tempóhoz, de ez rengeteg energiájukba kerül. Elvesztik az autentikus viselkedésüket és ebben felégetik magukat” – árnyalja a képet Malchiner. 

A jelenlegi világunkra jellemző áttekinthetetlenség és ingeráradat megterhelve a folyamatos döntési kényszerrel természetes módon félelmet vált ki. Ennek kezeléséhez viszont magasfokú önismeretre van szükség; például érdemes tudni, hogy melyek azok a helyzetek és feladatok, amelyek hosszútávon stresszt váltanak ki, mert így ki lehet dolgozni egy megküzdési stratégiát is. „Viszont éppen az az egyik probléma, hogy az önismereti szint a legtöbb embernél alacsony szinten áll” – teszi hozzá az executive coach.

Belső figyelem és fegyelem


Szesztay Péter következetesen ragaszkodik a felépített rutinjához s odafigyel az alvás idejére, a rendszeres és egészséges táplálkozásra és a sportolásra is. Tudatosan figyel arra is, hogy legyen énideje s rendben legyenek a családi-szociális kapcsolatai is. „Hullámok mindig lesznek, ám azok méretét már tudatosan választom meg az üzleti életben is” – teszi hozzá a cégvezető, aki a munkatársai számára is igyekszik megfelelő körülményeket biztosítani. Például a BP Digitalnál – éppen az egyéni pihenési igények és egyéb életesemények okán – nincsen „munkaidő”, az a lényeges, hogy minden feladat határidőre meglegyen.

Rendszeresek és tervezettek a csapatreggelik és -ebédek, de a beszélgetések is a megelőzést és a fejlődést szolgálják. A kölcsönös tisztelet és elfogadás pedig alapérték. 

Dávid szabadúszóként lényegesen másabb – talán nehezebb – helyzetben is van. De ma már tapasztaltnak vallja magát, ha újra hasonlóan mérgező helyzetbe kerülne, jobban kiállna magáért, erősebben húzná meg a határait és a felmondással sem várna olyan sokáig. 

Meditáció és harcművészet


A helyzetre adott válaszok egyénileg eltérőek, ám általában a folyamatos önreflexió, a váltáshoz való bátorság, az emberi kapcsolatok fokozott ápolása, a sport és a lelki egyensúly segítséget jelent. „A meditáció például olyan tisztánlátást eredményez, ami elvezethet bennünket ahhoz a ponthoz, ahol a probléma eredője van.

Van olyan ügyfelem is, aki CEO-ként extrém sportot űz, abból is a legveszélyesebbet, hogy semlegesítse a negatív energiákat, a félelmeit” – avatott be minket Malchiner Péter. 

Fésűs Veronika is a sport fontosságát emelte ki, mint a megelőzés egyik eszközét. A sportfejlesztési mentor szerint napi félóra sporttevékenység már javít az életminőségen. Nem csupán a depresszió, a szorongás és a kiégés kezelésében hatékony, de javítja az alvás minőségét, emeli az önértékelés szintjét és energetizál is.