A magyar gazdaság fejlődésének következő lépése

Frappáns kifejezés

Tulajdonképpen vicces, de frappáns kifejezést sikerült alkotni, amely a kormányzati kommunikációban többször is elhangzott. Makrogazdasági szinten a befektetés fogalma sokszor társult a Magyarországra irányuló működőtőke befektetésekre, amelyek a gazdaság növekedésében hosszú ideje döntő szerepet játszanak.

Érdemes fejleszteni

Felmerült ugyanakkor, hogy miután a piacgazdaság 30 éve alatt egy erős hazai vállalati szektor is létrejött, miért ne növelhetnék most már ők is külföldi befektetéseiket, azaz kifektetéseiket. Természetesen van már nem kevés magyar cég, amely ezt sikeresen megtette és több országban van jelen leányvállalataival, köztük már regionális multik is akadnak.

A kormány azonban úgy gondolja, most kifejezetten érdemes lenne fejleszteni ezt a lehetőséget. Időről-időre felmerül az kérdés, hogy a nálunk befektető működőtőke nem viszi-e ki a megtermelt nyereség túl nagy hányadát, ha pedig igen, akkor miért ne tehetnék ugyanezt saját cégeink más országban, mintegy kipótolva a hiányzó összeget?

Mi a sok?

A kérdés persze ennél összetettebb, hisz nehéz megállapítani, hogy mennyire sok vagy nem sok az a bizonyos profit, mit a külföldi befektetők elvisznek, és emellett mekkora az összeg, amit a termelésbe visszaforgatnak, fejlesztésre fordítanak. Lényegében ugyanez a kérdés szokott felmerülni a tőzsdei társaságoknál is: megtermelt eredmény mekkora hányadát fordítsák beruházásokra, és mennyi legyen az, amit a részvényeseknek visszajuttatnak akár osztalék, akár sajátrészvény-vásárlás formájában.

Adóztatás

Az ország szintjén persze az is egy fontos tényező, hogy az állam megadóztatja a nyereséget, így elvileg minél nagyobb nyereséget visznek el a cégek, a nyereségadó révén ebből is annál több marad az országban, ez ráadásul közvetlenül az államkassza bevételeit növeli. Ha egy ország nagyon magánál szeretné tartani a profit minél nagyobb hányadát, egyszerűen magas nyereségadó-kulcsot alkalmaz, de ez kontraproduktív, mivel elriasztja a befektetőket.

Adóparadicsomi hatás

Nálunk épp az ellenkezője történik: rekord mélységbe, 9 százalékra csökkentette a kormány a nyereségadót, ezzel ösztönözve a minél nagyobb volumenű külföldi befektetést. Ennek törvényszerű hatása, hogy bizonyos mértékben adóparadicsommá válunk, ahol a cégek szeretnék kimutatni profitjuk minél nagyobb hányadát. Így úgy tűnik, mintha meredeken megemelkedne az általuk elvitt profit, pedig csak az történik, hogy különféle árazási praktikákkal és egyéb módokon nálunk realizálják a máshol megtermelt profit egy részét is.

Természetes terjeszkedés

Ami a kifektetést illeti, a külföldi beruházásoktól függetlenül ésszerű és logikus, sőt természetes dolog, leginkább azért, mert kis ország vagyunk, kis piaccal, így a vállalatok számára egy szint után a növekedés csak kívül lehetséges. Végülis többek között ezért is van az Európai Unió: szabad a tőkeáramlás, nem sokkal bonyolultabb a működés, mint belföldön.

A modell

Most a kormány meghirdette, hogy támogatási programot fog kidolgozni a kifektetés, és általában az export ösztönzésére is, de mindennek még csak most kezdődik kidolgozása. A Kormányinfón a Növekedés.hu kérdésére Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztere elmondta, hogy már most is vannak remek példák a külföldi terjeszkedésre, köztük legnagyobb tőzsdei cégeink, az OTP, a Mol és a Richter, melyek példaként szolgálhatnak. Az ő modelljük alapján bővülhetne a program, és hosszú távon az lenne az igazán optimális, ha az úgynevezett kifektetett tőke megközelítené, esetleg elérné a hozzánk befektetett külföldi tőke mértékét.

Nagy profit is érkezhet

Megkérdeztük az is, hogy vajon a kifektetés haszna miben nyilvánulna meg inkább: a kifektető cégek által termelt profit hazahozatalában, vagy az export növekedésében? Gulyás Gergely szerint az első esetre remek példa az OTP, melynek külföldről származó nyeresége lassan megközelíti a hazai bank eredményét.