Kínában 12 egyetemen tanítanak magyar nyelvet - Egyre többen választanak minket

Noémi, Rita, Ivett és Álmos magyar szakos bölcsészek. Képesítésüknek köszönhetően ígéretes karrier előtt állnak.

Történetükben semmi különös nincs, legalábbis mindaddig, míg el nem áruljuk, hogy a felsorolásban szereplő nevek olyan kínai fiatalokat takarnak, akik Kína legkiválóbb egyetemein sajátították el a magyar nyelvet.

A magyar és nyugatias hangzású neveik magyarázata pedig az, hogy hungarológia szakosként olyan neveket választottak maguknak, amelyek használatával gyakorolhatják a helyes magyar kiejtést, illetve az anyanyelvi lektorok számára is könnyen megjegyezhetőek. A jó kiejtés márpedig nagyon fontos azok számára, akik a legjobbak akarnak lenni szakterületükön.

Azt tudni kell, hogy Kínában hihetetlenül kiélezett verseny zajlik a jó egyetemek hallgatói között, a piac ugyanis csak a legjobbakat jutalmazza.

A kínai magyar nyelvoktatás legfontosabb intézmény a Pekingi Idegen Nyelvek Egyeteme (BFSU - Beijing Foreign Studies University), amely elsőként, 1961-ben indított alapszakos magyar képzést.

A kínai-magyar kapcsolatok fejlődését azonban évtizedekre megakasztotta a szovjet-kínai elhidegülés, a Szovjetunió bukása után azonban az önálóvá vált Magyarország különböző színezetű kormányai már arra törekedtek, hogy a katonai és gazdasági nagyhatalommá váló Kínával a lehető legmagasabb szintre emeljék a kereskedelmi és kulturális együttműködéseket.

Ez a törekvés a Kínában zajló magyar nyelvoktatásnak is hatalmas lendületet adott, 1999-ben mesteri, 2002-ben doktori programmal bővült a BFSU magyar tanszékének képzési kínálata.

Egy övezet, egy út

Hogy a gazdasági együttműködés minősége milyen jelentős hatása van két ország kapcsolatára, azt jól szemlélteti az, hogy

miután Magyarország az Európai Unió országai közül elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez, a kínai elitegyetemeken néhány év leforgása alatt egymás után alakultak a magyar tanszékek.

A gazdasági kapcsolatok fejlődésével a magyar nyelvtudás felértékelődött.

Jelenleg négy fővárosi és nyolc vidéki egyetemen lehet magyarul tanulni Kínában.

Vidék alatt olyan kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró városokat értünk, mint Sanghaj és Chongqin.

A fővárosi intézmények közül a Pekingi Nemzetközi Tanulmányok Egyetemén (BISU - Beijing International Studies University) a második, a Pekingi Kommunikációs Egyetemen a harmadik magyar tanszék is megalakult, majd a Pekingi Sport Egyetemen egy speciális nyelvi képzést állítottak össze az oktatók.

A bölcsészettudományi karokon magától értetődően a magyar nyelv és kultúra oktatása jelenti a fő irányt,

a testnevelési egyetemen azonban a magyar nyelvet speciális formában tanítják, hogy a hallgatók egy napon magyar sportszakmai képzésen vehessenek részt Magyarországon. A kínai sporttudományok szakemberei különösen a vízi sportok terén számítanak a magyar szakértelem segítségére.

A magyar nyelvtanítás rendszere más tekintetben is bővült az utóbbi években. A pekingi önkormányzat kezdeményezésére

a BISU és magyarországi partneregyetemei lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, hogy négy éven keresztül Magyarországon képezhessék magukat a magyarnyelv - és irodalom területén.

A program a középiskolában kezdődik, a 10-12. osztályos diákok intenzív nyelvoktatásban részesülnek, gyakorlatilag úgy tanulnak, mintha már egyetemre járnának.

A kínai magyar tanár

– A nyelvórákon kívül „mai magyar társadalom”, „magyar történelem”, „közép-európai ismeretek” modulokat is teljesítenek a hallgatók. Némi nehézséget okoz azonban, hogy még nem készült minden kurzushoz tankönyv, ezért sok esetben a tanárok által összeállított anyagokból tanulnak a diákok. – magyarázza Duan Shuangxi István, a BISU magyar tanszékének tanára.

István a legtöbb kínai nemzetiségű magyartanárhoz hasonlóan a BFSU-n végzett, illetve hosszú ideig Kína magyarországi nagykövetségén teljesített szolgálatot attaséként. Jelenleg a tanítás mellett a BISU-hoz tartozó Magyar Kutatóközpont igazgatói pozícióját is betölti.

Az intézményt Orbán Viktor avatta fel 2015-ben történt pekingim látogatása során.

A kutatás és az oktatás összefonódik a BISU által működtetett szisztémában. A hallgatók minél alaposabb felkészítésére törekszenek a tanszék tanárai, hogy ne csak a nyelvet, hanem a magyar kultúrát, a társadalmi valóságot is alaposan megismerjék a diákok. A sokoldalúságnak köszönhetően a végzősök számára számtalan lehetőség nyílik a munkaerőpiacon.

Diplomáciai, kulturális és gazdasági területen egyaránt jó kilátásai vannak a magyarul tudó kínai diákoknak

mondja István, mikor a magyar szakot végzettek lehetőségeiről kérdezzük.

István elmondása szerint egy 2021-ben diplomázott hallgatójukat nemrég kulturális diplomatává nevezték ki Budapesten.

Az ehhez hasonló diplomáciai megbízások elnyerése nem számít kivételesnek, ahogy a Magyarországon érdekeltségekkel rendelkező kínai cégek is rengeteg lehetőséget biztosítanak magyarul jól tudó kínai fiataloknak.

Mindezek mellett az sem ritka, hogy egy hallgató annyira megszereti a magyar kultúrát, hogy végül Magyarországon folytatja tanulmányait. Pécsen, Szegeden, Debrecenben, a budapesti Balassi Intézetben és az ELTÉ-n egyaránt rengeteg ösztöndíjas képzés várja a magyarul tanuló kínai diákokat.

István egyik diákja például műfordítói képzésre jelentkezett Magyarországon. Amennyiben így haladnak a dolgok, nem csak gazdasági, hanem kulturális téren is hatalmasat fejlődhet a két ország kapcsolata.

A bővülésre pedig minden lehetőség adott, ugyanis hazánkban él Közép-Európa legnagyobb kínai diaszpórája. Budapest gasztronómiai tekintetben is a kínai konyha központja térségünkben.

Kínai diákok Magyarországon

Nem ritka az sem, hogy a megfelelő magyar nyelvtudás birtokában a kínai diákok végül valamelyik magyarországi egyetemen tanulnak tovább egy egészen más területen.

Rita a Budapesti Műszaki Egyetem közgazdasági karára iratkozott be, az egyetem mellett pedig kínai-magyar fordítóként dolgozik az egyik olyan cégnél, amely részt vesz a Budapest – Belgrád vasútvonal fejlesztésében. Ritának magyar barátja van, az életét hosszú távon is Magyarországon képzeli el.

Számtalan másik lehetőségem is lett volna, de szerencsére magyar szakra mentem. A térség országai közül Magyarország alakította ki a legjobb kapcsolatokat Kínával. Ez a magyarul tudó kínaiaknak és kínaiul tudó magyaroknak is jó lehetőség

mondja Rita.

Tapasztalatai szerint nem csak a magyar nyelvtudás vált értékessé Kínában, hanem a kínai nyelvtudás Magyarországon. A kínaiul tanulók száma pedig hazánkban és a nyugati világ egészében növekszik.

Hasonlóan látja a helyzetet Noémi is, egy kínai bank (China Construction Bank) magyar kirendeltségénél dolgozik.

Szereti a magyar nyelvet és a magyar kultúrát, azonban annak nagyon örül, ha olyan magyarokkal találkozik, akikkel legalább alapszinten beszélhet kínaiul is.

Ivett vállalkozásfejlesztést tanul Budapesten. A legtöbb egykori magyarszakos diákhoz hasonlóan a középiskolában hallott előszőr Magyarországról, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia történetét tanulták. Végül az élet úgy hozta, hogy magyar szakot végzett, az első benyomásai alapján pedig az országunkat és a magyar embereket egyaránt a szívébe zárta.

Álmos a Kínai Nemzetközi Rádió munkatársaként dolgozik, bár a nyelvtanulással, a magyar nyelvtannal nehezen birkózott meg, mégis örül, hogy sikerült elvégeznie a magyar szakot.

Bár egyelőre kevésnek érzi a magyar nyelvtudásával kiaknázható lehetőségeket, a fejlődés irányát biztatónak érzi.

Li a pekingi magyar nagykövetségen dolgozik, elragadtatással beszél a magyar nyelvtanulással kapcsolatos tapasztalatairól.

Nagyon nehezen boldogultam a borzasztóan sok ragozással, a nehézségek azonban kíváncsivá is tettek, hogy milyen lehet érteni és beszélni ezt a nyelvet. Elkezdtem kutatni a magyar világot. Végül beleszerettem.Egy ideje úgy érzem, hogy két szívem van, egy kínai és egy magyar

meséli Li.

Hozzá teszi azt is, hogy a magyar nyelv ismeretével tényleg egy másik világ nyílt meg előtte. Egy sajátságos magyar világ és az európai perspektíva.

Rita elmondása szerint a szélesedő nyelvtanulási lehetőségek célja egyértelműen az, hogy minél több jól képzett kínai fiatal vehessen részt a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatainak az építésében.

A magyar nyelv kínai sikere mellett azonban tény, hogy a kínai egyetemeken továbbra is az angol nyelvnek van elsősége.

A nyelvszakra igyekvő diákok túlnyomó többsége angol szakra szeretne bejutni, a gazdasági, a kultúra, a nemzetközi kapcsolatok közvetítőnyelve továbbra is az angol. Azonban az is biztosra vehető, hogy bármilyen kisebb nyelvet is tanuljon egy kínai egyetemista, angolul akkor is megtanul előbb vagy utóbb.

István szerint az angol nyelvoktatás tekintetében az az elvárás, hogy 10-20 év múlva a kínai vállalkozók és diplomaták tolmács nélkül is képesek legyenek kommunikálni külföldi partnereikkel.

A kínai nyelvismeretei helyzet ugyanis egyelőre ugyan azt a képet mutatja, mint Magyarországon.

A fiatalabb korosztály nagyrésze már akadály nélkül kommunikál angolul, azonban a negyven felettiek körében már kevesen vannak azok, akik értékelhető szinten beszélnek angolul.

A nyelv mellett történelmet is tanulnak

A nyelvtanulás tehát kiemelten fontos szegmense a kínai oktatásnak.

Az ázsiai nagyhatalom gazdasági erejét csak akkor tudja kibontakoztatni, ha képes megértetni magát a világ többi részével. A nyitottságnak azonban kölcsönösen meg kell lennie ahhoz, hogy végeredményként tényleg értsük egymás szempontjait, törekvéseit. A kínai félben komolynak tűnik az elhatározás, hogy megértse a nyugatot.

Ez abban is visszatükröződik, hogy a magyar tanszékeken a nyelv elsajátítása mellett a hallgatók Magyarországgal, illetve azon keresztül az európai kultúrával is megismerkednek.

Kína egy felemelkedő állam, nagy szüksége van arra, hogy az interkulturális kommunikáció kompetenciákát fejlessze a jövő generációiban. Ez azért is fontos, mivel Kína továbbra is egy keleti kultúrájú ország. A térségben egyedüliként sikerült megőriznünk eredeti keleti kultúránkat. Japán és Dél-Korea már sokkal inkább tekinthető a nyugati, mint a keleti kultúrkör részének

magyarázza István.

A kínai-magyar összhangra hangolás jó úton halad. Az utóbbi években egyre több kínai ember szerzett tapasztalatokat Magyarországgal és a magyarokkal.

Kínai vállalkozók, befektetők, diplomaták, kereskedők, értelmiségiek, művészek, és egyszerű turisták tömegei közvetítenek saját tapasztalaton alapuló Magyarország-képet a kínai közvélemény irányába. A visszajelzések pedig azt mutatják, hogy a kínaiak alapvetően barátságosnak, befogadónak látják népünket és szívesen jönnek Magyarországra.