Mit hozhat nekünk a magyar-kínai Légi Selyemút?

Már régóta versenyfutás zajlik a régiós államok között a távol-keleti, zömében kínai kereskedelem nyomán kiépülő infrastruktúráért, fejlesztési lehetőségekért. A lengyelek jutottak a legtovább a Szárazföldi Selyemút részeként működő breszti vasúti határátkelő fejlesztésével, de a nemrég megnyílt magyar-kínai Légi Selyemút is jelentős lépésnek számít a hazánkon keresztül érkező, keletről érkező áruforgalomban. 

30 százalékos forgalom-növekedést hoz a Légi Selyemút

A kormány tervei szerint Magyarország Közép-Európa teherszállítási, logisztikai és elosztó központjává válhat, a Légi Selyemút így járulhat hozzá a magyar-kínai áruforgalom bővítéséhez - válaszolta az új légifolyósóval kapcsolatos kérdéseinkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A Budapest Air Cargo teljes tavalyi áruforgalma 110 ezer tonna volt. Az idei évre tervezett 6-700 közvetlen Budapest-Csengcsou (Zhengzhou) teherjárat mintegy 30 százalékkal, 30-40 ezer tonnával növelheti meg ezt a mennyiséget.Csengcsou hétmilliós városa az északkelet-kínai Henan tartományban található, logisztikai szempontból kiváló helyen. Mindenestere élénkülést hozhat a két város repülőterei közötti megállapodás szerint közös finanszírozásban, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren megépülő 20 ezer négyzetméteres európai e-kereskedelmi elosztó központ.

A légi összeköttetés fontos eleme, hogy az Alibaba logisztikai vállalatának csatlakozásával jelentős, napi 15-20 tonnányi áru szállítására kerül sor.

A legtöbbet Kínából importál az EU

Kína az EU harmadik legnagyobb export-kereskedelmi partnere, tavaly az uniós export 10,5 százaléka irányult Kínába, az importot tekintve viszont Kína az első az EU listáján 22,4 százalékos aránnyal - az Eurostat friss adatai szerint.

A Kínából Európába érkező áruforgalom emelkedő tendenciáját a járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesés csak egy rövid időre vetette vissza, és a kínai export az év első negyedévében már kétszámjegyű növekedést mutatott.

Az Eurostat ábráján jól látszik, mennyit nyertek a lengyelek a szárazföldi Selyemút keleti állásának kiépítésével. A tengeri kikötőinek magas forgalma miatt pedig Hollandia vezeti az importőrök listáját. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, Lengyelországnál és Csehországnál kisebb, de Ausztriával összehasonlítva már nagyobb az (átmenő) import-forgalmunk.

A teljes európai kivitel 15 százaléka hazánkon keresztül megy

A légi szállítással célba érő, elektronikus kereskedelmen alapuló forgalom éves szinten mintegy 31 ezer tonna, ennek 55 százaléka indul Kínából, a fennmaradó 45 százalék az oda tartó kivitel. 

A teljes európai import 15 százaléka már jelenleg is Magyarországon keresztül érkezik a kontinensre. Az Alibaba e-kereskedelmi óriásvállalat logisztikai cégével, a CAINIAO-val kötött megállapodásnak is köszönhetően ez az arány a jövőben tovább javulhat. A hazai kapacitások kiemelkedő szerepét igazolja, hogy már a mostani szállításokban helyet kapnak a magyar exporton felül cseh, lengyel, osztrák, román és szlovák áruk is - válaszolta a minisztérium.

Továbbra is Németország exportálja a legtöbb árut Kínába. A régióban Szlovákia a vezető, Magyarország kivitele nagyságrendileg a cseh vomumennel egyezik. 

V4-es versenyfutás az elosztó központokért

A visegrádi országok fővárosai közül Budapest fölényesen vezet a cargo járatokat közlekedtető cégek számában: itt tíz légitársaság vagy logisztikai nagyvállalat rendelkezik saját kapacitásokkal, Prágában és Varsóban három-három, Pozsonyban egy sem. A V4 államok légikikötői közül csak hazánk legnagyobb repülőtere kötött szerződést kínai partnerrel (Zhengzhou Airport) - fogalmazott az ITM.

A Légi Selyemút nemzetgazdasági szempontból is komoly lehetőség, hogy a távol-keleti termékek fő elosztó központjává válhat. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér a belgiumi Liege LGG mintájára európai HUB-bá nőheti ki magát, a légitársaságok és szállítmányozók egyre nagyobb arányban terelhetik erre áruikat.

A szárazföldi Selyemút is épül

Az ITM úgy fogalmazott, hogy a magyar-kínai kereskedelem fellendítésének része a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása és kapacitásbővítése, és ennek érdekében indult meg a magyar fővárost délről elkerülő V0 teherforgalmi vasútvonal előkészítése is.

A Kínával folytatott külkereskedelmi termékforgalmunk egyenlege tavaly is negatív volt, Németország és Írország kivételével mindegyik tagállamhoz hasonlóan.

A listán látható, hogy a szárazföldi Selyemútban résztvevő lengyelek és csehek még nálunk is nagyobb mínuszban vannak, ami annak köszönhető, hogy a termékforgalom nagy része esetükben is csak áthalad az országon.

A szárazföldi Selyemút építéséről már korábban megírtuk, hogy

• Az EU exportja Kínába 2006-tól 2018-ig több mint háromszorosára nőtt, eközben az kínai import megduplázódott.
• Az export és az import között még mindig kétszeres a különbség (körülbelül 180 milliárd euró) Kína javára.
• 10 év alatt felére csökkent a vasúti szállítás ideje. Tavaly már csak 10 nap volt, mire Kínából Európába értek a teherszállító vonatok.
• 3,5 év alatt több mint tízszeresére emelkedett az Eurázsiai Földhíd Gazdasági Folyosón keresztül bonyolódó áruforgalom.