Kiürülnek a világ aranybányái? Kiadták a figyelmeztetést

Amint a bizonytalanság felhői beárnyékolják a világgazdaságot, az arany népszerűsége máris az egekbe ugrik. A korábbi válságok után idén is kiütött az „aranyláz”, miután kiéleződtek a kereskedelmi viták. Amerikában múlt hónapban az arany a részvényeket is megelőzte a legkedveltebb hosszú távú befektetési lehetőségek között.

Csakhogy a szakértők figyelmeztetnek: az aranybányászat a végét járja. Belátható időn belül kiürülhetnek a bányák.

Mennyi van még a földben?

Már az ősi civilizációk is bányászták az aranyat: a bulgáriai Várnában találtak egy olyan aranyékszert, amely hatezer évnél is régebbi volt.

A történelem során már csak a tartóssága miatt is nagy becsben tartották a csillogó nemesfémet. Európában az alkimisták még a kora-modern érában is azon dolgoztak, hogy aranyat tudjanak készíteni közönséges fémekből is.

Az emberiség eddig úgy 216 ezer tonna aranyat hozott a felszínre. Ennek az óriási mennyiségnek a két-harmadát azonban 1950 óta bányászták ki. Mint a számok is világossá teszik, a termelés a második világháború után elképesztő lendületet vett, ami az új lelőhelyek feltárásának és a bányászati technológiák fejlődésének is köszönhető.

Az egyik legnagyobb aranybánya Ausztráliában (Kép forrása: Shutterstock)

Ez a kitermelt 216 ezer tonna egyszerre sok és kevés is: ha egyetlen nagy kockába gyűjtenénk a világ összes aranyát, akkor ez a kocka minden oldalról 22 méter lenne. Vagyis egy kisebb raktárban is elférne az emberiség teljes aranykészlete.

A ritka nemesfémből az amerikai Földtani Intézet becslése szerint még 50 ezer tonnát lehet kitermelni. A jelenlegi tempó mellett ez azt jelenti, hogy akár kevesebb, mint 30 éven belül ki is apadhatnak a bányák.

A legnagyobb aranybányák 2024-ben

Forrás: mining.com

Persze a Földtani Intézet becslése nincs kőbe vésve. Rengeteg tényező kinyújthatja a termelési időszakot. A technológiai újítások például életképessé tehetik a korábban gazdaságtalan lelőhelyeket. A Földnek ráadásul vannak „rejtett tartalékai”. A világ tengereiben és óceánjaiban apró szemcsék formájában úgy 20 millió tonna arany keringhet, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal becslései szerint. A jelenlegi technológiákkal ezt nem lehet „kitermelni”, de a jövőben ez nyilván változhat.

Azonban így is érdemes számolni vele, hogy hamarosan eljöhet egy olyan időszak, amikor az aranytermelés jelentősen visszaesik. Erre figyelmeztetett nemrég Oliver Blagden, a CRU Consulting arany- és nemesfémeszköz-elemzője is.A szakértő szerint a fordulat már a küszöbünkön áll: a termelés idén érheti el a csúcsot, utána pedig már kezdetét veheti a visszaesés.Mint kiemelte: Kína a világ legnagyobb aranytermelője. A globális termelés 11 százalékát adja, de a bányászat üteméhez képest a hatalmas ország szerény tartalékokkal rendelkezik.

Az aranykereskedéssel is foglalkozó The Gold Bullion Company ügyvezető igazgatója Rick Kanda szerint, ha már látszani fog, hogy kezdünk kifogyni az aranyból, a nemesfém ára olyan magasságokba emelkedhet, hogy szinte megfizethetetlenné fog válni. Emiatt a befektetők valószínűleg más fémekbe teszik majd a pénzüket: például ezüstbe vagy platinába, amelyeknek az ára a meglóduló kereslet miatt szintén felfelé ívelhet.

Mikor Magyarország aranynagyhatalom volt

Ahogy arról korábban írtunk: a történelmi időkben hazánknak jelentős aranybányái voltak. A becslések szerint a középkorban voltak olyan évek, amikor úgy 1000 kilogrammnyi aranyat termeltek ki Magyarországon, amely egy időben Európa teljes termelésének akár az öt-hatodát is kitehette.

Emiatt a kontinensen a későközépkorban forgalomba került arany túlnyomó része tőlünk származott. Az egyik hazai „aranyváros” Körmöcbánya lett, ahol pénzverde is működött. Az itt készült aranyforintot később „körmöci dukátként” emlegették, amely hosszú időn át az egyik legértékállóbb pénz volt Európában.

A nemesfémtartalma roppant magas volt. A 3,5 gramm súlyú, 24 és ¾ karátos érmék a későközépkori források színaranyként tüntették fel. A népszerűsége miatt a csillogó forintokat Európa távolibb pontjain, így Skandináviában is hamisították.