Kivégeztetett egy magyar grófot, a lánya kéregetésből élt, a családja pedig már a középkorban is nemes volt – érdekességek Görgei Artúrról

A Görgei család gyökerei messzire nyúlnak

Nem túlzás, ha azt mondjuk: a Görgei az egyik legősibb család Magyarországon. A kezdetekhez alaposan vissza kell lapoznunk a naptárban, egész az Árpád-korig. Az a IV. Béla, aki úgy vonult be a történelmünkbe, mint a második honalapító,

majdnem 800 évvel ezelőtt erdőséget ajándékozott Görgey Jordánnak, amiért ezrek életét mentette meg a tatárjárás alatt.

Ő az első Görgei, akit név szerint ismerünk. Utódai rendszerint a Szepességben töltöttek be fontos szerepet. Ám mire a ’48-as forradalom hőse meglátta a napvilágot a család már el volt szegényedve.

A szabadságharc előtt tanulmányt írt a kókuszzsírról

Görgei a katonai pályába eleinte csak apja unszolására vágott bele. Ám azután, hogy édesapja meghalt, új úton indult el: beiratkozott a prágai egyetemre és kémikusnak állt.

Sok energiát fordított a kókuszzsír összetételének vizsgálatára. Még tanulmányt is írt a témában.

Kémikusként olyan jól megállta a helyét, hogy a lembergi egyetemen segédtanárrá akarták kinevezni. A tudományos pályájának viszont megálljt parancsolt a történelem. A forradalom kipattanása után beállt a honvédségbe.

Egy magyar gróf kivégeztetése hozta el neki a hírnevet

A forradalom korai hónapjaiban még 1848 szeptemberében Görgei honvédőrnagyként tudta meg Pest közelében, hogy elkaptak két nemest: Zichy Ödönt és az unokaöccsét Pált. Mivel roppant gyanúsan viselkedtek, a nép már megbélyegezte őket a hazaárulás vádjával.

Két törzstiszt közölte is Görgeivel a nagy tervet: a grófokat oda akarják vetni a népnek és ha minden a tervek szerint alakul, akkor a felbőszült parasztok meglincselik a két Zichy-t.

Görgei egészen elborzadt a rémes terv hallatán. Jelezte, hogy szó se lehet semmiféle lincselésről.

A Zichy-ket rögtönítélő haditörvényszék elé kell állítani.

A „tárgyalást” Görgei vezette le, aki az eset alaposa vizsgálata után arra jutott, hogy az idősebb Zichy-t fel kell akasztani. Az ügyről korábban bővebben is irtunk.

Az esetre Kossuth Lajos is felkapta a fejét, aki úgy érezte, hogy végre megtalálta Görgeiben azt a katonai vezért, aki nem rest cselekedni. Nem sokkal később már Görgei az 5. hadoszlop parancsnoka volt.

Utólag magyarázkodott, amiért Buda bevétele elhúzódott

Az 1849-es ostrom, amely során Görgei csapatai bevették Budát, 17 napig tartott. A tábornok utólag azt mondta: sokkal hamarabb is pontot lehetett volna tenni a harcok végére.

Hogy miért nem sikerült? Az okok között a várőrség állhatatosságát, az ostrommunkálatok előkészítésének a hiányát és a kis számú ostromtűzérséget jelölte meg.

De leírásában senkit és semmit nem korhol annyira, mint a komáromi várparancsnokot gróf Guyon tábornokot, aki eleinte próbált keresztbe tenni az ostromnak.

Amikor Görgei ostromlövegeket kért tőle, Guyon ezt nem csak hogy megtagadta, de ezután bevádolta Kossuthnál, hogy a védelmi eszközeiből ki akarják forgatni.

Bár Kossuth és Görgei között a viszony nem volt épp fényes a forradalom alatt, ezúttal Kossuth mégis Görgei oldalára állt. Ezen maga a tábornok is meglepődött és amikor látta, hogy neki kedvez a széljárás, akkor a korábbinál is több ágyút kért Guyontól.

A lánya kéregetésből élt

Görgei magánélete meglehetősen viharos volt. Felesége egy francia nevelőnő volt: Adèle d’ Aubouin. A prágai esküvőjükre még a szabadságharc előtt került sor. Ahogy a forradalom kiütött, Adéle próbált Görgei közelében maradni, de csak ritkán tudtak találkozni.

Igazán csak a számüzetés éveiben éltek együtt. Ekkor született két gyerekük is.

Valamivel azután, hogy Görgei hazaköltözött a pár szétment. Az elhidegülés okai máig nem világosak. Mivel a hadvezér a végrendeletében mindent a sógornőjére Dedinszky Arankára hagyott, a gyerekei Berta és Kornél az apjuk után nem kaptak semmit.

A kőszegi járás főszolgabírája 1925-ben kiadott egy jelentést, amelyből kiderült: Görgei lánya kéregetésből tartotta fenn magát.