Kolumbusz megtalálta, Napóleon otthagyta: az ország, amely most összeomlott
ElemzésekReménytelen helyzetben a karibi ország, melynek történelme fölöttébb érdekes, jelene annál szomorúbb. A világ egykori első, felszabadult rabszolgák által alakított köztársasága ma irányíthatatlan, bandaháborúk uralják, a nemzetközi békefenntartó erő pedig lassan áll össze.
Hetek, sőt hónapok óta teljes káosz uralkodik Haiti fővárosában, és kisebb mértékben az ország más részein is. Márpedig a hely nem a világvége: ugyanannak a szigetnek a nyugati része, melynek keleti felén a Dominikai Köztársaság fekszik, amely népszerű úticél évtizedek óta, évente több mint 16 millió turistával, gyorsan fejlődő gazdasággal.
Vajon miért lett ennyire eltérő a sziget két állama?
Kolumbusz nyomában
Haiti Hispaniola szigetének nyugati harmadát foglalja el, területe mindössze 28 ezer négyzetkilométer, kevesebb mint Magyarország egyharmada, miközben 11,4 millió lakosa van. A szigetet Kolumbusz első útja során érte el, miután kikötött a Bahamák egyik szigetén, majd Kubában: ő is nevezte Hispaniolának.
Kolumbusz 1492. december 6-án érkezett a szigetre, kapcsolatba lépett a taino őslakosokkal, akikkel békés viszonyt alakított ki. Ők már akkor Haiti néven emlegették szigetüket, melyet Kolumbusz a spanyol korona nevében birtokba vett.
A felfedező karácsonykor hagyta el a szigetet, de otthagyta 39 emberét, akiknek nyoma veszett, mire második útján visszatért.
Megjöttek a franciák
Ahogy a spanyolok később megszállták a szigetet, az általuk hozott betegségek megtizedelték az őslakosokat. Spanyolország figyelme a gazdagabb kontinentális amerikai területek felé fordult, Hispaniola nem érdekelte őket annyira, illetve inkább csak a középső és keleti felével foglalkoztak, miközben az elnevezés Santo Domingo lett.
A nyugati részt elfoglalták a franciák, dohányt és cukornádat kezdtek természteni, amihez rengeteg afrikai rabszolgát hurcoltak be. Területüket Saint-Domingue néven említették, a spanyol megnevezés francia változatát használva. Az etnikai arányok nagyon eltolódtak: idővel egy telepesre 10-15 rabszolga jutott.
Elűzték Napóleont
Az 1789-es francia forradalom mindent megváltoztatott: megkezdődtek a függetlenségi törekvések és az önállosodó ország a Haiti nevet kezdte újra használni.
A rabszolgaságot még a forradalmi Franciaország eltörölte, majd turbulens időszak következett. A függetlenségi törekvéseknek végül Napóleon próbált véget vetni, 1802-ben több tízezres katonai erőt küldött, akik vereséget szenvedtek: az utolsó 7000 katonát Napóleon kivonta a következő évben és feladta Haitit.Létrejött a világ első állama, melynek lakossága szinte kizárólag falszabadított rabszolgákból állt, mivel a francia telepesek elmenekültek az országból.
Az új ország azonban nem indult virágzásnak, állandó belpolitikai zavarok jellemezték történelmét, és a szigeten spanyol felén létrejött független Dominikai Köztársasággal is csak 1876-ban egyezett ki, hosszú háborúzások után.
Papa Dpc, Baby Doc
A második világháború idején USA-barát kormány alakult, de aztán puccsok követték egymást. 1957-től aztán az egyik leghíresebb diktátor, Francois Duvalier ragadta meg a hatalmat, saját magát örökös elnöknek nevete ki.
1971-es halálakor fia, Jean-Claude Duvalier vette át ahatalmat. A két diktátort Papa Doc és és Baby Doc néven emlegették, miután az idősebb Duvalier eredetileg orvos volt.
Baby Doc uralmát 1986-ban megdöntötték, de nem tudott stabil kormányzás kialakulni. Puccsok és demokratikus választások követték egymást, a 90-es években amerikai békefenntartókat hívtak be, 2004-től pedig az ENSZ küldött rendfenntartó erőket, melyek 2017-ig ott is maradtak, és többé-kevésbé uralni tudták a helyzetet. Távozásuk után azonban nem sokáig maradt fenn a rend.
Aki tud, menekül
A mostani káosz 2020-ban alakult ki, amikor fegyveres csoportok kezdtek egymás ellen harcolni, 2021-ben az elnököt is meggyilkolták.
2022-ben már alig volt az államnak működő szervezete: a bandák emberrablásokba kezdtek, és váltságdíjat követeltek az áldozatokért.
Sokat megöltek közülük, így a jobb szakmák képviselői, akik az emberrablások célpontjai voltak, különösen az orvosok, menekülni kezdtek, elhagyták az országot.
Az idei év elejére a bandák megnyitották a börtönöket, fegyvereket zsákmányoltak, így főleg a fővárosban, Port au Prince területén harcolnak egymás ellen.
Szabadrablás és mészárlás folyik, miközben az élelmiszer és minden más szükségleti cikk elfogy, miután a gazdaság nem tud működni. Az USA kimentette állampolgárait és nagykövetségének alkalmazottait, majd más országok is ezt tették, és a lakosok közül a jómódúak is menekülnek: a bandaháborús főváros egét elborítják a menekülőkért érkező magángépek.
Békefenntartó erő, különleges művelet
A miniszterelnök, aki az államot egyedül képviselte, nem tudott visszatérni külföldi útjáról: a lázadók nem engedik vissza. Lemondását követelik, de nem tudni, ha ezt meg is teszi formálisan, mi következne utána.
A környező országok érthető módon aggódnak, az USA attól tart, hogy az elkeseredett és éhező lakosság hajókon próbál meg elvergődni az amerikai partokig pont az elnökválasztás előtt, ráadásul őket visszaküldeni sem olyan egyszerű, hisz ténylegesen a halál elől menekülnek.
A BBC szerint felmerült egy, az ENSZ által koordinált nemzetközi békefenntartó alakulat küldésének gondolata, melyet Kenya vezetne, és más afrikai országok is részt vennének benne. Így a békefenntartók túlnyomó része fekete lenne, Haiti lakossága nem tekinthetné őket valamiféle kvázi gyarmatosítóknak.
A szervezés azonban lassan halad és nem is egyszerű, hisz a fegyveres csoportok leverése már egy igazi speciális katonai művelet, több, mint az átlagos rendfenntartás. Ehhez komoly elszántság és nemzetközi támogatás kell, miközben az idő fogy: az utcákon egyre több holttest hever.