Könnyíthetnek az euró bevezetés feltételein, kevesen tartják be a szabályokat

A Fiskális és Fenntarthatósági paktum által előírt szabályrendszer felfüggesztésének lehetősége idén év végével lejár.

Az új keretrendszert akkor kell átalakítani, amikor az uniós országok jelentős része nem tudta teljesíteni a maastrichti feltételeket: sem a 60 százalékos államadósság-GDP arányt, sem pedig a 3 százalékos hiány, az új szabályokba pedig be kell venni a fenntarthatóság szempontjai is - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán.

A magas infláció, és a felduzzadt államadósságok miatt is újra kell írni a szabályokat - mondta el Terták Elemér, az MKT elnökségi tagja, az Európai Bizottság belpiaci főigazgatóságának pénzügyi intézményekért felelős korábbi gazgatója.

Ehhez jön a fenntarthatósági célok 2050-es eléréséhez szükséges pluszkiadás, ami az EU szintjén összesen az éves GDP 7 százaléka, Magyarország esetében 3 százalék, amit szintén bele kell kalkulálni az új fiskális szabályokba.

Kevesen tartják be a feltételeket

Kiemelte, hogy a szabályok újragondolása több szempontrendszer alapján zajlik.

• nem csak közgazdasági szempontok alapján gondolkoznak, hanem a fenntarthatóság figyelembevételével
• a bizottság olyan kockázat alapú felügyeleti keretrendszerre való átállást javasol, amely különbséget tesz a tagországok között
• egyetlen átfogó középtávú tervben kívánják egyesíteni, a reform és és a beruházási célokat, a makrógazdasági hiányok kezelésére vonatkozó szabályokat
• nagyobb lehetőséget akarnak biztosítani a tagországok számára a környezetvédelmi, az infrastruktúrális, és a digitális átállást biztosító beruházások megvalósítására
• módosítani akarják a GDP 3 %-os költségvetési hiánycél és a GDP 60 %-os arányú adósság cél értékét a realitás felé. Látszik, hogy a hiány minimum 3,5 % lesz állandóan, és az adósság állomány 2027-ra jó ha eléri a 87 %-ot.

Az államadósság-GDP aránya az EUban (forrás: Eurostat)

A tagok a javaslatokat szkeptikusan fogadták. Pedig sietni kell, mert az eddigi szabályok ez év végén megszűnnek. A természet rovására nem lehet a növekedést erőltetni, a fenntarthatóságot komolyan kell venni. Rendszeres a rendkívüli időjárás és hatással van az árstabilitásra, a pénzügyi stabilitásra és a fenntartható növekedésre - fogalmazott.

A klímaváltozáson kívüli egyéb hatások is érvényesülnek, többek között

• a társadalom elöregedése, emiatt a magasabb szociális kiadások

A 65 év feletti korosztály aránya a 15-64 éves kororszályhoz képest (forrás: Eurostat)

• a koronavírus járvány utóhatásai
• az orosz – ukrán háború következménye: a közös uniós energia- és védelmi politika hiánya.

Hiányosságok a vörös vonalakban, ötletszerű számok

Japán esete is bizonyítja, hogy a kockázatokat kell mérlegelni, nem elég egy mérőszámot megadni.

Például az államadósság esetén Japánban 245 százalék a GDP-hez mért adósságráta, ennek ellenére kisebb a kockázat, mert a lakosság kezében van az adósság zöme.

Más országok esetében ugyanakkor egy sokkal kisebb adósságráta is nagyobb kockázatot jelent, főleg, ha nem saját fizetőeszközben van az adósság - taglalta Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-Magyarországi Egyetem habilitált docense. A szabályozással kapcsolatban kiemelte:

• a jelenlegi szabályozás 1992-ben készült, igaz sok módosításon ment át, de ma már elavult
• a fiskális politika szerte az EU-ban sok válságon ment át
• össze kellene egyeztetni az EU fenntarthatósági céljaival, a tagállamok költségvetése ezzel legyen konzisztens.

Az államháztartási hiány változása a GDP arányában az euróövezetben (%, forrás: Eurostat)

A jelenlegi szabályozás gyengeségei:

• nem az adósság mennyisége a lényeg, hanem a minősége (külső, vagy belső)
• a jelenlegi szabályozás megszorításokat eredményez
• a jelenlegi szerkezete – a GDP a mérőszám – veszélyezteti az EU klíma vállalásait
• a jelenlegi mérőszámok – 3 %, 60 % - teljesen ötletszerűek
• az évenkénti mérés helyett középtávú folyamatelemzés kellene

Progresszív adózás is kell majd

Az adórendszeren keresztül érvényesíteni a szándékot, és társadalmilag kellő módon kompenzálni ahol kell, emellett szükséges lesz

• zöld adó és költségvetési reform
• a fosszilis energiák támogatásának kivezetése
• progresszív adóztatás
• az amortizáció jelenjen meg a középtávú tervezésben
• a civil szervezetek ellenőrző és javaslattevő szerepének erősítése

Javaslatok a változtatásra:

1./ Adósság fenntarthatóság

• a tagállamok esetében egyenként kell vizsgálni az adósságpálya fenntarthatóságát megalapozó makró ökonómiai alapokat
• különös tekintettel a klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra

2./ Klímakockázat elemzés

• ki kell dolgozni a klímaváltozás okozta pénzügyi kockázatok elemzésének módszertanát
• tagállamonként kell alkalmazni

3./ Zöld finanszírozási hiány

• az elemzésekből ki kell derülnie, hogy a tagállam költségvetés politikája mennyivel van elmaradva a zöld átmenet finanszírozás tekintetében
• ehhez közös uniós módszertant kell kidolgozni

4./ Nemzeti Reform és Beruházási Tervek

• minden tagállam kidolgozna egyet, és ez összhangban lenne az európai szemeszterrel, az Európai Zöld Megállapodással, és a REPower EU-val

5./ Jövő orientált beruházások

• ezeket a tagállam kiemelhetné a nemzeti deficitjéből
• ex ante jóváhagyás a Bizottságtól, politikai döntés a Tanácsban

6./ Az ország specifikus ajánlások javítása, valamint az ország milyen erőfeszítéseket tett a következők elérésére:

• Európai Zöld Megállapodás
• Európai Szociális Pillér
• Uniós Iparpolitika

Jövő orientált beruházások kellenek

Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője több aggályt is megfogalmazott a javaslatokkal kapcsolatban:

• az állami támogatások negatív hatást is kiválthatnak, úgymint a belső piac széttöredezés, káros támogatási verseny, a regionális fejlődés gyengülése
• nincs biztosíték arra, hogy a kormányok nem támogatnak olyan gazdasági tevékenységet, amely összességében rontja a helyzetet
• az EU Bizottságnak nincs kapacitása a „jövő orientált beruházások” ellenőrzésére
• gazdaságilag, környezetileg hatékonyabb intézkedések ( pl. adóreform) helyett alkalmazzák ezeket

A pénzügyi reform több szempontból is sürgető:

• nagyon nagy továbbra is a globális felmelegedést okozó szennyező anyag kibocsátás, energiában mérve, naponta 400 000 db hirosímai atombombának felel meg
• ez a felmelegedés okozza a növekvő számú és mértékű erdőtüzeket, hasonló hatású a fosszilis energiahordozók további égetése, sok esetben korom is kerül a légtérbe, aminek elnyelő képessége még fokozza a fenti hatást.
• ettől olvad az Északi Sark-i jég, a gleccserek, és a fagyott talajok (Szibéria), aminek következtében metán szabadul fel, és ennek üvegházhatása 17-szer nagyobb a széndioxidnál.

Elrettentő példák

• 2022 évben az aszálykár 1000 milliárd forint volt
• Magyarországnak évi 1000 milliárd forintot kellene a környezetvédelemre fordítani
• a közlekedés évi 3300 milliárd forint támogatást kap
• az energia válság miatt az EU 18 országában támogatták/ják az üzemanyag árakat
• minden ország valahogy támogatja az energiaár emelkedést
• felesleges autópályák, akkugyárak épülnek
• a mezőgazdasági támogatások 50 %-a káros a környezetre

A 2050-es átállás irgalmatlan magas ára

Banai Péter Benő, a Pénzügyminiszter államháztartásért felelős államtitkára, az MKT Államháztartási Szakosztályának elnöke hangsúlyozta: a közös uniós célokat hangolja össze a az EU, az eszközöket azonban a tagállamokra kellene bízni, nagyobb rugalmasságot ad a célok eléréséhez.

Számítanak az adósság és hiányszintek is az összehasonlíthatóság miatt, legyenek jól mérhető pénzügyi költségvetési szabályok - fogalmazott.

A zöld célokkal kapcsolatban kiemelte:

- az erdővel borított területek nagyságát növelni kell a jelenlegi 22 százalékról 27 százalékra 2030-ig. 

-  a megújuló energia arányát növelni kell: a napenergiához a hálózat fejlesztésére van szükség.

- a zöld államkötvények kibocsátásával Magyarország az elsők között volt.

A jegybank ösztönzi a fenntarthatósági célok elérését a hitelezésen, a zöld programon, zöld hiteleken keresztül

- ismertette Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető elnöke. Kiemelte: a fenntarthatósági, zöld gondolat a pénzügyi oktatásban, a szemléletformálásban is jelen van.

Az MNB Új fenntartható közgazdaságtan címmel könyvet is adott ki a témában.

A 2050-es karbonsemlegesség eléréséhez az EU-ban az évi GDP 7 százalékát teszi ki, ami 28 ezer milliárd eurónak felel meg a McKinsey becslése szerint. Magyarországon 15 ezer milliárd forintra van szükség a semlegesség eléréséhez, ez a GDP 3 százaléka, amit el kell tudni költeni zöld beruházásokra.

A Magyar Közgazdasági Társaság teljes kerekasztal-beszélgetést itt tekinteti meg.