Matolcsy György: Öt egyensúly kell a fenntartható növekedéshez
HírekKiegyensúlyozott pénzügyekre és társadalmi berendezkedésre, valamint a természet és emberi tevékenység közötti egyensúlyra is szükség van a fenntartható növekedéshez - fogalmazott Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke a ma kezdődő Eurázsia konferencián.
A jegybankoknak segíteniük kell a zöld, fenntartható növekedést szolgáló átmenetet ésa digitalizációt - mondta el Matolcsy György jegybankelnök a Budapesten harmadik alkalommal megrendezett Eurázsia konferencián, ahol a fenntartható növekedésről, egyensúlyról és a zöld átmenet támogatásának fontosságáról tartott előadást.
Mint fogalmazott, a zöld multilateralizmus lehet az eurázsiai fejlődés egyik alapja, melyben a nyugati és keleti gazdaságpolitikai elemek keveredhetnek.
Öt pillér az egyensúlyban
A modellek fúziója jelentheti a megoldást a fenntartható növekedés előttünk álló problémáira, melynek kezelésére öt szempontból is egyensúlyra kell törekedni:
1. A közpénzek terén: az államháztartásban és az államadósságban,
2. az új technológiákban,
3. a pénzügyi rendszerek stabilitásában,
4. a kiegyensúlyozott társadalmi rendszerekben,
5. és a természet és a humán tevékenység egyensúlyában.
"Gondolkodás nélkül tanulni felesleges, tanulás nélkül gondolkodni veszélyes", ezzel a Konfuciusz idézettel zárta előadását a jegybankelnök.
Sikeres keleti nyitás
A konferencián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a magyarországi ázsiai befektetések fontosságát hangsúlyozta, kiemelve Dél-Korea és Kína szerepét. Mindkét ország kiemelkedő volumenű új befektetést eszközölt tavaly és idén hazánkban, és az első két legnagyobb befektetővé vált Magyarországon.
A tavalyi évvel kapcsolatban kiemelte, hogy a globális kereskedelem jelentősen csökkent, a berházások több mint 40 százalékkal estek vissza, és 110 millióan vesztették el munkahelyüket.
A keleti államok fejlődése a tehcnológiai újítások terén kezdi beérni a Nyugatot, és a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökben is felzárkóztak: a globális beruházásoknál 70 százalékban keleti államokból érkezik a tőke.
A konténeres exportban közel kétharmad az ázsiai államok aránya, a 20 legnagyobb forgalmú kikötő többsége pedig ma már Kínában található - tette hozzá.
Hozzátette, hogy az ázsiai államok GDP-je az elmúlt 15 évben megduplázódott, és fontos globális szabadkereskedelmi megállapodások születtek ázsiai és nyugati államok között.
Magyarország keleti nyitása sikeres volt: 23 százalékkal emelkedett az Ázsia felé irányuló exportunk - hangsúlyozta a miniszter.
Kiemelte, hogy hazánk az elsők között csatlakozott a kínai Új Selyemút kezdeményezéshez, melynek keretében felújításra kerül a Budapest-Belgrád vasútvonal.
Így a görögországi Pireusz kikötőjéből sokkal gyorsabban lehet majd árukat eljuttatni Nyugat-Európába, ami azért is fontos, mert a kikötő forgalma az elmúlt öt évben 40 százalékkal emelkedett.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az EU legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, és a magyar álláspont a gazdasági érdekek mentén együttműködésre, a magas hozzáadott értékű beruházások fellendítésére és nem gazdasági hidegháborúra van szükség.
