Így húz el az öregedő Európa mellett a világ: nálunk az átlagéletkor 42 év, Afrikában 18

Az afrikai és ázsiai túlnépesedés, illetve az európai alacsony születésszám miatt ma már 30 évvel magasabb az európaiak mint az afrikai kontinensen élők átlagéletkora - hívja fel a figyelmet a Melinda és Bill Gates Alapítvány legfrissebb körlevele.

A visualcapitalist cikke szerint a szó szoros értelmében öregnek lehet teknteni a kontinensünket, mivel kiugróan magas, 42 év az európaiak átlagos életkora. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyian vannak a 42 évnél fiatalabbak, mint amennyien az ennél idősebbek.

A hazánkban mért érték pont megegyezik az európai átlaggal, azaz nálunk is 42 év a medián életkor.

Az Eurostat adatai szerint az átlagosan uniós termékenységi ráta 1,59, vagyis ennyi gyerekszülés jut egy nőre az élete során. Hazánkban az uniós átlagnál kissé alacsonyabb, 1,54 ez az arány, de a magyarnál sokkal alacsonyabb értékeket lehetett látni például Olaszországban vagy Görögországban 2017-ben.

A visegrádi államok közül Lengyelországban és Szlovákiában nálunk némileg kisebb (1,48, illetve 1,52), Csehországban pedig magasabb (1,69) volt a születési ráta.

A legmagasabb arányt egyébként Franciaországban (1,90), Svédországban (1,79) és Írországban (1,78) mérték. 

A 42-es európai medián életkor sokkal magasabb nemcsak Afrikához, hanem az összes kontinenshez viszonyítva is.

A másik véglet Afrika, ahol a nagyon magas népszaporulatnak köszönhetően 18 év a medián, vagyis a fekete kontinens messze a legfiatalabb. Ami még figyelemre méltó, hogy miközben Afrika ilyen fiatal, addig a többi kontinens mindegyikének mediánja legkevesebb 13 évvel magasabb ennél.

Az adatok azt mutatják, hogy

a legidősebb, vagyis ebben a tekintetben világelső a mindössze negyvenezres lélekszámú Monaco, ahol a medián életkor 53,1 év, szemben a legfiatalabb országgal, az afrikai Nigerrel, ahol hihetetlenül alacsony, mindössze 15,4 év ez az érték.

A kifejezetten jó egészségügyi ellátással és jelentős vagyonnal rendelkező Monaco példája jól mutatja, hogy a kor az egyik legnagyobb kihívás, amivel a világ vezető gazdaságainak meg kell küzdeni.

Szintén ezt mutatja a világ bruttó hazai termékének (GDP) 12,2 százalékát előállító Japán, Németország és Olaszország alkotta trió, ahol az életkor mediánja 47,3 év, 47,1 év és 45,5 év. Az előrejelzések szerint 2050-re a három ország mindegyikében ötven év felett lesz ez az érték, ami komoly nehézségeket jelenthet a gazdaság számára.

Hozzájuk képest Magyarország még viszonylagosan jól áll, hiszen nálunk 2050-re várhatóan 47 év lesz a medián életkor, azaz éppen annyi, mint most Németországban és Japánban.

A lista másik végén 30 olyan országot találunk, ahol a medián értéke 20 év alatt van. Ezen országok mindegyike Afrikában, illetve Közel-Keleten található. A listavezető a mindössze 15,4-es átlagéletkorral rendelkező Niger mögött Mali és Uganda a második, majd Angola következik alig lemaradva.

A jelenséggel a Melinda és Bill Gates Alapítvány kiemelt helyen foglalkozik: elemzésükben arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyermekek száma a legszegényebb szub-szaharai országokban a legmagasabb, miközben Afrika más országaiban csökken a megszülető gyermekek száma.

Ez hatalmas lehetőséget, de egyben komoly feladatot is jelent, beruházásokkal munkát kell adni a felnövekvő hatalmas embertömegnek. Jól mutatja a feladat nagyságát, hogy

a számítások szerint 2100-ra a világon élő négy évnél fiatalabb gyermekek fele a Szub-Szahara országaiban fog élni.