Közép- és Kelet-Európa továbbra is tartós növekedést mutathat a költségvetési és geopolitikai ellenszél ellenére

A jelentés rávilágít arra, hogy

a GDP-növekedés a KKE-régió legtöbb gazdaságában várhatóan a 2-3%-os sávban alakul 2026-ban, amit elsősorban a lakossági fogyasztás és az uniós források erőteljesebb lehívása támogat.

A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása csökkentette a regionális kilátásokat fenyegető, egyik fő lefelé mutató kockázatot, mivel enyhítette az energiaellátási zavarokkal és az inflációs kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat, bár a közel-keleti helyzetben továbbra is sok a bizonytalanság. Ezzel párhuzamosan Németország költségvetési ösztönzői és védelmi kiadásai 2027-től várhatóan további lendületet adnak a regionális exportnak.

Közép- és Kelet-Európa továbbra is figyelemre méltó ellenállóképességről tesz tanúbizonyságot. A költségvetési kiigazítások, a geopolitikai bizonytalanság és a feldolgozóipar strukturális kihívásai ellenére a belföldi kereslet erőteljes növekedési motor marad. A régió olyan szakaszba lép, ahol azok az országok lesznek a leginkább alkalmasak a tőkevonzásra és a fenntartható hosszú távú növekedésre, amelyek képesek ötvözni a költségvetési konszolidációt a beruházási és versenyképességi reformokkal. Előretekintve, az uniós források hatékonyabb lehívása és a javuló külső kereslet 2027-től egy szélesebb körű gyorsulást támogat majd a régióban

– mondta Mauro Giorgio Marrano, a UniCredit Közép- és Kelet-Európát elemző szenior közgazdásza.

Eltérő regionális kilátások

Bár az összkép továbbra is kedvező, még jelentős különbségek mutatkoznak az egyes országok között:

• Lengyelország várhatóan az egyik legjobban teljesítő gazdaság marad: a belföldi kereslet ellenállóképességének köszönhetően a GDP-növekedés 2026-ban és 2027-ben is 3,0% lehet.
• Bulgária gazdasága az előrejelzések szerint 2,9%-kal bővül 2026-ban.
• Szerbia növekedése 2026-ban 2,9%-ra, 2027-ben pedig 3,5%-ra gyorsul a prognózis szerint.
• Magyarország kilábalása várhatóan fokozatosabb marad: a növekedés 2026-ban 1,3% lehet, mielőtt 2027-ben – a beruházások fellendülésével – 2,5%-ra
• Románia és Szlovákia rövid távon valószínűleg alulteljesít majd, mivel a költségvetési konszolidáció visszafogja a gazdasági aktivitást; Romániában 2026-ban 0,2%-os GDP-növekedés lehet, ami 2027-ben 2,3%-ra pattanhat fel.

Az infláció fokozatosan visszatér a célszinthez

Az infláció a régió egyik legfőbb kihívása marad.

A bázishatások, az adóemelések és az energiaársokkok több országban is felfelé hajtják az inflációt. Az alacsonyabb energiaárak ugyanakkor jelentősen javítják majd a kilátásokat a várakozások szerint.

2027 végére az infláció az euróövezeten kívüli KKE-országokban visszatér a jegybanki célsávokba az UniCredit várakozásai szerint.

Országonkénti előrejelzések:

• Románia: Az infláció már 2026 közepétől meredeken csökkenhet, az enyhülő energiaársokk és a gyenge fogyasztói kereslet pedig 2027 második felében tovább mérsékelheti a drágulás ütemét.
• Lengyelország: Átmeneti emelkedést követően az infláció az év végére megközelítheti a 3,5%-ot, 2027-ben pedig valószínűleg tovább mérséklődik a 2,5%-os cél felé.
• Magyarország: A vártnál kedvezőbb inflációs adatok, valamint az energia- és élelmiszerár-nyomás enyhülése arra utalnak, hogy a drágulás üteme a 2027 eleji átmeneti megugrást követően a 3%-os cél felé mérséklődhet.
• Csehország: Az infláció 2027 végére 2,8% közelében stabilizálódhat.

Az energiaársokk átmeneti hatásának lecsengése után a monetáris politika várhatóan leköveti majd az inflációs kilátások előrejelzett enyhülését.

A magyar jegybank valószínűleg folytatja a kamatcsökkentést 2026 folyamán, míg a lengyel, román és szerb döntéshozók előreláthatóan 2027 második feléig várnak a mérsékelt lazítási ciklusok megkezdésével. Csehországban a központi bank 2027-ben valószínűleg visszafordítja majd a 2026-os kamatemeléseket.

Gárgyán Eszter, az UniCredit KKE-régiós devizastratégája elmondta:

Az inflációs kilátások fokozatos javulása kedvezőbb környezetet teremt a pénzpiacok, a devizák és a befektetési döntések számára. Bár a monetáris lazítás üteme országonként eltérő lesz, a vállalatok és a befektetők középtávon profitálhatnak a nagyobb makrogazdasági stabilitásból és a csökkenő inflációból.

A költségvetési konszolidáció meghatározó téma marad

A régió kormányai változatlanul azzal a nehéz feladattal néznek szembe, hogy úgy csökkentsék a hiányt, hogy közben továbbra is támogatják a gazdasági növekedést.

Az energiatámogatásokra és a védelemre fordított magas kiadások várhatóan 2026-ban is magas szinten tartják a költségvetési deficitet, mielőtt 2027-ben megkezdődne a fokozatos stabilizáció. A politikai ciklusok Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában késleltethetik a költségvetési konszolidációt.

Magyarországon a hiány 2026-ban még magas marad, de a költségvetési konszolidáció várhatóan már 2026 második felében megkezdődik.

Az újabb energiaársokkok vagy egy gyengébb növekedés emelnék a szuverén hitelminősítési kockázatokat a magasabb hiánnyal küzdő országokban.

Mit jelent mindez a vállalkozások számára?

A Közép- és Kelet-Európában működő vállalatok számára a kilátások a folyamatos bizonytalanság ellenére is további lehetőségeket jeleznek.

Az erősebb lakossági fogyasztás várhatóan továbbra is támogatja a kiskereskedelemhez, a fogyasztási cikkekhez és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szektorokat, miközben az uniós források hatékonyabb lehívása a várakozások szerint fenntartja az infrastrukturális és beruházási aktivitást.

A gyártók középtávon profitálhatnak az erősebb német keresletből, bár a versenyképesség, az autóipari szerkezetátalakítás és a tartós munkaerőhiány strukturális kihívások maradnak.

Mit jelent mindez a magánszemélyek számára?

A háztartások számára a tartós foglalkoztatottság, a pozitív bérdinamika és a mérséklődő infláció a régió nagy részén fokozatosan növelheti a vásárlóerőt.

Ahogy az infláció közelít a jegybanki célokhoz, és a kamatlábak idővel csökkenni kezdenek, a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek finanszírozási feltételei is javulnak várhatóan, bár ennek lefutása országonként jelentősen eltérő lesz.