Lebbentsük fel a fátylat a magyar EU-elnökségről: mik is lesznek a prioritások?
ElemzésekMagyarország veszi át 2024. július 1-jén az Európai Unió Tanácsának elnökségét egy különösen nehéz időszakban, amikor az újonnan megválasztott Európai Parlament, majd ősszel az újraalakuló Európai Bizottság is megkezdi működését. Az elnökségi időszak komoly kihívásokat rejt magába, hiszen a háborús helyzet és az európai politikai átmenet közepette kell irányítani az Unió ügyeit - írja a ludovika.hu-n megjelent elemzésében Pató Viktória Lilla, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója.
Az elnökségi időszak alatt Magyarország hét prioritásra fókuszál, amelyek az Európai Unió gazdasági, biztonsági és társadalmi kihívásaira kívánnak válaszolni. A program célja, hogy Magyarország tisztességes közvetítőként és a tagállamok közötti együttműködés előmozdítójaként járuljon hozzá az EU békéjéhez, biztonságához és jólétéhez - írja a ludovika.hu-n megjelent elemzés.
Az Új Európai Versenyképességi Megállapodás elfogadása kiemelt célként fogalmazta meg a magyar elnökség, hiszen az EU termelékenységének és versenyképességének javítása kulcsfontosságú a globális versenytársakkal szembeni lemaradás megállításához. A program célja a gazdasági növekedés újraindítása, a belső piac elmélyítése, a KKV-k támogatása, valamint a zöld és digitális átmenet elősegítése.
Második prioritás az európai védelempolitika megerősítése a kontinens biztonsági helyzetének javítása érdekében. A Stratégiai Iránytű végrehajtása mellett a védelemipar technológiai bázisának megerősítése, a védelmi innováció és a tagállami védelmi beszerzési együttműködés fokozása is prioritás,
hiszen az EU-nak növelnie kell védelmi képességeit és válságkezelési kapacitását.
Harmadikként a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitikát fogalmazták meg, amelynek célja az EU bővítési folyamatának fenntartása és a Nyugat-Balkán integrációja.
Negyedikként az illegális migráció megfékezése áll célkitűzésként, amely érdekében az EU-nak szorosabban kell együttműködnie a határmenti, kulcsfontosságú kibocsátó- és tranzitországokkal.
Ötödikként a kohéziós politika jövőjének kialakítása kerül előtérbe, hiszen az EU régiói közötti fejlődési különbségek csökkentése és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása alapvető fontosságú. A magyar elnökség célja, hogy stratégiai vitát folytasson a kohéziós politika jövőjéről,
és meghatározza annak szerepét a versenyképesség és a foglalkoztatás előmozdításában.
A gazdaközpontú uniós agrárpolitika a hatodik prioritás. Az európai mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen a fenntartható termelési gyakorlatok alkalmazása és az élelmiszerbiztonság garantálása. A magyar elnökség támogatni kívánja a gazdákat és a mezőgazdaság fenntarthatóságának elősegítését.
Végül a demográfiai kihívások kezelése áll a középpontban, mert az európai társadalmak fokozott idősödése és a munkaerőhiány hosszú távú megoldást igényel. A magyar elnökség célja, hogy a tagállami hatáskörök tiszteletben tartása mellett irányítsa a figyelmet a demográfiai kihívásokra és azok hatékony kezelésére.
A teljes elemzés EZEN a linken érhető el.
