Legelsők vagyunk Európában a multiktól való függésben

Elemzések2019. máj 7.Szabó Anna

A magyar GDP hozzáadott értékének 51 százalékát külföldi nagyvállalatok adják, ami a legmagasabb arány az EU-ban. Hogy alakult ki ez a kiszolgáltatott helyzet?

Magyarország a legelső helyen áll az Európai Unióban a külföldi tulajdonú vállalatok által megtermelt hozzáadott érték arányát illetően – derül ki az Eurostat friss adataiból.

Hazánkban a külföldi cégek termelik meg a hozzáadott érték 51,4 százalékát, ami a legmagasabb Európában, és ebben a számban nincs benne a pénzügyi szektor.

A külföldi hozzáadott érték nagy aránya egyrészt a függőségünket mutatja, másrészt azt, hogy a külföldi nagyvállalatok és a hazai kkv-szektor termelékenysége között óriási a különbség. A multinacionális vállalatok ennyivel hatékonyabbak is a helyieknél:

az Európai Unióban a cégek 1,2 százalékával 25 százaléknyi hozzáadott értéket előállítani megdöbbentő. Mindezt ráadásul úgy, hogy az összes foglalkoztatottnak csak a 15,3 százaléka dolgozott ezeknél a társaságoknál.

Az ábrából világosan látszik, hogy elsősorban az európai feltörekvő, azaz régiós országokra jellemzőek a magas részarányok. A nyugat-európai országok jelentős része az EU-átlag közelében szóródik, vagy az alatt alakul.

A külföldi vállalatok hozzáadott értékének magas aránya az egész régióra jellemző, ennek egyik legfontosabb oka, hogy a rendszerváltás utáni privatizáció idején nagyon kevés volt a hazai megtakarítás, a külföldi működőtőke bevonását pedig mindegyik kormány támogatta

- nyilatkozta lapunknak Botos Katalin közgazdász. A Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritája szerint nem volt olcsó nekünk a külföldiek idecsalogatása, sok adó- és egyéb kedvezményt kaptak.

Hogyan jutottunk el az EU legmagasabb függőségéig?

Összeségében a rendszerváltás óta  nagyon határozott kormányzati gazdaságpolitika volt az FDI szorgalmazása - tette hozzá.

Mint mondta,

a hazai magas külföldi arány másik alapvető oka a még mindig alacsony munkaerőköltség, illetve a most már kilenc százalékra csökkentett társasági adó.

Ezen kívül egy külföldi beruházás esetén az egyik legfontosabb tényező, a munkaerő költsége, minősége, rendelkezésre állása, illetve az infastruktúra és a jogbiztonság, és az adóverseny.

A közgazdász szerint a magas külföldi arány az iparosítási politika eredményeként is megjelenik, mivel jelentős tőkebevonásra alapozták a magyar gazdasági fejlődést. Fontos kiemelni azt is, hogy

nálunk alacsony az élőmunka részesedése a megtermelt új értékből, a tőke-munka közötti osztozkodásban a munka maradt háttérben.

Míg Nyugat-Európában ez az arány 40/60 a munka javára, addig nálunk fordított a helyzet,

mondhatni úgy is, hogy "olcsójánosok" voltunk.

Hangsúlyozta: a már említett előnyökön kívül a piacszerzés is idehúzta a tőkét, illetve annak a lehetősége, hogy a profitot sokkal könnyebb kivinni adott esetben, mint az adósságot behajtani.

Azzal kapcsolatban, hogy összességében megérte-e az FDI behúzása, a közgazdász úgy fogalmazott, hogy meg kell nézni, milyen költségeket veszünk figyelembe ennek a kiszámításakor.

A külföldiek ugyanis egyrészt modern termelési technológiákat is behoztak, ami pozitívum, ám bizonyos hazai piacok és a gyártás átgondolatlan átadása súlyos hiba volt, ilyennek számít például a hazai cukorgyárak esete.

A kialakult helyzet hátrányaival kapcsolatban a közgazdász Szlovákia példáját hozta fel, ahol kifejezetten nagy a ráutaltság járműiparra, ami kiszolgáltatottá tesz a gazdaságot. Mindez nálunk is veszélyt jelenthet, mert a fejlesztési szektorokat nemigen szokták más országokba átvinni a nagy autógyárak, ezért is fontos, hogy munkaigényes  magas hozzáadott értékű legyen az itthoni termelés, és távolodjunk el az összeszerelő bérmunkától - tette hozzá.

Még mindig olcsók vagyunk a külföldieknek


A magyar munkabérek még mindig alacsonynak számítanak az Európai Unióban, nálunk kevesebbet csak Romániában, Bulgáriában és Litvániában keresik az Eurostat adatai szerint.

A munkára rakódó költségeknél (19,8%) azonban sokat léptünk előre, és a régióban versenyképesnek számítunk.

A visegrádi államok közül csak a lengyeleknél alacsonyabb (18,4%), míg Csehországban ez az arány 26,9, Szlovákiában pedig 26,7 %. A magyar ráta egyébként most már az uniós átlagnál is jóval alacsonyabbnak számít. Az EU-ban a legkisebb munkavállalói terhet Máltán kell fizetni (6,4%), míg a legtöbb adót és járulékot a franciák fizetik (32,6%).

Az elemzéssel részletesen foglalkozott a Pénzügyi Szemle online, melyet ITT olvashat.