Lehetetlen küldetés: Hogyan lehet kijuttatni 20 millió tonna gabonát Ukrajnából? 

Ukrajna rendkívül fontos ország a világ élelmiszerellátása szempontjából. A végeláthatatlan ukrán síkságokról származik a világ napraforgó termelésének a fele, a globális búzatermelésnek az egytizede, a repcének és az árpának pedig az ötöde.

A korábbi mennyiség töredékét sem tudják kivinni

A háborút megelőzően havonta 5-6 millió tonna gabonát exportáltak az ukránok, és ennek a 90 százalékát tengeri úton, a nagy ukrán kikötőkön keresztül vitték ki az országból. Azóta viszont, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, ez a szállítási útvonal ellehetetlenült. Nem elég, hogy Oroszország számos ukrán kikötőt elfoglalt, a maradékot is blokád alatt tartja, ráadásul mind az oroszok, mind az ukránok elaknásították a kikötők közelében a Fekete-tengert.

Így a gabonát nem tudták a szokásos úton kivinni az országból, ami miatt megközelítőleg 20 millió tonna gabona ragadt bent az Ukrajna szerte található több száz gabonasilóban. Az óra viszont gyorsan ketyeg. Közeleg ugyanis az őszi búza betakarítási ideje és a gabonasilók még mindig tele vannak, így nem lesz hova rakni az új termést.

Ukrajna ugyan elkezdett alternatív szárazföldi útvonalakon gabonát exportálni, de a háború első három hónapjában mindössze a korábbi átlagos havi mennyiség ötödét, 1,2 millió tonna gabonát sikerült kivinniük az országból – olvasható a The Guardian elemzésében.

Az oroszok viszik az ukrán gabonát

Külön pikantériája a helyzetnek, hogy miközben az ukránok nem tudják kivinni az országból a saját gabonájukat, addig az oroszok elkezdték elszállítani az elfoglalt területeken talált készleteket. Legutóbb a háború elején orosz kézre került Bergyanszkból vittek ki 7 ezer tonna gabonát. Ez a mennyiség persze eltörpül a bent ragadt 20 millió tonnához képest.

Egyre súlyosabb a helyzet

Mindeközben a világban szárnyal az élelmiszerinfláció és egyes országok, köztük India a saját ellátásbiztonságuk érdekében elkezdték blokkolni a gabona kivitelüket. Ez pedig nagyon súlyos élelmezési válsághoz vezethet a világ egyes részein. Az olyan országok, mint Egyiptom, amelyek korábban az ukrán gabonára támaszkodtak rövid idő alatt óriási bajba kerülhetnek, ha nem változik meg valahogy a helyzet.

Érdemes kiemelni, hogy Ukrajna is különösen érdekelt a gabona kijuttatásában. A támadás alatt álló országnak ugyanis rendkívül fontos exportcikkei a gabonafélék és a háború sújtotta ukrán nemzetgazdaságnak óriási szüksége volna a gabonáért kapott értékes valutára.

A szárazföldi szállítás nem megoldható

Épp ezért egyre nagyobb a nyomás, hogy megszülessen a nemzetközi megállapodás az ukrán gabona megmentéséről.

A tengeri útvonalak mellett alternatívaként nyilvánvalóan szárazföldi útvonalak is felmerültek. Ezek a szomszédos országokon, például Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, illetve Románián keresztül vezetnének. Románia esetében egyes dunai kikötők használata is szóba került mint lehetőség.

Ezekkel azonban számos probléma van. A közúti szállítás rendkívül drága, ráadásul olyan nagy mennyiségről van szó, aminek a közúton, kamionokkal való szállítása logisztikailag gyakorlatilag kivitelezhetetlen.

A vasút valamennyivel nyilvánvalóan alkalmasabb lenne ilyen mennyiségű gabona megmozgatására mint a kamionok, de a vasúti szállítás is jóval drágább a tengerinél és egy, a szovjet időkből megmaradt óriási akadálya van, ami már régóta hátráltatja az ukrán nemzetközi vasúti szállítmányozást.

Az ukrán vasúthálózat ugyanis az oroszhoz hasonlóan szélesebb, mint az európai. Emiatt az Ukrajnát nyugat felé elhagyó szerelvények rendre megállnak a szomszédos országok határán kiépült vasúti átrakóknál, hogy az árut átrakják olyan szerelvényekre, amelyek tovább tudnak közlekedni nyugat felé. Nem nehéz elképzelni, mekkora logisztikai kihívást jelentene 20 millió tonna gabona felpakolása Ukrajnában, majd újra le és felpakolása Ukrajna nyugati határán, hogy aztán vonatszerelvényeken valamelyik európai kikötőbe eljutva, hajóra pakolhassák. Gyakorlatilag a lehetetlennel határos ez az opció. A gabona egy részét persze ki lehet így hozni, de mind a 20 millió tonnát szinte biztosan nem.

Törökországban folynak a tárgyalások

Így végleges opciónak továbbra is a tenger marad, ahol viszont jelenleg lehetetlen hajózni. A helyzet megoldása érdekében folyamatos diplomáciai tevékenység zajlik, de eddig a felek kölcsönös bizalmatlansága és érdekellentéte miatt nem sikerült megegyezni.

A tárgyalásokat jelenleg a Fekete-tenger kijáratát ellenőrző Törökország vezeti. Az egyeztetések jelenleg egy tengeri folyósó létrehozásáról szólnak, ahol biztonságosan tudnának közlekedni a gabonaszállító hajók. Sajnos azonban még abban az esetben is komoly logisztikai akadályokba ütközne a gabona kivitele, ha sikerülne nyélbe ütni a megállapodást.

Fontos új fejlemény a tengeri szállítással kapcsolatban, hogy június utolsó napján, csütörtökön az oroszok kivonultak a Kígyó-szigetről. Ezzel gyakorlatilag szabaddá tették az utat az odesszai kikötőig a Fekete-tengeren. A kérdés, hogy az ukránok számára ez elég biztosítékot jelent-e ahhoz, hogy felszedjlk a saját aknazárukat.

Honnan lesz elég hajó?

Az egyik ilyen akadály, hogy honnan lesz elegendő hajó a gabona elszállítására. Mostanra ugyanis olyan mennyiség kivitele torlódott fel, amennyit korábban 4 hónap alatt kisebb részletekben szállítottak el.

A gabona féléket úgynevezett ömlesztett rakományú hajókon szállítják, ezek nagyságrendileg 50 ezer tonna gabonát képesek elszállítani. Mindez azt jelenti, hogy mind a 20 millió tonna kiviteléhez akár 400 hajóra is szükség lehet. Ez ugyan óriási szám, de a hajózási szakértők szerint elméletileg megoldható, hogy ennyi hajót irányítsanak át az ukrán kikötőkbe, de természetesen ehhez is időre volna szükség, és mint a cikk elején írtuk, az idő a betakarítási időszak közeledtével egyre inkább sürget.

Drága lenne legénységet találni

Ha pedig mindez megoldódna, tehát megnyílnának a folyosók és hajókat is sikerülne szerezni, még mindig számolni kell azzal, hogy erre a kockázatos útvonalra rendkívül drága lenne legénységet találni és speciális biztosítást kellene kötni a hajóra, illetve a rajta szállított árura. Ez azonban már csak pénz kérdése, így mondhatni ez a legkisebb probléma.

Ezek tehát a kihívások. Szakértői becslések alapján a világnak alig 10 hete van megtalálni a megoldást, különben világszinten súlyos problémákkal kell majd szembenézni.

A jövő évi termés is veszélybe kerülhet

A gabonafolyosó megszervezésének elmulasztása ugyanis tartós következményekkel járhat, számos fejlődő ország számára, ráadásul már nem csak a 2022-es, hanem a 2023-as év ukrán gabonatermése is veszélybe került.

Ennek oka az, hogy amennyiben az ukrán gazdálkodók azt látják, hogy az Ukrajnából szállítható export kapacitása erősen korlátozott, akkor visszafogják majd a vetést, ami csökkenti a 2023-as betakarítási mennyiséget, ez pedig azt jelentené, hogy nem csak egy, hanem két éves piaci zavarokra is számítunk a legrosszabb forgatókönyv szerint. Ez viszont nagyon súlyos globális élelmezési válsághoz vezetne, amelynek nyomán akár fegyveres konfliktusok is kialakulhatnak és a migrációs nyomás is felerősödhet.