Leomlik a szélsőjobb elleni német "tűzfal"? Itt vannak az első reakciók az AfD győzelme után

Németország Szász-Anhalt tartományában lezajlottak a helyi parlamenti választások, amelyeket az egész országban feszült figyelem kísért. Az első előrejelzések alapján a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) jelentős előnyre tett szert, ami komoly nyomás alá helyezi a Friedrich Merz kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniót (CDU), és próbára teszi a szélsőjobboldallal szembeni politikai „tűzfalat”.

1. Mandátumbecslések és a kormányalakítás nehézségei

• AfD: A becslések szerint 39 mandátumot szerezhet, amivel csupán 3 hellyel marad el az abszolút többségtől (42).

• CDU: Mindössze 16 mandátumra számíthat, ami a párt történetének legrosszabb eredménye Szász-Anhaltban a német újraegyesítés óta (a korábbi szavazatarányuk nagyjából a felére esett vissza).

• Zöldek: 8 mandátum.

• SPD (Szociáldemokraták): 7 mandátum.

• BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség): 5 mandátum (a szavazatok 5,0%-ával épp átlépnék a parlamenti küszöböt).

A jelenlegi állás szerint sem az AfD-nek, sem a többi pártnak nem lesz könnyű dolga a többségi koalíció megalakításában.

2. A pártok reakciói és álláspontjai

• Baloldali Párt (Die Linke): Heidi Reichinnek társelnök kijelentette, hogy a szélsőjobboldali radikálisnak tartott AfD-vel semmilyen körülmények között nem fognak együttműködni, és felszólította a többi pártot a „védőfal” fenntartására.

• Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW): Claudia Wittig vezető jelölt jelezte, hogy nyitottak a szakpolitikai együttműködésre az AfD-vel egyes konkrét ügyekben (pl. az energiaárak terén), és az AfD kirekesztését a kormányzásból undemokratikusnak tartaná. Ennek ellenére független miniszterelnököt szeretnének, elutasítva mind az AfD, mind a CDU jelöltjét.

• Zöldek: Meglepően jó eredményt értek el (8,9%-os becslés a korábban mért 5% körüli értékhez képest), amit történelmi sikernek tartanak. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az AfD előretörése miatt, hangsúlyozva, hogy a tartományi parlamentben továbbra is a jobboldal fő ellenfelei maradnak.

• CDU: A párt eredményváróján komor volt a hangulat; a támogatók és tisztségviselők katasztrófaként élték meg, hogy a CDU elveszítette domináns szerepét a tartományban - írja a dw.com összefoglalója.

Több forgatókönyv jöhet

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint négy forgatókönyv lehetséges a jelenlegi helyzetben:

• 1. Megvan az abszolút többség Ha a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) nem éri el a 5 százalékos küszöböt, a fennmaradó mandátumok átcsoportosításával az AfD akár egymaga is megszerezheti az abszolút többséget a tartományi parlamentben. Ebben az esetben egyedül is megválaszthatnák Ulrich Siegmundot miniszterelnöknek, bár Siegmund korábban kétségeit fejezte ki egy ennyire szűk többségű kormányzással kapcsolatban.

• 2. Koalíció a BSW-vel Ha a BSW bejut a parlamentbe, a két pártnak együtt többsége lehetne. Bár az AfD nyitott lenne erre, a BSW vezetése jelenleg elutasítja Siegmund miniszterelnökké választását, és inkább egy pártok felett álló miniszterelnököt támogatna.

• 3. Kisebbségi kormányzás a BSW tartózkodásával Ha a BSW bejut, de a szavazás során tartózkodik, Siegmund a harmadik fordulóban egyszerű többséggel is miniszterelnök lehetne (feltéve, hogy az AfD-nek több mandátuma van, mint a CDU, Linke, SPD és Zöldek szövetségének együttvéve). Az AfD-n belül megoszlanak a vélemények erről: Siegmund kizárta a kisebbségi kormányzást, míg Tino Chrupalla társelnök elképzelhetőnek tartja.

• 4. Átlépő képviselők más pártokból Az AfD abban is bízhat, hogy más frakciókból (különösen a CDU-ból) egyes képviselők átállnak hozzájuk. Ha a BSW nem jut be a parlamentbe, akár mindössze 1-2 átlépő képviselő is elegendő lenne az AfD többségéhez.

Az AfD-erősödés fő hajtóerői német források alapján

3. Demokrácia-dilemma: mi lesz a következő lépés?

• Koalíciós képtelenség: a fősodorbeli pártok továbbra is fenntartják a politikai kordont, a tűzfalat (Brandmauer), azaz elzárkóznak a kormányzati együttműködéstől az AfD-vel.
• Kormányozhatatlanság: mivel az AfD több tartományban a szavazatok 30-40 százalékát birtokolja, szinte lehetetlenné válik stabil, ideológiailag homogén koalíciók létrehozása nélküle. Ez a hagyományos bal- és jobboldal kényszerű, instabil nagykoalícióit eredményezi, ami hosszú távon csak még tovább erősíti a rendszerszintű elégedetlenséget.
• A betiltás kérdése: annak ellenére, hogy a belföldi titkosszolgálat (BfV) korábban megfigyelés alá vonta a pártot, a német elemzők egyetértenek abban, hogy egy jogi betiltási kísérlet jelenleg csak mártírszerepbe helyezné és tovább radikalizálná az AfD mögött álló többmilliós választói tömeget.