Leopard mellé Párducot? – Másik harckocsit is rendszeresíthet a Honvédség?

Elemzések2023. szept. 4.Dajkó Ferenc Dániel

Újabb nagymacska tűnt fel a magyar haderőfejlesztés horizontján. Hazánk beszáll a Rheinmetall futurisztikus tankjának a Párducnak a fejlesztésébe, ám eközben épp most érkezett meg az országba az első Leopard 2 A7+. Mit tud majd a fejlesztés alatt álló harckocsi? Mit tanult a Rheinmetall az ukrajnai háborúban látottakból? Rendszeresítheti a Leopardok mellé a Honvédség a Panthert? Miért lenne előnyös számunkra a Rheinmetall harckocsija?

Páncélosok éve

Nemrég új mérföldkövek teljesültek a magyar haderőfejlesztés folyamatában. Az idei év a páncélosoké, hiszen elkészült a zalaegerszegi harcjárműgyár, ahol a Lynx, azaz Hiúz gyalogsági harcjárművek készülnek majd és nemrég az első Leopard A7+ harckocsi is megérkezett az országba. Ez utóbbi feltehetően még csak a referenciapéldány, amit -hasonlóan, mint a Pzh-2000-es önjárólövegek esetén- visszaszállítanak majd Németországba, miután kipróbálta a Honvédség. Végül a próba során megfogalmazódott egyedi igények figyelembevételével indítják majd el a sorozatgyártást. A két német nagymacska tehát nemsokára jelentős darabszámban erősíti a Magyar Honvédséget, a hírek szerint azonban egy harmadik ragadozóval is kiegészülhet a magyar haderő fegyverparkja.

Lövészet a Honvédség új Leopard 2A4 típusú harckocsijával:

Részt veszünk a fejlesztésben

A Rheinmetall a Magyar Honvédség fontos partnere, számos haditechnikai eszköz beszerzése köthető a német gyártó nevéhez. Az eddig megrendelt 44 darab Krauss-Maffei Wegmann féle Leopard 2A7+ harckocsik sem függetlenek a Rheinmetalltól, hiszen azokhoz a harckocsiágyút utóbbi szállítja. A Rheinmetall azonban új, saját harckocsi fejlesztésébe kezdett Panther, azaz Párduc néven, felhasználva többek közt az ukrajnai háború tanulságait.

Mivel a 44 Leopard nem tekinthető igazán jelentős számú harckocsinak, így a Párduc megjelenésének híre azonnal elindította a találgatást, hogy vajon a Honvédség is rendszeresíti-e az új típust. Utóbbi kérdésre azóta sem derült ki egyértelműen a válasz, ám nagy rá az esély, hogy tényleg gondolkozik Párducok beszerzésén a magyar haderő. Ezt erősen alátámasztja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök közösségi médiában megosztott videója alapján Magyarország is részt vesz a Párduc fejlesztésében.

Mindez természetesen jelentősen megnöveli annak az esélyét, hogy akár a zalaegerszegi Rheinmetall üzemben is meginduljon a Panther gyártása, és a Honvédség is kaphasson ebből a csúcskategóriás járműből.

Épp ezért megnéztük milyen képességekkel rendelkezik a Panther és áttekintettük miért lehet logikus a Leopard-ok mellé Párducokat rendszeresíteni további Leopard-ok vásárlása helyett.

Íme a Párduc

A teljes nevén Rheinmetall KF51 Panther egy újgenerációs alapharckocsi, azaz MBT (Main Battle Tank). A köznyelv az angol terminológiából kiindulva ezt a járműtípust hívja tanknak. Fontos kiemelni, hogy nem tartozik azonos kategóriába a Lynx-el, a két jármű semmiképp sem váltótípusa, vagy konkurense egymásnak, a gyalogsági harcjármű és a harckocsi közti különbségről bővebben is írtunk a Lynx-et bemutató cikkünkben.

Kategóriájából kiindulva a Párducot nagy tűzerő, nehezen átüthető páncélzat, és a nagy tömeg ellenére nagyfokú mozgékonyság jellemzi. Mivel egy fejlesztés alatt álló darab, így részleteiben több tulajdonsága nem ismert az új járműnek, számos képességéről azonban már beszámolt a Rheinmetall.

A Rheinmetall alábbi videójában a Párduc harckocsi látható:

Megnövelt tűzerő

A jármű egyik legnagyobb újítása nagyon látványos és könnyen értelmezhető, hiszen a Rheinmetall a NATO országokban jelenleg elterjedt harckocsikhoz képest jelentősen megemelte a Panther tűzerejét. A bevett (Leopardokon is használt) 120 milliméteres harckocsiágyú helyett a német fegyveróriás egy saját, 130 milliméteres ágyút szerelt az új harckocsijára. Utóbbi nem csupán űrméretében múlja felül a 120 milliméteres NATO-szabvány elődjét, de elméletileg annál 50 százalékkal messzebbről képes azonos páncéltörő képességet biztosítani. Ez pedig döntő lehet a harcmezőn.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a Rheinmetall láthatóan igyekszik felhasználni a közelmúlt háborúiban, akár Hegyi-Karabah-ban, de főkép Ukrajnában látottakat. Utóbbi során nem alakultak ki nagy tankcsaták, ellenben fontos szerep jutott annak, hogy egy sikeres találat leadásához mennyire kell megközelíteni az ellenséges állásokat, hiszen méterről méterre az ellenfélhez közeledve egyre nagyobb az esélye, hogy akár egy vállról indítható eszközről végzetes találatot adjanak le egy harckocsira. A jelenlegi állás szerint a Panther messzebről, bőven a látóhatáron túlról képes lesz pusztítani az ellenséget, ami egyértelműen növeli a túlélési esélyeit a járműnek és személyzetének egy modern háborúban, és nyilván egy másik harckocsival szemben is nagy előnynek tekinthető.

Védelem a barkácsdrónok ellen

A fegyvereknél maradva, az ágyúcsővel párhuzamosított 12,7 milliméteres nehézgéppuska nem jelent forradalmi újítást, bevett dolognak tekinthető.

A jármű tetején egy távirányítású fegyverállvány is helyet kapott. Ehhez hasonlót a Lynx tetjén is láthatunk, ám érdekes módon a Panther tetejére kisebb kaliberű fegyvert rakott a gyártó, mint a Hiúzéra. A fegyverállványba egy 7,62 milliméteres géppuska került, amelynek különleges tulajdonsága, hogy nem csupán horizontálisan körbe forgatható, de a fegyvercső 85 fokos szögig megemelhető. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felfelé a levegőbe is lehet vele lőni. Ennek a tulajdonságának, illetve a távirányításnak és a motoros mozgatásnak köszönhetően ez a fegyver légvédelmi célokra is alkalmas. A 7,62 milliméteres kaliber nyilvánvalóan nem helikopterek, vagy Bayraktar méretű harcidrónok ellen szolgál. Itt ismét tetten érhetőek az Ukrajnában szerzett tapasztalatok. A harcmezőkön ugyanis mindkét fél tömegével vetett és vet be a harcidrónókhoz képest filléres polgári drónokat, amelyek kvázi improvizált kamikáze drónként működnek. Robbanószert kötöznek rájuk, majd rávezetik a megsemmisítendő ellenséges járműre őket. Egy ilyen kis kaliberű géppuska a jármű tetején kiváló eszköz lehet hatástalanítani az ilyen jellegű dróntámadást.

Moduláris lövegtorony

A jármű tornyának teteje egyébként úgy lett kialakítva, hogy modulárisan cserélhetőek a különbözhető felhelyezhető eszközök. Ide lehet majd 4 kilövőnyílással rendelkező HERO kamikazedrón indítót, felderítődrón indítót, páncéltörőrakéta indítót, különböző elektrooptikai megfigyelő berendezéseket telepíteni. Mindezek rendkívül sokoldalúvá tehetik majd a Párducot.

Akár egy drónpilótának is juthat hely

Egy másik fontos újítás a harckocsiágyúhoz kapcsolódik. Mivel a 130 milliméteres lőszer rendkívül nehéz, ezért emberi erővel nehezen, vagy nem mozgatható, így nem is volt kérdés, hogy automata töltőrendszer fogja kiszolgálni az ágyút. A Leopard 2A7+ esetében ez a rendszer félautomata. Itt viszont teljesen ember nélkülivé válik a lőszerek betöltése. Mindez gyorsítja a folyamatot, ráadásul a jármű irányítása csak 3 embert igényel majd a 4 helyett. A Rheinmetall tervei szerint így lehetőség lenne negyedik főnek egy drónpilóta elhelyezésére a járműben.

A Panther egyébként nem a testében, hanem a toronyban hordozza majd a lőszerkészletet. Ez elvileg találat esetén növeli a személyzet túlélési esélyeit is. Összesen 10-20 lőszert lesz képes betárazni egyszerre egy harckocsi attól függően, hogy hány rakéta és drón lesz a toronyban éppen elhelyezve.

A fentiek mellett arról is lehet tudni, hogy a Lynx-hez hasonlóan a Panther-t is felszerelik majd besugárzásjelzővel, ami figyelmeztet, ha lézervezérelt páncéltörő rakétarendszerrel célba veszik a járművet.

Szintén biztosra vehető, hogy számos, a Lynxen használt digitális megoldást átültetnek majd az új harckocsiba a kommunikáció, navigáció, és harcvezető rendszerek tekintetében és az sem kérdés, hogy a ROSY füstgránátos álcázórendszer, vagy éppen az APS aktív páncélzat sem marad el a járműről.

Így összességében egy modern, XXI. századi harckocsi születhet a Rheinmetall műhelyében, ami a jövőben a harcmezők nagyragadozója lehet.

Elérkezett a fejlesztés ideje

A harckocsik esetében egyértelműen megmutatkozott, hogy eljött az idő az újgenerációs harckocsik megalkotására.

A Párduc nem egyedüli projekt:

  • a francia Nexter és a Krauss-Meffei Wegmann közösen dolgoznak az új generációs harckocsijukon,
  • az oroszoknál már megszületett a T-14 Armata,
  • és az USA is fejleszti a saját új tankját.

Mindez a jelen tapasztalatait felhasználva a közeljövő harcieszközeinek a kifejlesztése, hiszen hosszú évekbe telik majd mire egy-egy ilyen típus eljut a sorozatgyártásig és valóban begördülnek a laktanyákba az új példányok.

Párduc és Leopard

Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem eleve Párducokat vásároltunk. Esetleg amennyiben a Leopard-ot választottuk miért nem vettünk abból többet, vagy épp miért nem a Leopard gyártójának az új harckocsiját várjuk meg. A válasz azonban viszonylag egyszerű.

A magyar T-72-es harckocsi flotta rendkívül elavult és darabszámra is nagyon kicsi. Ahhoz, hogy a Honvédség minél hamarabb ütőképes haderő legyen, mindenképpen szükség volt harckocsik vásárlására. A 12 darab Leopard 2 A4 és a 44 darab Leopard 2A7+ beszerzése ilyen szempontból teljesen logikus volt. A Honvédség belátható időn belül megszerezte, megszerzi az egyik, ha nem a legjobb NATO-n belül elérhető harckocsit, nagyobb darabszámban, mint ahány T-72-ese most van. Ezzel lesz egy használható harckocsiflottája a magyar haderőnek, amire lehet majd építkezni.

Harckocsit tehát muszáj volt vásárolni, ez nem is kérdés. Nem lett volna lehetőség megvárni, míg elkészül a Párduc, mert akkor még nagyon sokáig nem lenne komolyanvehető páncélos képességünk. Ahhoz, azonban vélhetően szükség lesz további harckocsik vásárlására, hogy a Honvédség tényleg az a meghatározó erő legyen a térségben, mint ahogy azt a kormányzat tervezi. Logikus viszont, hogy látva a trendfordulót, a mostani harckocsik közül megvették a legmodernebbet, de csak olyan darabszámban, ami a minimumot megüti.

Így a Honvédség vásárolt 44 rendkívül ütőképes Leopard 2A7+ harckocsit és beszállt a Rheinmetall fejlesztési projektjébe, hogy a jövőben egy teljesen új generációs harckocsit is rendszeresíthessünk.

Az pedig szintén logikus, hogy miért nem a Leopardot gyártó KMW projektjébe próbáltunk meg beszállni. A Rheinmetall több gyárat is épít hazánkban, egy pedig már elkészült. A haderőfejlesztés stratégiai partnere és már most is futnak közös fejlesztési projektjei a német cégnek és hazánknak (például egy 8X8 kerékképletű páncélozott szállítójármű fejlesztése). Komoly K+F tevékenységet hozott az országba és részt vett a hadiipar újjáélesztésében. Mindezekre pedig lehet építkezni, ha egy olyan projektbe száll be Magyarország, mint egy harckocsifejlesztés. A KMW-vel hasonló színtű együttműködés nincs.

Ha mindez nem lenne elég, nagy rá az esély, hogy a Panther harckocsi Leopard alvázra épül majd, a Leopard harckocsiágyúját pedig eleve a Rheinmetall gyártja, így a logisztika és szerviz oldaláról sem feltétlen okoz majd kavarodást a két típus párhuzamos üzemeltetése.

Összességében tehát a Panther fejlesztésébe való társulás logikusnak tekinthető és jól illeszkedik a haderőfejlesztés eddigi mintázatába. Ha pedig a fejlesztési szakasz lezárultával a Honvédség valóban rendszeresíti a típust, akkor a jövőben rendkívül ütőképes páncélos képességei lesznek a magyar hadseregnek, és nem hátulról követjük majd a hadiipari trendeket, hanem az utóbbi évek folyamatainak köszönhetően azokhoz csatlakozunk, akik diktálják azokat.

A címlapi és borítóképen a Honvédség már meglévő Leopard 2A4 harckocsijai láthatóak; Kép forrása: MTI