Ennyivel drágult az élet Magyarországon

Elemzések2019. jún 7.Harsányi Péter

  • 3,9 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon májusban
  • Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,7 százalékra gyorsult
  • Leginkább az élelmiszerek, a szeszes italok és dohányáruk, a piaci szolgáltatások, valamint az üzemanyagok ára nőtt
  • Az év második felétől ismét csökkenhet a drágulás üteme

A piaci várakozásoknak megfelelően 3,9 százalékkal emelkedett az infláció Magyarországon májusban éves alapon. Az áremelkedést elsősorban belső tényezők okozták, úgymint a magas foglalkoztatottság, a dinamikusan emelkedő reálbérek, a fogyasztói bizalom magas szintje és az ebből eredő robosztus lakossági fogyasztás. Az év első öt hónapjában a fogyasztói árindex átlagosan 3,5 százalékkal emelkedett.

Az alábbi ábrán látható, hogy májusban mely termékkörök drágultak leginkább.

Forrás: KSH

Az élelmiszerek ára 5,6 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,2, a liszté 9,8, a péksüteményeké 9,2, a sertéshúsé 8,8, a kenyéré 7,1 százalékkal magasabb, ezzel szemben a tojás és a tej ára 6,0, a kávé ára 3,0 százalékkal alacsonyabb lett. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,6, ezen belül a dohányáruké 12,6 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,0, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok 5,8 százalékkal drágultak.

Hogy alakult a maginfláció?

A maginflációs mutató ezzel párhuzamosan 4,0 százalékra gyorsult, míg a jegybank által kiemelten figyelt indirekt adóktól szűrt maginflációs mutató 3,7 százalékra emelkedett. A maginfláció emelkedését a piaci szolgáltatások és a feldolgozott élelmiszerek árdinamikájának növekedése okozta.

A lenti ábrán az inflációs mutatók historikus alakulása látható.

Forrás: MNB

Mi várható az elkövetkezendő negyedévekben?

Az inflációt jelenleg magasabb változékonyság és bizonytalanság övezi, de várhatóan az őszi hónapokban az alacsonyabb olajárak, illetve a bázishatások lefelé segítik a mutatót.

Az indirekt adóktól szűrt maginfláció tekintetében az őszi hónapoktól lassulás várható. Az alacsonyabb külső konjunktúra miatt ugyanis mérsékeltebb lesz az importált infláció, ami lefelé nyomhatja a hazai árakat is.

Az Európai Központi Bank a legfrissebb júniusi prognózisiban lefelé módosította a jövő évi inflációs előrejelzéseit. Az eurózónában idén, jövőre és 2021-ben végig a 2 százalékos jegybanki cél alatt maradhat az infláció,

egészen pontosan 1,3, 1,4 és 1,6 százalékkal emelkedhet a fogyasztói árindex.

A hazai inflációs várakozások is stabilak, horgonyzottak, ami szintén az árak mérséklődését vetítik előre.

Mit léphet az MNB?

A folyamatok nagyságrendileg az MNB előrejelzéseinek megfelelően alakulnak, ezért nem számítunk a monetáris kondíciók érdemi szigorítására a júniusi kamatdöntő ülésen. A jegybank eleve jellemzően 5-8 negyedéves időtávon gondolkodik, ezért néhány kiugró adat miatt nem érdemes túl nagy szigorításra számítani.

Legfeljebb az egynapos betéti kamatlábak 10 bázispontos megemelése, avagy a bankközi piacon lévő likviditás néhány százmilliárdos szűkítése – a deviza-swap állományon keresztül – várható.

A nagyobb jegybankok azonban világszerte sorra lazítani kezdenek, ami mindenképpen csökkenti a szigorítási kényszert a Magyar Nemzeti Bankon, illetve a leértékelődési nyomást a forinton.

Végezetül június elejétől kapható a minden eddigi lakossági állampapírnál kedvezőbb kamatozású új szuperállamkötvény, amely MÁP Plusz névre hallgat. A korábbiaknál magasabb kamatot kínáló lakossági államkötvény kibocsátása bizonyos szempontból felfogható egy „kamatemelésnek” is, miután a papír magasabb és vonzóbb kamata megtakarításra ösztönözheti a háztartásokat, aminek nyomán mérséklődhet az infláció.