Ismét a lazítás útjára léptek a nagyobb jegybankok: Mit jelent ez nekünk?

Elemzések2019. jún 7.Harsányi Péter

  • Az Európai Központi Bank (EKB) iránymutatása alapján csak később, legkorábban jövő év közepétől kerülhet sor az első kamatemelésre
  • Lefelé módosította az EKB a jövő évre vonatkozó inflációs és GDP növekedési előrejelzéseit, továbbra is jelentősek a lefelé ható kockázatok
  • A 2016-ban tapasztalt mélypontokra estek vissza az inflációs várakozások az eurózónában
  • Az euróövezet visszafogott inflációja a magyar áremelkedés ütemét is érdemben fékezheti

A kereskedelmi háború miatti bizonytalanság és a lassabb globális növekedés hatására az exportorientált eurózóna gazdasága és inflációja a korábban vártnál kisebb mértékben növekedhet jövőre az Európai Központi Bank legfrissebb negyedéves előrejelzése alapján.

Az elkövetkezendő három évben végig jóval az EKB 2 százalékos célja alatt alakulhat az infláció az Eurózónában, amit a hároméves mélypontra összeomló inflációs várakozások és a jelentős lefelé ható kockázatok is alátámasztanak.

Hogyan hat ez ránk?

A tartósan alacsonyabb külső konjunktúra alapvetően visszafoghatja a hazai áremelkedést a mérsékeltebb importált infláción keresztül.

A Magyar Nemzeti Bank várakozásai alapján ez a hatás 2019 őszétől érződhet jobban. Az MNB előrejelzéseinek hitelességét erősíti az Európai Központi Bank friss inflációs prognózisa is,

ami alapján idén, jövőre és 2021-ben csupán 1,3, 1,4 és 1,6 százalékkal emelkedhet a fogyasztói árindex az euróövezetben.

Újra lazítanak a nagyobb jegybankok

Válaszul a globális lassulásra, ismét a lazítani kezdtek a monetáris kondíciókon a nagyobb jegybankok:

  • három év után először kamatot csökkentett az ausztrál jegybank
  • kamatot vágott az indiai központi bank is, illetve nyitva hagyta az ajtót újabb kamatcsökkentések előtt
  • a Fed elkezdte a kamatcsökkentés lehetőségét kommunikálni, illetve ősztől befejezi a nyíltpiaci bizottság a mérlegfőösszeg szűkítését
  • az EKB csak jóval később emel kamatot, valamint minden elérhető eszközt kész használni az inflációs cél elérése érdekében
  • Japánban ismét felfokozódtak a piaci várakozások, miszerint növelheti a jegybank a serkentő intézkedések mennyiségét
  • a kínai jegybank a kereskedelmi háború kimenetétől függően akár még jobban ráerősíthet a monetáris lazításra.

Egy ilyen környezetben jelentősen csökken a nyomás a Magyar Nemzeti Bankon, hogy szigorítson a pénzpolitikán. Ezzel egyidejűleg a forinton is mérséklődik a leértékelődési nyomás, miután lesüllyedtek a nemzetközi jegybankok kamatpályájával kapcsolatos várakozások.

Mi az EKB válasza a lassulásra?

Megváltoztatta az EKB az előremutató kommunikációját, aminek fényében fél évvel később, azaz legkorábban 2020 közepétől emelheti meg a -0,40 százalékos betéti kamatlábakat a jegybank.

Érdekességképpen a piaci szereplők a Reuters felmérése alapján csak 2021-ben várnak kamatemelést.

Emellett az Európai Központi Bank ősztől elindítja a TLTRO III. nevű programot, melynek keretében nagyon kedvező kamatlábak mellett hosszú lejáratú hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, amennyiben azok fokozzák a hitelezési aktivitásukat a magánszektor irányába.

A márciusban bejelentett hitelezési program előzménye, hogy az EKB már 2014-ben és 2016-ban elindította a „TLTRO I. és II.” elnevezésű refinanszírozási programokat, amely a bankok hitelezését ösztönözte. A TLTRO II program keretében az EKB több mint 700 milliárd euró értékben biztosított kedvezményes hitelt a bankrendszer számára, amelyből közel 400 milliárd eurónyi hitel idén júniusban jár le.

Az EKB ezt a programot hosszabbítja meg, miután továbbra sem képes az infláció visszatérni a 2%-os jegybanki célhoz, illetve a növekedés dinamikája az eurózónában jelentősen lassult.

Mario Draghi jegybankelnök továbbá kihangsúlyozta, hogy szükség esetén minden elérhető eszközt felhasználhatnak az infláció feltámasztása érdekében, beleértve az eszközvásárlási programot (QE).

Nem lesz elég mozgástér?

Tekintettel az EKB alacsony kamatkondícióira és a megnövekedett jegybanki mérlegfőösszegre, kevesebb puskapor állhat a döntéshozók rendelkezésére, amennyiben bekövetkezik egy újabb nemzetközi válság.

Összehasonlításképpen az EKB mérlegfőösszege 4700 milliárd euróra hízott, amely az eurozóna gazdaságának nagyságrendileg bő 40 százalékát teszi ki. Ez az arány az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-nél hozzávetőlegesen csupán 20 százalék.

Az Európai Központi banknál kedvezőbb helyzetben van ilyen szempontból a Magyar Nemzeti Bank is, melynek mérlegfőösszege a 2018-as magyar GDP 28 százalékát teszi ki. Ezen a téren egyébként komoly előrelépés történt Magyarországon, miután 2010 végén az MNB mérlegfőösszege még 40 százalék feletti volt.

Az alacsonyabb jegybanki mérlegfőösszeg alapvetően növeli az MNB mozgásterét egy-egy esetleges jövőbeni válság esetén, valamint csökkenti a jegybank kamatlábkockázatát.

Összeomlottak a hosszú német hozamok

Az összeomló inflációs várakozások, a kereskedelmi háborúból fakadó bizonytalanság és a csökkenő globális kockázati étvágy egyaránt a német 10 éves hozamok süllyedésének irányába hatott.

Mindazonáltal a jelenleg -0,23 százalékon álló 10 éves német kötvényhozamok már csak extrém körülmények között tudnának érdemben tovább süllyedni, ezért ez egy jó kereskedési lehetőséget kínál a profi befektetők számára (a 10 éves német kötvények határidős eladásán, avagy short-olásán keresztül).

Miután a kockázatok a kötvénypiacokon jelenleg kifejezetten aszimmetrikusak, valamint nagy valószínűséggel nem eshetnek sokkal lejjebb a német hosszú hozamok, ezért ez most egy igazi pozíciómenedzsment játék: a több lépésben és megfelelő lépésközzel felépített pozíciók hosszabb távú szemlélet mellett kiváló hozam/kockázat arányt nyújthatnak.