Macron egy merész húzással még mindent menthet: mi zajlik most Franciaországban?

Emmanuel Macron francia elnök tegnapi beszédében nagyon határozottnak tűnt, de valójában kicsi a mozgástere, nehéz lesz megfelelő jelöltet találnia a kormányfői posztra. Ha nem sikerül törvényhozási támogatottságot szereznie az új kormányfő számára, akkor Macron bukása sincs kizárva.Michel Barnier is tökéletes jelöltnek tűnt: ellene a jövő évi költségvetés-tervezet parlamenti jóváhagyásának mellőzése miatt indítottak bizalmatlansági indítványt, és bár a politikus pontosan tudta, hogy alkotmányos hazárdjátékot játszik, megkockáztatta a törvényjavaslat ilyen jellegű, egyébként teljesen legális helybenhagyását.

Tartós válsággal számolhat Párizs és Európa is

A rizikós megoldás alkalmazása nem volt véletlen. A megszorításokat tartalmazó 2025-évi büdzséről ugyanis a parlamenti pártok, többszöri engedmények után sem tudtak megegyezni.

A következő esztendő költségvetésének célja Franciaország növekvő államháztartási hiányának csökkentése, amelyhez ütőképes Nemzetgyűlésre lenne szükség. Az ország alkotmányos szabályai értelmében azonban 2025. július előtt nem lehet új parlamenti választást tartani, vagyis Franciaország tartós válsággal számolhat, amely vélhetően Európát sem hagyja érintetlenül.

„A bruttó hazai termék alapján a világ hatodik gazdasági nagyhatalmának e pillanatban nincs egyértelmű receptje a költségvetési hiány csökkentésére, a legvalószínűbb kimenetel a korábban tervezettnél kisebb nadrágszíj-meghúzás lehet” – közölte a Standard and Poor's (S&P) hitelminősítő intézet.

A deficit idén, az előrejelzések szerint, meghaladja a nemzeti termelés 6 százalékát, 60 milliárd euró (63 milliárd dollár) adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel. Barnier arra törekedett, hogy a hiányt jövőre 5 százalékra csökkentse.

Vegyes reakciók érkeznek a piaci szereplőktől

„A lehetséges új választásokig a folyamatos politikai bizonytalanság valószínűleg magasan tartja majd a francia eszközök kockázati prémiumát" – írták a SocGen elemzői jegyzetükben a kormány lemondása után. „A politikai bizonytalanság pedig visszafogja mind a beruházásokat, mind a fogyasztói kiadásokat."

A francia kötvények és részvények ugyanakkor csütörtökön izmosodtak a bizalmatlansági szavazás széles körben várt eredményét követően, amit egyes kereskedők profitszerzésként értékelnek. „A kötvénybefektetők valószínűleg megkímélik Franciaországot attól a szörnyű pénzügyi vihartól, amelyre Barnier figyelmeztetett. Igaz, a közgazdászok és szakértők szerint a politikai válság következményei kétséget kizáróan ártanak a vállalkozásoknak, a fogyasztóknak és az adófizetőknek” – írta a Reuters.

Majd idézte Christian Kopfot, a Union Investment fix kamatozású és devizapiaci vezetőjét: „Ez egy lassú válság, amely a kamatkülönbözetek folyamatos növekedéséhez és az államadósság hitelképességének szűnni nem akaró romlásához vezet. Ám, egyelőre nem látom az összetevőket ahhoz, hogy ez teljesen kicsússzon a kezünkből, és egyenesen szuverén adósságválsággá alakuljon."

Magasabb költségvetési hiány és lassuló növekedés

A francia költségvetési és politikai zűrzavar mindenesetre alapos riadalmat keltett a közgazdászok körében – fogalmaz az Euronews.com. Alexandre Stott, a Goldman Sachs közgazdásza arra figyelmeztet, hogy a pártok megnyugtatására tett engedmények a 2025-ös költségvetési hiányt a GDP 5,5 százalékára növelhetik, szemben az eredetileg kitűzött 5 százalékos céllal.Stott egy hétvégi jegyzetében hangsúlyozza azt is, hogy Franciaország középtávú költségvetési kilátásai továbbra is „kihívást jelentenek", és a következő, 2027-es elnökválasztásig ebben nem valószínű jelentős korrekció.

A Goldman Sachs közgazdásza kiemelte a politikai bizonytalanságnak a fogyasztói és üzleti bizalomra gyakorolt kedvezőtlen hatásait is, cége pedig 0,7 százalékra rontotta a Franciaországra vonatkozó 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését, ami elmarad a 0,9 százalékos konszenzustól, és nyomába sem ér a kormány 1,1 százalékos előrejelzésének.

Michel Tukkier, az ING kamatstratégája is csatlakozott ehhez a véleményhez, s egyenesen úgy fogalmazott, hogy a gyengülő francia gazdaság miatt a költségvetési konszolidáció „lehetetlennek tűnik". Megjegyezte azt is, hogy az ország hosszú távú kilátásai az elmúlt hónapokban romlottak, mivel mind a gazdaságirányítás, mind a politikai stabilitás terén egyre nagyobb kihívások merülnek fel.

Macron felgyorsítaná az eseményeket

A Reuters egyik megbízható forrása szerint Emmanuel Macron államfő az új miniszterelnököt még a Notre-Dame-székesegyház most szombati újranyitási ünnepsége előtt kinevezné, az eseményen Donald Trump megválasztott amerikai elnök és más globális politikai vezetők is részt vesznek.Georges Pompidou 1962-es győzelme óta még egyetlen francia kormány sem veszített bizalmi szavazást. A francia állam azonban1974 óta minden évben államháztartási hiányt termel, ami szakadatlan támogatta a GDP-arányos államadósság növekedését.

A francia államadósság kamatlába pedig meredekebben emelkedik a piacokon, mint más európai országokban, és most hasonló a görögéhez.