Milyen forgatókönyv jöhet a francia kormány összeomlása után?

Emmanuel Macron nehéz helyzetbe került, amiért elsősorban magát okolhatja az időközi választások nyári kiírása miatt. A tegnap leszavazott Michel Barnier-t és kormányát három hónappal ezelőtt nevezte ki, az országnak nincs elfogadott költségvetése, és az ellenzéki blokk sem elég erős ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. 

Tegnap a szélsőjobboldali és baloldali törvényhozók összefogtak, és 331 szavazattal támogatták a Michel Barnier miniszterelnök és kormánya elleni bizalmatlansági indítványt.

Az alkotmány szerint, ha a nemzetgyűlés bizalmatlansági indítványt fogad el, a miniszterelnök köteles benyújtani lemondását az elnöknek, amit csütörtökön délután meg is tett. 

A jövő évi költségvetés azonban nincs elfogadva, kérdéses, kell-e, vagy mit kell módosítani a jelenlegi törvényjavaslaton ahhoz, hogy politikailag támogatható legyen. A kormány megbuktatása miatt a büdzsé elfogadásának esélye minimális, ugyanakkor nem lehet megvárni egy esetleges időközi választást, mert az elnök azonban legkorábban 2025 júliusában írhat ki törvényhozási választásokat.

A francia törvények azonban elkerülhetővé teszik, hogy az amerikai kormányzati leálláshoz hasonló helyzet álljon elő, ilyen még soha nem fordult elő az Ötödik Köztársaság történetében.

A francia tőzsdére mindenesetre nehéz hetek várnak a bizonytalanság miatt.

Új kormányfő, szakértői kormány vagy ügyvezető kormány?

Az elnöknek jogában áll az általa kiválasztott személyt kinevezni miniszterelnöknek: olyan jelöltet kell választania, aki elnyeri a képviselők többségének támogatását, vagyis nem kerül sor egy újabb bizalmi szavazásra és kormánybukásra.

Elfogadható jelölt hiányában szakértői kormány kinevezésére kerülhet sor: ebben az esetben független, párton kívüli miniszterek vinnék az ügyeket egy következő választásig. Ilyen kormányok nem tudnak azonban sokáig működni választási/politikai felhatalmazás nélkül.

Ideiglenes ügyvezető kormányt is kinevezhet az elnök a folyamatban lévő ügyek intézére.

A Barnier-kabinet tagjai így átmenetileg helyükön maradnának, igaz, jóval szűkösebb mozgástérre, de biztosíthatják az ügyek intézését.

A parlamentet csak nyáron lehet feloszlatni, mert egy évnek kell eltelnie az előző választás óta.Emmanuel Macron ma este mond beszédet az Elysée közlése szerint.

Ritkán alakul ki olyan helyzet Európában, hogy a két vezető gazdasági nagyhatalomnál - Németországban és Franciaországban is - kormányválság van, miközben a kormányváltásokban jártas olaszoknál stabil a helyzet.Mint megírtuk, a baloldal és a szélsőjobboldal azért szavazta le Barnier-t, mert különleges alkotmányos jogosítványokkal élve végszavazás nélkül átvitte volna a parlamenten a népszerűtlen költségvetés egy részét, amely 60 milliárd eurós megtakarítást irányzott elő a hiány csökkentése érdekében.

Az Assemblée Nationale két bizalmatlansági indítványt vitatott meg - az egyiket a radikális baloldal, a másikat a szélsőjobboldal terjesztette be - miután a miniszterelnök hétfőn szavazás nélkül kényszerítette át a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot.

A Barnier-kormány az Ötödik Köztársaság legrövidebb ideig, mindössze 99 napig hivatalban lévő kabinetje. Hasonló kormánybukásra 1962-ben került sor, akkor Georges Pompidou nyújtotta be lemondását Charles de Gaulle elnöknek.

Cikkünk frissült.