Magyar agrárérdekeket figyelembe vevő törvénymódosítás készül

Egyértelműen romlanak a hazai előállítású élelmiszergazdasági termékek itthoni kereskedelmi pozíciói, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar élelmiszereket egyre nagyobb mértékben szorítják ki az importált árucikkek. Erre legutóbb a tejtermelők hívták fel a figyelmet, akik szerint a magyar tejágazat jövője múlhat azon, sikerül-e megakadályozni, hogy a belföldön készülő termékek kiszoruljanak saját piacukról.

A tehéntartók a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tavalyi felmérésére hivatkoznak, amely a tíz legnagyobb forgalmú üzletláncot vizsgálva megállapította, hogy

2014 óta csak a tejkínálatban nőtt - 90,6 százalékról 95,6 százalékra – a belföldi tejágazati részesedés, míg ugyanez a sajtoknál 57,6 százalékról 46,7 százalékra, a joghurtoknál 42 százalékról 19,4 százalékra esett vissza.

Kismértékben a többi tejterméknél is bővült a nagy áruházláncok behozatala, hiszen a túrónál, a tejfölnél, a kefírnél 90,9 százalékról 89,4 százalékra csökkent a belföldi részesedés átlaga.

Az importot minden termékkategóriában a külföldi áruházaknál találták nagyobbnak.A Nébih a 2014-es előző felmérés után hat évvel, 2020 második felében ismételte meg a kereskedelmi láncok árukínálatát elemző vizsgálatot.

Csaknem 40 ezer termék részletes adatait rögzítették tizenhat olyan hagyományos árukategóriában, amelyekben a hazai élelmiszeripar önmagában is el tudná látni a magyar lakosságot megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszerekkel. 

A tavalyi felmérés eredménye összágazati szinten azt tükrözte, hogy a magyar termékek aránya a hat évvel ezelőtti csaknem 80-ról 70 százalékra csökkent.

A legkomolyabb veszteséget a nagyobb hozzáadott értékű élelmiszerek (a tejtermékek mellett például a sonkafélék vagy a gyümölcslekvárok) szenvedték el. 

A Nébih-vizsgálattal nyilvánvalóvá vált az is, hogy a belföldi piacvesztés miatt ismét messze került az a konszenzusos agrárgazdasági – és politikai szinten is kívánatosnak tartott - cél, amely szerint a hazai termékek részarányának tartósan el kellene érnie a 80 százalékot az üzletekben.

A Nébih a 2014-es állapothoz képest a legnagyobb csökkenést a nemzetközi kereskedelmi láncok polcain mérte.

A hivatal publikált adatai szerint a Penny Market, a Lidl és a Tesco több mint 10 százalékkal növelte az importtermékek arányát a hazai élelmiszerekkel szemben, és mindössze egyikük, az Aldi tudott kismértékű növekedést felmutatni a korábbi állapothoz képest.

A visszaesés a nemzetközi láncoknál összességében majdnem 9 százalékos volt, de a magyar láncok is mintegy 6 százalékkal kevesebb hazai árucikket forgalmaztak.

A magyar termékek összkínálata alapján az első három helyen három hazai lánc, a Reál (80,65 százalék), a Coop (80,17 százalék) és a CBA (76,95 százalék) állt, míg az utolsó három helyen a Penny Market (67,58 százalék), a Tesco (66,07 százalék) és a Lidl (56,09 százalék) foglalt helyet.

A tejtermelők szerint a csökkenést az üzletláncok sokszor agresszív és tisztességtelen piaci magatartás okozza, de a teljes agrárszektorban komoly elvárás, hogy a kormány tovább erősítse a kereskedelmi agrárbeszállítókat védő eszközöket.

Bár 2009 óta hatályban van egy törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról, e jogszabály az elmúlt években számos vitát váltott ki.

Elsősorban az úgynevezett diszkriminatív árképzést tiltó passzus generált komoly nézeteltéréseket, amelyek nyomán az Európai Bizottság Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást is indított, majd az Európai Bírósághoz fordult.

A diszkriminatív árképzést tiltó magyar szabályozás lényege, hogy az üzletláncok azonos termékek végső fogyasztói árát nem határozhatják meg diszkriminatív módon a termékek származási országa alapján. Így például egyes importáruknál nem alkalmazhatnak kisebb haszonkulcsot annak érdekében, hogy ily módon kedvezőbb fogyasztói árakat alakíthassanak ki, vagyis a termékek értékesítési lehetőségeit javítsák.

z Európai Bíróság azonban nemrég – főként az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós alapelvre hivatkozva – a magyar szabályozást az EU-s joggal ellentétesnek minősítette, és arra kötelezte Magyarországot, hogy a hatályos előírásokat változtassa meg.

Az uniós bírósági ítélet miatt a palamentnek foglalkoznia kell a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó, 2009-es törvény módosításával, de időközben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán EU-s szintű irányelv is születetett, amelyhez a hazai szabályozást szintén hozzá kell igazítani.

A növekedés.hu információi szerint a 2009-es jogszabály korrekciója az ősszel kerülhet a parlament elé, és ez – ahogy ágazati szereplők remélik – alkalmat adhat az agrárbeszállítói érdekek további erősítésére is.

Egyrészt felmerülhet a diszkriminatív árképzést tiltó passzus átfogalmazása, vagy újabb „védelmi eszközök” bevezetése is. Ennek érdekében ágazati szervezetek a következő hetekben-hónapokban szakmai javaslatokat kívánnak eljuttatni az agrártárcához, illetve a kormányhoz.

A magyar élelmiszerek visszaszorulását ágazati berkekben azért is tartják aggasztónak, mert az élelmiszergazdaságban az utóbb időszakban számos versenyképesség-javító fejlesztés valósult meg, és a kormány a következő években további hatalmas összegeket kíván fordítani a hazai agrárberuházások támogatására az uniós forrásokat is közvetítő magyar Vidékfejlesztési Programból.

E pénzek felhasználásának ugyanakkor nem lenne sok értelme, ha a termékek elhelyezéséhez nem nyílnának biztos értékesítési lehetőségek, amelyek közül nyilvánvalóan a belpiac lehetne a legstabilabb.

A kormány egyébként az élelmiszergazdasági piaci pozíciók megőrzésére, illetve bővítésére több eredményesnek tartott lépést is tett az elmúlt években, amelyre éppen a tejszektor szolgáltatja az egyik példát.

A Nébih-felmérésben is szereplőt tejkínálati növekedés mozgatórugója ágazati vélemények szerint egyértelműen az volt, hogy a tartós tejek áfakulcsa 18-ról 5 százalékra csökkent, mert ez visszaszorította az illegális importot és fehérítette a piacot. Más kérdés, hogy az utóbbi időszak tejkínálati előretörése sem volt elegendő ahhoz, hogy a tejszektor visszaszorulását meg lehessen akadályozni a hazai kereskedelemben.

A közelmúltbeli hírek arról tanúskodnak, hogy a korábban már megközelített, 80-20 százalékos hazai-külföldi élelmiszerarány elérése továbbra is szerepel a hivatalos célok között, legalábbis erre utal a növekedés.hu kérdésére adott válaszában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Eszerint a közétkeztetésben a hazai élelmiszerek - értékre vetített - arányának jövőre el kell érnie a 60 százalékot, és ezt 2023-tól 80 százalékra kell növelni.

A korábbi ágazati erőfeszítések ugyanakkor bebizonyították, hogy a 80-20 százalékos arányt direkt módon nem lehet előírni a hazai élelmiszerforgalom legnagyobb részét lebonyolító üzletláncoknak, ezért itt a részarány növelésére irányuló törekvések továbbra is bizonytalanabbak és sérülékenyebbek maradhatnak.