Magyarország a világ harmadik legnyitottabb gazdasága - Csak egy ország előz minket Európában

Miniállamoktól a milliárdos lakosságú országokig

Gyakran halljuk a nyitott, esetleg az exportorientált gazdaság kifejezést, de sokan nem tudják, hogy ez pontosan mit jelent, mi a jelentősége, és miért van ebben óriási különbség egyes országok között.

A nyitott vagy zárt gazdaság kifejezés arra utal, hogy egy adott ország gazdasága mennyire függ a más országokkal való kereskedelemtől, gazdasági együttműködéstől. Miután a világ országai végletesen eltérnek egymástól lakosságszámban és területben, érthető módon nem lehet teljesen egyformán megítélni külgazdasági helyzetüket.

A néhány tízezer lakossal rendelkező kisállamok vagy az akár többmillió lakossal rendelkező, de igen kis területű városállamok esetében érthető, hogy kivitelük és behozataluk rendkívül magas arányú, ezért ebben az elemzésben nem foglalkozunk velük, hisz

torzítanák a komplexebb, sok gazdasági ágra épülő országok listáját.

Ugyanez a helyzet a valamilyen szinten adóparadicsomként működő államokkal is, hisz sok árut és szolgáltatást csak azért mutatnak ki az adott országban, hogy alacsonyabb adózást érjenek el ezáltal a ténylegesen más országban működő cégek. 

Ebből a megfontolásból megemlítjük ugyan, de a tényleges összehasonlításba nem vesszük bele az elméletileg legnyitottabb Luxemburgot, illetve az őt követő Szingapúrt, San Marinót, Máltát és Írországot, emellett Hollandiát és Belgiumot is óvatosan kezeljük, miután esetükben is van érdemi adóparadicsomi hatás.

Mérési módszer

A gazdasági nyitottságot egy-egy ország teljes exportjával és importjával szokták mérni a teljes GDP arányában. Miután az export és az import volumene sokszor nem egyezik meg, van, hogy a két számot összeadják, máskor a kettő átlagával számolnak, mi ez utóbbit választjuk.

Az előbb említett országok esetében a szám 100 fölött van, amiben szerepet játszik, hogy az áruk, esetleg szolgáltatások egy része többször is megjelenik a statisztikában, azaz többször átlépi az országhatárt. Ez lehet importtermékek tovább exportálása, de adódhat abból is (és ez már Magyarország esetében is komoly szerepet kap), hogy sokféle alkatrész érkezik az országba, ahol azokat összeszerelik, és a kész termék jelentkezik az exportban.

A legnyitottabb gazdaságú ország

Az egyetlen olyan ország, ahol a szám 100 fölötti, és szinte teljes mértékben tényleges gazdasági teljesítményt fed, a közel 100 milliós lakosú Vietnam, így ez az ország kerül a lista első helyére, a GDP 105 százalékát kitévő export-import átlaggal. Elsőre meglepőnek tűnhet Vietnam listavezető mivolta, ugyanakkor logikus a magyarázat: az ország alacsonyabb béreivel

egyre nagyobb arányban veszi át a „világ gyára” funkciót Kínától,

így óriásira nőtt importja és exportja az utóbbi években, ugyanakkor a belső fogyasztás még viszonylag alacsony, így magas a külkereskedelem aránya a teljes GDP-hez viszonyítva.

Térségünk

A második helyen már egy visegrádi ország áll, mégpedig Szlovákia, 85,5 százalékkal. Névlegesen az Egyesült Arab Emirátusok és Belgium következne, de előbbi a hatalmasra nőtt Dubaj révén inkább tekinthető városállamnak, ráadásul gazdasága alapját az olajexport képezi, Belgium pedig Hollandiával együtt nem kis mértékben adóparadicsomi szereppel bír, bár meg kell jegyezni, hogy enélkül is elég nyitott gazdaságok. Ha csak a tényleges gazdasági teljesítményt vesszük figyelembe, Magyarország a harmadik 79 százalékkal, majd Szlovénia, a három balti állam és Csehország következik.

Miért éppen mi?

Kérdés, hogy miért áll térségünk ennyire elől a listán, miért ilyen nyitottak a gazdaságok? A magyarázat abban rejlik, hogy a rendszerváltáskor a korábbi belső kereskedelmi rendszer, a KGST összeomlott, és az országoknak gyorsan kellett a világgazdaságba integrálódniuk.

Az életszínvonal, így a belső fogyasztás alacsony volt, de az országok képzett munkaerővel rendelkeztek, és gyorsan átalakuló politikai és gazdasági szabályozási rendszerük, valamint a kezdetben elképesztően alacsony munkabérek miatt a sok helyen termelő multinacionális vállalatok,

köztük nem kis részben az autógyárak előszeretettel fektettek itt be és létesítettek üzemeket.

Ugyanakkor a hazai cégek számára is fontos volt az export (példaként megemlíthetjük a rendszerváltást remekül átvészelő és gyorsan alkalmazkodó Richtert).

Szlovákia lélekszáma 5,5 millió fő, viszont sok üzem települ oda, és így a nyitottság mértéke nagyobb, mint nálunk, Szlovénia és a Balti-államok népessége 1-3 millió fő közti, így érthető, hogy megelőzik például Csehországot.

A térségben Lengyelország a legkevésbé nyitott gazdaság 52,5 százalékkal, ami érthető, miután az ország messze a legnagyobb a térségben, 38 millió lakost számlál, ugyanakkor Nyugat-Európa országaihoz képest a lengyel gazdaság is lényegesen nyitottabb.

Nyugat-Európa

A nagyobb nyugat-európai országok, mint Franciaország, Olaszország, Spanyolország vagy Nagy-Britannia esetében a szám lényegesen kisebb, 27-30 százalék közötti, ami az országok mérete mellett magas életszínvonaluknak, így az erős belső fogyasztásnak is köszönhető Érdekes módon azonban a legnagyobb, 82 millió lakosú

Németország gazdasága lényegesen nyitottabb 41 százalékkal,

elsősorban azért, mert térségünkkel igen jelentős az ország gazdasági együttműködése, az ország mindegyik visegrádi állam elsődleges exportpartnere.

Hasonló népességű országok

Érdekességként megnézhetjük még, hogy a Magyarországhoz hasonló lakosságú országok gazdasága mennyire nyitott világszerte. Európán belül a 10 milliós Svédország adata 42 százalék, a 9 milliós Ausztria esetében 50 százalék, Görögország adata 36 százalék, Belaruszé 60 százalék (itt túlnyomórészt Oroszországgal zajlik a kereskedelem). Más földrészeken: Tunézia 54, Bolívia 28, Dominikai Köztársaság 22, Azerbajdzsán 36, Honduras 42 és végül az erős önállátásra berendezkedett Izrael esetében 26 százalék az adat.

Legnagyobbak

Érdemes még megnézni, mi a helyzet a világ legnagyobb gazdaságainál és legnépesebb országainál. Azt gondolnánk, hogy Kína, amely még egyértelműen a „világ gyára”, így óriási az exportja, igen nyitott gazdaság, de meglepő módon nem így van: mindössze 17,5 százalék az export/import aránya a GDP-hez képest, ami annak köszönhető, hogy gigantikus, közel másfél milliárd lakosú országról van szó, ahol az utóbbi években sokat növekedő belső fogyasztás ilyen lakosságszám mellett megtette hatását.

Az USA esetében az arány 13 százalék: a kontinensnyi, 330 millió lakosú és igen magas életszínvonalú, szinten minden gazdasági ágban fejlett ország külkereskedelme volumenben ugyan jelentős, de a hatalmas GDP-hez képest mégsem sok. Japánban a szám 17 százalék, Indiában 18: előbbi ugyan exportorientált, de óriási a belső fogyasztás 127 millió lakos mellett, India 1,4 milliárd lakosa ugyan nem él nagy jólétben, de összesített vásárlóerejük mégis jelentős a külkereskedelemhez képet.

Országcsoportok

Végül megnézzük, milyen számokat közöl a Világbank országcsoportonként, illetve a világ átlagában. A legmagasabb számot, nem meglepő módon a Közép-Kelet-európai térség kapta átlagosan 60 százalékkal, míg a világ kisállamainak együttes átlaga 54 százalék. Az OECD átlaga és a világátlag egyaránt 29 százalék, az Európai Unió esetében viszont jóval magasabb, 43 százalék az adat.

Jövőkép

És hogy mi várható a jövőben? Optimális esetben térségünk és így természetesen Magyarország esetében a belső fogyasztás növekedése meg fogja haladni az exportét, mivel a gazdaság már leginkább a termelékenységnövekedés útján fejlődik tovább. Így valamelyest csökkenhet az arány, persze ettől még az ország méreténél és a nemzetközi gazdaságba való beágyazódásánál fogva

az egyik legnyitottabb gazdaság marad.