Háború: Putyin régi szövetségeséhez fordul katonai támogatásért

Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Észak-Koreába utazik, a tárgyalások tárgya elsősorban újabb fegyverszállítmányok rendelése az ukrajnai háborúhoz - írja a The Guardian.

Putyin 2000 óta nem járt Észak-Koreában, ahol Kim-Dzsongun vezetővel találkozik személyesen, gazdasági kérdésekben és a két országra vonatkozó nyugati szankciók kivédéséről is tárgyalnak.

Putyin delegációjában több miniszter és tanácsadó is Észak-Koreába utazik, többek között olyan szakértől is, akik az orosz katonai beszerzésekért felelnek - írja az AFP hírügynökség.

Putyin ritkán látogat külföldre, amióta letartóztatási parancsot adtak ki ellene ukrajnai gyerekek Oroszorzságba hurcolása miatt - emlékeztet a lap.

Észak-Korea eddig is hatalmas lőszerszállítmányokkal segítette Moszkvát, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint a külföldi lőszer és rakétaszállítmányok, valamint az iráni drónok sokat segítenek az orosz hadseregnek.

Észak-Korea ballisztikus rakétákat és elektronikus felszereléseket is adott Oroszországnak, cserébe Moszkva segítséget ad az észak-koreai műhold programnak.A két vezető tavaly Vlagyivosztokban találkozott személyesen.

Csak növeli a feszültséget a NATO-főtitkárnak az a kijelentése, miszerint konzultáció kezdődött a tagországok között a nukleáris fegyverek riadókészültségbe helyezésének szükségességéről - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újágíróknak az MTI tudósítása szerint.

Peszkov arra reagált, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Telegraphnak brit lapnak elmondta: "orosz és kínai fenyegetések miatt" tárgyalnak arról, hogy több nukleáris fegyvert telepítsenek és helyezzenek készültségbe."Nem megyek bele olyan műveleti részletekbe, hogy hány nukleáris robbanófejet kellene készültségbe helyezni, és hányat raktárban hagyni, de ezekről konzultálnunk kell, és tesszük is" - mondta Stoltenberg.

Amit Stoltenberg úr mondott, az nyilvánvalóan nincs összhangban azzal a nyilatkozattal, amelyet tegnap fogadtak el (az Ukrajnáról szóló svájci konferencián), de amelyet nem mindenki írt alá. Ez, ha nem tévedek, kimondja, hogy az efféle retorika elfogadhatatlan. Viszont amit a főtitkár mondott, az a feszültség további növelése

- mondta Peszkov.

"Szeretnék itt emlékeztetni arra, hogy amikor (Vlagyimir) Putyin elnök erről a kérdésről, vagyis a katonai nukleáris ügyekről beszél, akkor valakinek a kérdésére válaszol: újságírókéra, köztük külföldi újságírókéra (...). Nem a saját kezdeményezésére beszél erről, és erre nagyon odafigyel" - tette hozzá.

Peszkov emellett hangot adott azon álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról Svájcban megrendezett konferencia hatása elenyésző. Ezt az a tény is alátámasztja, hogy a részvevők egy jó része tudta: Oroszország nélkül nincs esély bármilyen komoly, érdemi megbeszélésre - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Szerbia és Törökország is aláírta a konferencia záródokumentumát, Peszkov kijelentette, hogy ez nem fog ártani az Oroszországgal való kapcsolatuknak.

Természetesen figyelembe fogjuk venni ezeknek az országoknak az álláspontját, számunkra ez fontos. És ezután is részletesen kifejtjük nekik érveinket

- mondta Peszkov, hozzátéve, hogy Moszkva a maga részéről továbbra is együtt fog működni mindenkivel, aki kész erre.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a sajtónak kijelentette, hogy a svájci konferencia nem járult hozzá érdemben az ukrajnai konfliktus megoldásához, és még a Nyugat számára is megerősítette, hogy egy ilyen Oroszország részvétele nélkül nem lehetséges.

Vagyis nem világos, hogy ott (Oroszország nélkül) miről tárgyaltak

-mondta.

Usakov szerint Putyin "békekezdeményezései" elhomályosították a bürgenstocki találkozót, mert annak résztvevői akarva-akaratlanul kénytelenek voltak figyelembe venni az előző nap előterjesztett orosz javaslatokat".

Még az is alátámasztja a svájci csúcstalálkozó hiábavalóságát, hogy maga Ukrajna felismerte: a következő békekonferenciát orosz részvétellel kell megtartani - mondta.

Érvelése szerint az orosz államfő javaslatai nemcsak a harci cselekmények leállítását, hanem az ukrán válság megoldását is lehetővé tennék, és egyre többeket elgondolkodtatnak.

A Moszkvában hétfőn kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg hatból öt frontszakaszon előrenyomult az elmúlt nap folyamán Ukrajnában, miközben az ukrán hadseregnek csaknem 1800 katonája esett el, vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.