Magyarország fogyatkozik, egy vidéki régióban viszont egyre többen laknak

Csak hogy jó hangosan megkongassák a demográfiai vészharangot az egyik japán egyetem a Tohoku előrukkolt egy visszaszámlálóval, ami mutatja, hogy a jelenlegi trendek szerint mennyi idő amig Japán teljesen kihal. Addig egyébként még több mint 1500 évet kell várni.

Az elfogyás réme az egész fejlett világot fenyegeti. Hisz ahol elterjednek a korszerű fogamzásgátlási módszerek és elkezd nőni az életszínvonal ott a születések száma jószerivel mindenütt csökkenésnek indul. 

Most már ott tartunk, hogy a termékenységi ráta Indiában is kezd bajosan alacsony lenni.

Hazánkban egyébként a termékenységi ráta – vagyis az egy nőre jutó becsült élveszülések száma – évek óta az uniós átlag fölött van. Jelenleg 1,55-ön áll. Olaszországban ez a mutató 1,25, Portugáliában 1,35, de Máltán például csak 1,13.

Bár EU-s léptékkel mérve viszonylag sok gyerek születik nálunk, a lakosságszám így is folyamatosan apad. Ha csak azt nézzük, hogy mi történt tavaly április és az idei év márciusa között akkor a KSH számaiból látható:

89 799 gyermek jött a világra, vagyis 0,7 százalékkal, kevesebb mint egy évvel korábban. Közben 131 883-an haltak meg.

Forrás: KSH

Az okok száma hosszú. Nem csak arról van szó, hogy a sokgyerekes családi modell kezd kikopni. Eleve a nők egyre később szeretnének gyereket vállalni. Viszont minél idősebb egy nő, annál kisebb a valószínűsége, hogy spontán, vagy akár valamelyik mesterséges megtermékenyítési eljárással teherbe essen. 

A 30 alatti nőkhöz viszonyítva már a 30–34 évesek esetében is 1,63-szor valószínűbb, hogy nem lesz könnyű a teherbe esés, a 35–39 évesek körében ez már 3,6-szor esélyesebb,

a 40 évesek és idősebbek esetében pedig 8,3-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem lesz problémamentes a fogantatás.

Mindezeken felül ráadásul drámaian romlik a magyar férfiak megtermékenyítő képessége.

A népességfogyás persze az egyes régiókban itthon is változó mértékben megy végbe. A természetes fogyás mellett sok régióban a lakosságszám apadását siettetik az elköltözések is. Máshol viszont, így Budapesten és az agglomerációban

a csökkenő tendenciát némileg kompenzálja, hogy a belföldi mellett viszonylag sok külföldi is betelepül.

Így is a főváros lakosságszáma az utóbbi években elég hullámzó volt. A COVID-járvány alatt egyre kevesebben voltak a budapestiek, de idén januárban a KSH szerint már stagnálás volt a tavalyi évhez képest.

Az, hogy Pest megyében a lakók száma jó ideje bővül az kevésbé számít meglepetésnek,

hisz akiknek elege lesz a nagyvárosi életből vagy a fővárosi magas ingatlanárakból azok főleg ide költöznek.

Az viszont már kisebb meglepetésnek számít, hogy a Nyugat-Dunántúlon 2017 óta minden évben nőtt a lakosok száma. Így az idei évre a régióban élők köre átlépte az 1 millió főt. Ennek a trendnek az egyik elsődleges oka, hogy viszonylag sokan költöznek ide, jellemzően főleg a keleti megyékből.

Lakosságszám alakulása a magyarországi régiókban (ezer fő)