Magyarország vizeinek befellegzett?
ElemzésekBár az elmúlt időszakban sok csapadék esett, ami megemelte a hazai folyók és tavak vízszintját, a klímaváltozás miatt továbbra is gyakoribban lesznek az aszályok és az alacsony vízállás nyaranta.
Aki az utóbbi heteket nem egy barlangban töltötte azt bizonyára nem fogja meglepni ha eláruljuk: a klímánk felbolydult. Nyilván sokan örülnek neki, hogy a karácsonyi és a szilveszteri időszakban nem kellett havat lapátolni, a tél elejét pedig át lehetett vészelni egy könnyed őszi viseletben is. De mindennek megvan az ára.
Az időjárási szélsőségek egyre gyakoribbak, emiatt pedig a vízgazdálkodásunkat is újra kell gondolni.
Arról, hogy az óriási melegek miatt tavaly miként kezdett el kiszáradni a Velencei-tó mi is több ízben beszámoltunk. De mindez csak a jéghegy csúcsa.
Önmagában nem is az a fő probléma, hogy csökken az éves csapadékmennyiség. Bár látni némi esést éves szinten is, ez egyelőre nem kiugró.
Grafikon forrása: KSH
Nagyobb probléma, hogy a csapadék nem egyenletesen érkezik. Míg a téli-tavaszi időszakban egyre több hullik le, addig nyáron és ősszel trendszerűen kevesebb eső esik, emiatt az év derekán a száraz időszakok elhúzódnak, tavasszal viszont nő az áradások veszélye.
A témával részletesen foglalkozik a 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.
Ebben sorra veszik, hogy a klímaváltozás miként hat a vizeinkre. Hogy csak pár pontot emeljünk ki:
- Évközben tartóssá válhatnak az alacsony vízállások a nagytavainkban.
- A kisvízfolyások a nyári időszakban mivel nem esik elég csapadék tartósan kiszáradhatnak.
- A felszín alatti vizek utánpótlása mérséklődik. Ez a jelenség kihat az ivóvízkészletek mellett az ásvány-, a gyógyvíz- és a hévízkészleteinkre is.
- Az aszályos évek gyakorisága már csak azért is nőhet, mert süllyed a talajvízszint.
- A jégjelenségek csökkennek.
- Tavasszal gyakoribbá válhatnak az esőeredetű árvizek. Egyre többször előfordulhat, hogy a kisvízgyűjtőknél villámárvíz alakul ki.
Mivel egyre több lesz az aszályos időszak, lehet rá számítani, hogy az ivóvízfogyasztás is meg fog ugrani. Ennek már most is látszanak a jelei: 2020-ban például a lakossági vízfogyasztás 13 százalékkal nagyobb volt, mint mondjuk 2014-ben.
Magyarország sajátos helyzetben van olyan szempontból, hogy a vízkészleteink terén nagy a külföldi kitettségünk. Első látásra nem állunk rosszul: egy évben egy főre 11 ezer köbméternyi megújuló vízkészlet jut. Ez a németországi vagy az olaszországi adatnak úgy az ötszöröse. Ám az országból kifolyó víz 95 százaléka külföldről származik. A belső megújuló vízkészlet csupán egy évben egy főre 768 köbmétert tesz ki, amivel Európában a sereghajtók táborát erősítjük.
A külföldről érkező vízfolyások vízhozamának sokévi átlaga (m3/s)
Kép forrása
A vízhiány főleg a Duna-Tisza közében és úgy általában az Alföldön jelenthet egyre nagyobb problémát.
Mindennek részben történelmi okai is vannak. Régen ugyanis folyók árterei, valamint a mellék- és holtágak hálózták be az egész országot. Csakhogy aztán jöttek a XIX. századi folyószabályozások, amelyek a nagyfolyóinkat leszűkítették. Az ártertek egy részét például a Tisza mentén mezőgazdasági művelés alá vonták.
Az árvizeket emiatt sikerült elkerülni, cserébe viszont a vizes területeink jó része eltűnt.
Térkép forrása: Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve - 2021, Vitaanyag
A Duna-Tisza közén lévő Homokhátságnál akkora a probléma, hogy az ENSZ már félsivatagi területnek sorolta be a térséget. A gondok egyik eredője, hogy itt a talajvíz 2-5 métert csökkent az elmúlt 50 évben.
Most, hogy nyaranta egyre többször alacsony vízállással és aszállyal kell szembenéznünk felmerülhet a kérdés: mit tudunk mi tenni? Nos azaz igazság, hogy nem sokat. Persze ha egy mód van rá ne folyassuk egész nap a csapot.
De a vízfogyasztásért elsősorban az ipar és a mezőgazdaság felel. Utóbbi a teljes vízfelhasználásnak úgy a feléért.
Minél jobban alkalmazkodni kell az új helyzethez. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara például pont a tavalyi aszályok miatt felhívta rá a figyelmet: ahhoz, hogy idén ne ismétlődhessen meg az idei extrém aszálykár, biztosítani kell, hogy már kora tavasszal több víz legyen a talajban, illetve legyen miből öntözniük a gazdálkodóknak.
Ehhez feltétlenül szükséges az érintett területeken a csapadék elraktározása, a csatornák feltöltése.
