Áder János: Másfél millió öt év alatti gyermeket fenyeget éhhalál, ha nem jön az eső

A kevés víz drámája

A felszíni édesvíz-készlet apró cseppnyi részét teszi ki csupán a Föld teljes vízkészletének, azonban nekünk éppen ezzel a kevéske vízzel kell gazdálkodnunk, erre kell vigyáznunk. A kevés víz drámája a világban egyre több helyen súlyos következményekhez, akár háborús konfliktushoz vezet.

Szíriában a szír polgárháborút megelőző időszakban három évig nem érkezett elegendő mennyiségű csapadék, hiába vártak rá a helyi gazdálkodók. Ma már egyre több szakértő van azon az állásponton, hogy a háború kirobbanásának egyik, ha nem a legfőbb oka a háborút megelőző minden korábbi rekordot megdöntő aszály. A súlyosbodó vízhiány miatt ugyanis a mezőgazdaságban dolgozók nem tudtak gazdálkodni, elveszítették a megélhetésüket. Ezt követően ezek a gazdálkodók elkezdtek a városokba vándorolni, ám azok nem tudták eltartani az oda áramló embertömeget. Ez feszültséget szült, ami társadalmi robbanáshoz, majd a háború kitöréséhez vezetett - fogalmazott Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a Fenntarthatósági Témahetet megindító középiskolai klímatanóra során a budapesti Piarista Gimnáziumban.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke klímatanórát tart a budapesti Piarista Gimnáziumban a Fenntarthatósági Témahét keretében 

Ám ez csak egy példa – tette hozzá. Súlyos vízhiány nem csak volt, hanem van is. A kevés víz drámájával jelenleg a Földön leginkább érintett térség Afrika szarva, Kenya, Etiópia és Szomália. A három ország közül az utóbbi van a legrosszabb helyzetben.

Ez Szomáliában azt jelenti, hogy ha idén sem érkezik meg a várt eső, akkor másfél millió, öt év alatti gyereket fenyeget éhhalál, de a másik két országban sem sokkal jobb a helyzet – hangsúlyozta.

A jelenlegi helyzetet a koronavírus járvány és az orosz-ukrán háború is súlyosbítja. Ennek oka, hogy 50 olyan ország van Ázsiában és Afrikában, ahol a búzafogyasztásnak legalább a 30 százaléka a két hadban álló ország egyikéből érkezik. Ukrajnában pedig azon túl, hogy a háború önmagában is nehezíti a gazdálkodást, megsemmisült az infrastruktúra jelentős része és műtrágya hiány is kialakult, valamint félő, hogy a nyári aszály is tönkre teheti a termést, ami miatt akár 50 százalékkal is visszaeshet Ukrajnában a gabonatermelés. Ez igaz a búzára, a kukoricára vagy éppen az árpára is – ismertette a államfő.

Az ENSZ hosszú ideje humanitárius céllal vásárol gabonát, hogy világszerte el tudják látni az éhezőket. Az ENSZ által a fenti célra vásárolt gabona 80 százaléka Ukrajnából és Oroszországból származik. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy lássuk, hogy ha a háború és az aszály, illetve ezen okok együttes fennállása miatt jelentősen csökken mind a két országban a megtermelt gabona mennyisége, akkor a humanitárius célokra szánt gabona mennyisége is jelentősen visszaesik majd – húzta alá.

Ezzel párhuzamosan elkezdett elterjedni az a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági területeken élelmiszer helyett egyre több helyen bioüzemanyag alapanyagot termelnek, miközben világszerte embertömegek éheznek. Ez hosszú távon aligha fenntartható – tette hozzá.

A vízhiány azonban nem csak Európán túl létezik, hanem az öreg kontinens országait is sújtja. Erre jó példa Németország, ahol a Rajna vízállása évek óta alacsony. Ez a német vízellátást ugyan nem veszélyezteti, de a folyami hajózást és a kereskedelmet annál inkább. Ha a folyami hajók nem tudnak közlekedni, az például az acél szállítására is kihatással lehet. Azokat az árukat, amiket eddig vízi úton szállítottak muszáj lesz vasúton, vagy közúton szállítani, ám ez megdrágítja és megnöveli a környezeti terhelését a szállítmányozásnak – vélekedett.

Magyarországon is van vízhiánnyal érintett terület. A Homokhátság területén 830 ezer ember él, miközben mostanra az ENSZ is elismerte, hogy a Homokhátság félsivatagos terület. Az elmúlt években csökkent az oda jutó csapadék mennyisége, ráadásul a helytelen gazdálkodás és az elmúlt évek helytelen vízügyi gyakorlatai következtében a Homokhátság területén a talajvízszint jelentősen csökkent. A mögöttünk álló évek aszályai okán pedig ez a helyzet csak tovább romlott. Nekünk is neki kell tehát gyűrkőzni, hogy az ott élő lakosság, az ott gazdálkodók és az oda települt ipar vízigényét is biztosítani tudjuk – fogalmazott Áder János.

Ennek érdekében egy komoly program indult el a Homokhátság vízpótlásának a megvalósítására. A következő 8 évben szeretnénk ezt a programot megvalósítani. Kisebb része már megvalósult, a tervek legjelentősebb része 2026-ig valósul meg, a teljes program pedig 2030-ra fejeződik be. Így különböző technológiai megoldások alkalmazásával a vízügyi szakemberek úgy számolnak, hogy a Homokhátság vízpótlását meg tudjuk majd oldani, de ez nem kevés pénzébe fog kerülni a magyar adófizetőknek. Mai árakon 200 milliárd forintba fog kerülni a program, de az építőipari árak figyelembe vételével ez az összeg akár nőhet is – ismertette.

A túl sok víz drámája

Nemcsak a túl kevés víz, hanem a túl sok víz drámája is számos problémát okoz szerte a világba.

Az elmúlt időszakban például Dél-Afrikában özönvízszerű eső érkezett. A hidrológiai viszonyok megváltozása miatt egyre gyakoribb, hogy olyan mennyiségű eső esik le rövid idő alatt, amire korábban nem volt példa, ez pedig akár villámárvizek kialakulásához vezethet – mondta.

A túl sok víz problémájára az egyik kínai tartományban tavaly történtek is jó példaként szolgálnak. 2021-ben egy kínai tartományban négyszer annyi eső esett le, mint amennyi általában az év azonos szakában le szokott esni, eközben Kína más részein is nagyon heves esőzések voltak. Ezek együttesen a kínai búzavetés egy harmadát károsították. Nem nehéz elképzelni, hogy ha az 1,4 milliárd fős lakosságú Kínában a búzavetés ilyen nagy része károsodik, az mekkora ellátási problémákat okozhat.

Árvíz egy kínai településen; Forrás: Fenntarthatósági Klímahét - Áder János klímatanórája

Magyarországon is okozott az elmúlt években gondokat a túl sok víz. A Tisza folyó képes arra, hogy rendkívül rövid idő alatt akár 8 métert emelkedjen a vízszintje. A Tisza áradása mindig attól függ, hogy az olvadó és a tavasszal lehulló csapadék milyen intenzitású a Kárpátokban. Épp ezért, ahhoz, hogy az ott élő embereket, a városi infrastruktúrát és a termőföldeket megvédjük óriási gátakat kellett építeni. Azonban 8-10 évente olyan rendre olyan árhullám vonul le a Tiszán, ami a korábbi rekordokat megdönti – ismertette a köztársasági elnök.

A vízügynél az a szabály, hogy a mindenkori legmagasabb árvíz szintje fölé kell egy méterrel növelni a gátakat. Eljutottunk azonban egy szintre, amikor már nem lehetett tovább emelni a gátak magasságát, mert nem volt hova és technikailag is csak nagyon nehezen lett volna kivitelezhető. Erre a problémára is született végül megoldás. Tíz olyan szükségtározót építenek végig a Tisza vonalán, ahová amikor ilyen rendkívüli árhullám érkezik, ki lehet engedni a vizet. Ebből a tíz tározóból már 6 megépült 4 pedig épp kivitelezés alatt áll. Ugyan ezen tározók költsége szintén nem alacsony, de nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a Tisza mentén élők biztonságban tudhassák magukat. Lehet, hogy csak 8-10 évente használjuk ezeket a tározókat és közben legelők, rétek lesznek rajtuk. De amikor érkezik majd egy árhullám, akkor a tározók segítségével egy méterrel tudjuk csökkenteni a vízszintet – hangsúlyozta.

Annyi szemét úszik az óceánokban, mint India területe

A világ vízgazdálkodásának azonban van egy harmadik nagy problémája is a túl sok és a túl kevés víz drámája mellett, ez pedig a vizek szennyezése.

Ma a világban másodpercenként 20 ezer darab PET palackot gyártanak. Ennek a 20 ezernek egyébként az egy hetede csak a CocaCola – tette hozzá.

Ennek a rengeteg PET palacknak a nagy részét nem gyűjtik össze, nem hasznosítják újra, nem égetik el szemétégető erőműben, csupán lepakolják valahol. Többek közt vízpartokra, folyók, patakok, tengerek partjára, így ez a rengeteg műanyag eljuthat a természetes vizeinkbe.

Áder János a budapesti Piarista Gimnáziumban tartott klímatanórán ismerteti a világ legszennyezettebb folyóit

Van egy folyó Indonéziában a Citarum folyó. Ez a világ talán legszennyezettebb folyója, mivel a teljes hosszában és parttól-partig a teljes szélességében szemét borítja. Ez a rengeteg hulladék végül megérkezik az óceánokba, ahol óriási műanyag szigetek keletkeznek. Ma már az óceánban lebegő szemét mennyisége együttesen eléri India méretét. Ha így folytatjuk az óceánok szennyezését, akkor 2050-re több műanyag szemét lesz az óceánokban, mint hal. Ezek a műanyagok, ráadásul idővel apró darabkákra, úgynevezett mikroműanyagokra bomlanak. A mikroműanyag részecskék bekerülnek az élőlényekbe, azokba is amiket az ember elfogyaszt, így végső soron az emberi szervezetbe is – húzta alá.

Sajnos a víz szennyezésnek is van magyarországi vonatkozása. A Kiskörei vízerőműnél évekig rengeteg műanyag szemét gyűlt fel az áradások során. Ennek oka, hogy Ukrajnából és Romániából hosszú évek óta irgalmatlan mennyiségű műanyag hulladék érkezik hozzánk a Tiszán és a Szamoson keresztül az árhullámokkal, mivel ebben a két országban nem oldották meg sem a visszagyűjtését, sem a kukás autókkal történő összegyűjtését a PET palackoknak. Így a falvakban így-úgy összegyűjtött hulladékot a folyók árterében rakják le, amiket az árhullámok felkapnak és a hulladék hazánkban jelenik meg – ismertette.

Szemét úszik a Kiskörei vízerőmű előtt a Tiszán; Forrás: Fenntarthatósági Klímahét - Áder János klímatanórája

Néhány éve ennek a problémának a súlyosságára önkéntes fiatalok hívták fel a figyelmet. Azóta az ő kezdeményezésükre létrejött PET Kupa akciók keretében folyamatosan gyűjtik önkéntesek a hulladékot a Tiszán és a Tisza árterében.

Ez egy nagyon jó kezdeményezés és nagyon súlyos problémára hívták fel vele a figyelmet, azonban az önkéntesek nem lehetnek kint állandóan a Tiszán hogy gyűjtsék a szemetet, így létre kellett hozni egy olyan megoldást, ami folyamatosan biztosítja a folyó szemétmentesítését – hangsúlyozta.Ennek érdekében Vásárosnaményban létrejött egy olyan gépsor, ami egymáshoz kapcsolt uszályokból áll, melyek a Tisza sodrását kihasználva lényegében kiterelik a vízben lebegő szemetet a part közelébe, ahonnan különböző munkagépekkel kiszedik azokat a folyóból, majd összegyűjtik és szétválogatják az így kitermelt szemetet, amit aztán elszállítanak újrahasznosítani, illetve megsemmisíteni – húzta alá.

A Kiskörei víztározóhoz így annyi szemét, mint a korábbi években már nem érkezhet.

Az emberiség által termelt szennyvíz is komoly szennyezésekhez vezethet. Magyarország ebből a szempontból jó helyzetben van, mivel hazánkban a szennyvíz nagyon nagy része tisztítva kerül vissza a természetbe, így nem okoz problémát a környezetünkben. A világ nagy részén azonban ez nem így van – tette hozzá.

Tisztítatlanul ömlik a szennyvíz a folyókba; Forrás: Fenntarthatósági Klímahét - Áder János klímatanórája

Ázsiában és Afrikában, Dél-Amerikában súlyos gondokat okoz a tisztítatlan szennyvíz. Van ahol a szennyvíz 80, sőt több mint 80 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a folyókba. Ez egyes helyeken, például Brazíliában olyan súlyos következményekkel jár, hogy a folyók annyira elszennyeződnek, hogy a vizük szurok feketévé válik, szennyvízként bűzlenek és semmilyen élet nincs már bennük.

A kommunális szennyezés mellett az ipari szennyez is rettenetes következményekhez vezet. Még az Egyesült Államokban is van olyan terület ahol például textilgyárból pusztító vegyi szennyezés juthat a folyókba, mivel a textilek festéséhez használt festékanyag tisztítatlanul kerül vissza a folyókba – mondta.

Ipari szennyezés következménye az Egyesült Államokban; Forrás: Fenntarthatósági Klímahét - Áder János klímatanórája

Az ipari hatalmaknak kell változtatni

Ha mindezt összevetjük a népesség drasztikus növekedésével látható, hogy súlyos következményei lesznek, ha nem tesz semmit az emberiség. Magyarországon és Európában is fontos, hogy mindent megtegyünk a környezetszennyezés ellen, de hazánk és Európa a Föld teljes szennyezésének csak a töredékéért felel. Valódi változás csak akkor következhet be a világban, ha a világ első két ipari hatalma, az Egyesült Államok és Kína is visszafogja a környezet szennyezést és változtat az eddigi gyakorlatain. Ha ez nem következik be, sajnos nem lehet jó irányú változást elérni – vélekedett az államfő.