Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Magyarországi euró: ennek a három feltételnek mindenképp teljesülnie kell

Elemzések9 perceBalogh Zsuzsanna

A magyar euróbevezetés reális időtávját, feltételeit és gazdasági kockázatait tekintették át szakemberek a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén. A beszélgetés rávilágított, hogy a sikeres csatlakozáshoz a költségvetési egyensúly tartós helyreállítására, a termelékenység növelésére és kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség.

  • Az euró bevezetése nem csupán technikai döntés, hanem a magyar gazdaság felzárkózásának és hosszú távú stabilitásának stratégiai kérdése.
  • A 2030-as kritériumteljesítési pálya reális cél lehet, de ehhez kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség.
  • A régiós versenytársakkal összevetve Csehország, Szlovénia és Lengyelország is sikeresebb és kiegyensúlyozottabb felzárkózási pályát mutatott be az elmúlt évtizedekben.

Az euróbevezetés gazdasági kérdéseiről tartott előadást a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezetének meghívására Bod Péter Ákos közgazdász. Az előadást egy kerekasztal-beszélgetés követte a témában. Bod Péter Ákos előadásában kiemelte, hogy bár a kormány célul tűzte ki a maastrichti kritériumok 2030-as teljesítését, a technikai és validációs folyamatok miatt a tényleges euróbevezetés legkorábban 2031-ben valósulhat meg.

Már spontán jelen van az euró

Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságban már jelenleg is spontán jelen van az euró, hiszen a lakossági megtakarítások mintegy harmada, a vállalati hiteleknek pedig közel a fele devizában van. A professzor elemzésében rávilágított a korábbi túlzó kormányzati növekedési és hiánycélok megalapozatlanságára, szembesítve azokat a tényleges makrogazdasági adatokkal.

Rámutatott arraa volt jegybankelnök, hogy Magyarország egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson az uniós átlag 76 százaléka körül alakul, amivel a kelet-közép-európai régió alsó harmadában foglalunk helyet. A régiós versenytársakkal összevetve Csehország, Szlovénia és Lengyelország is sikeresebb és kiegyensúlyozottabb felzárkózási pályát mutatott be az elmúlt évtizedekben.

Bod Péter Ákos kiemelte, hogy az új régiós EU-tagállamok közül Magyarország rendelkezik a legmagasabb államadósság-rátával, amely jelentősen meghaladja a 60 százalékos maastrichti határértéket. A költségvetési hiány tartós rendezése jelenti a legnagyobb kihívást, amely történelmileg többnyire csak külső nyomás hatására sikerült a 3%-os korlát alatt tartani.

Történeti visszatekintésében felidézte az aranykorona, a pengő és a forint sorsát, bemutatva a hazai fizetőeszközök korábbi és jelenlegi értékvesztési folyamatait. Rámutatott, hogy a forint árfolyama az időszakos erősödések ellenére sérülékeny marad, és az ország hitelminősítése is elmarad a legfejlettebb régiós társaikétól.

Mit kell tennünk az euró bevezetéséhez?

Az euróövezethez való csatlakozás fő előnyeiként a pénzügyi stabilitást, az alacsonyabb kamatkörnyezetet, a bankunió biztonságát és a csökkenő országkockázati felárat nevezte meg. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a sikeres tagsághoz szigorú szerkezeti reformokra és a költségvetési fegyelem tartós megőrzésére van szükség.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen Dr. Jónás István moderálásával szakértők, cégvezetők és a fiatal közgazdászok képviselői vitatták meg a felvetett tételeket.

A panelbeszélgetés során érintették a déli európai államok korábbi adósságválságának tanulságait és a gazdasági túlfűtöttség elkerülésének lehetőségeit. A résztvevők részletesen elemezték a magyar gazdaság szerkezeti kérdéseit, köztük a járműipar magas részarányát és a kutatás-fejlesztési ráfordítások eloszlását. Kiemelték a termelékenység növelésének kulcsszerepét, megállapítva, hogy a bérnövekedés csak akkor fenntartható, ha azt a gazdasági teljesítmény növekedése is alátámasztja.

Szó esett az államháztartási kiadások szerkezetéről is, szorgalmazva a humán tőkére, az oktatásra és az egészségügyre fordított források arányának növelését.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a 2030-as kritériumteljesítési pálya reális cél lehet, de ehhez kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség.