Már az sem vehető biztosra, hogy lesz-e egyáltalán Brexit

Elemzések2019. szept 28.Szabó Anna

Bizalmatlansági indítvánnyal saját magát buktatja meg a brit kormány, hogy új választásokat írhassanak ki mihamarabb? Mekkora az esélye, hogy Johnson figyelmen kívül hagyja a megállapodás nélküli Brexitet tiltó törvényt, és október végén kilépteti Nagy-Britanniát az EU-ból? Ha bukik Johnson, még arra is van esély, hogy visszavonják az 50.cikkelyt, és elmaradhat a Brexit. A BBC végigvette a lehetséges forgatókönyveket.

Lassan tragikomédiába fordul az Egyesült Királyság unióból való távozásának története. Miután a legutóbb a brit legfelsőbb bíróság minősítette törvényellenesnek Boris Johnson miniszterelnök legutóbbi akcióját a parlament felfüggesztésére, így parázs vitákal folytatódott a brit parlament munkája, de csak tovább bonyolódik a helyzet.

Érdemes áttekinteni, vajon hányféle kifutása lehet az ügynek. 

Törvényben rögzítették, hogy október 31-én megállapodás nélkül nem léphet ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból.

Így ha október 19-ig nem sikerül megállapodni a kilépés feltételeiről, illetve a képviselők nem szavaznak a megállapodás nélküli kilépés mellett, akkor a miniszterelnöknek kell kérni az Európai Uniótól (EU) a halasztást.

Amennyiben ebbe beleegyezik az unió minden egyes tagállama, akkor elvileg semmi gond, későbbre tolódik a kilépés. Ha viszont visszautasítják az uniós tisztségviselők a halasztást (ahogy a franciák korábban már pedzegették), akkor előfordulhat, hogy az ország mégis egyezség nélkül távozik a közösségből.

Ha viszont az utolsó pillanatban mégis csak sikerülne megegyezni, amire egyelőre nem sok esély mutatkozik, akkor az alkut - még akár egy esetleg bizalmatlansági szavazással is - megtorpedózhatja a parlament.

Mindenesetre Boris Johnsonnak már nincs többsége az alsóházban, nemrég ugyanis több képviselő is elhagyta a Konzervatív Párt sorait.

Boris Johnson miniszterelnök váltig állítja, hogy továbbra is igyekszik megegyezni az unióval a kilépés feltételeiről. Amennyiben ez sikerül, és rábólint a törvényhozás is, úgy október 31-ig Nagy-Britannia távozik a közösségből, és nincs szükség hosszabbításra. David Frost Brexit főtárgyaló és Stephen Barclay Brexitügyi miniszter, valamint maga a kormányfő is folyamatosan egyeztet az ügyben,

az EU részéről Michel Barnier főtárgyaló viszont továbbra is hangsúlyozza, hogy nem tettek le az asztalára érdemi javaslatot a brit kormány részéről. A Munkáspárt képviselői szerint ez szándékos, Johnsonék valójában már nem is törekednek a megállapodásra.

A legnagyobb kerékkötő látszólag az Írország és Észak-Írország közötti határ (vagyis az úgynevezett tartalékmegoldás) kérdése, amiben sem Brüsszel, sem a Johnson kabinet nem hajlandó kompromisszumra. Az EU célja, hogy a két ország között továbbra se legyen határ, azaz ne legyenek határállomások és ellenőrzések. Vita tárgyát képezi az is, hogy amennyiben Észak-Írország szorosabban kapcsolódna az Európai Unióhoz, mint az Egyesült Királyság többi része, az egyben valódi határt is jelentene az Ír-tengeren. 

Egy újabb kifutása az ügynek, ha a miniszterelnök figyelmen kívül hagyja a megegyezés nélküli Brexitről szóló törvényt.

Ebben az esetben jogi csatározásokra kerülhet sor. Miután Boris Johnson továbbra is kitart amellett, hogy nem kér hosszabbítást, a bonyodalmak elkerülése érdekében tanácsadói azt is felvetették, hogy hivatalosan kérje ugyan a hosszabbítást, ugyanakkor arra ösztönözze az uniót, hogy ne teljesítse a kérést.

Amennyiben úgy érkezik el október 31-e, hogy sem a hosszabbításról nem születik döntés, sem a kilépés feltételeiről, akkor minden igyekezet ellenére megállapodás nélkül hagyja el a közösséget Nagy-Britannia.

Szakértők egy része, sőt maga a kabinet által megrendet stresszhelyzeti jelentés (Operation Yellowhammer) is arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben az esetben igen súlyos árat fizet az ország, illetve a brit gazdaság, hiszen kikerül az egységes piacról. 

Az is előfordulhat, hogy valóban előrehozott választásokra kerül sor, amiről már korábban is esett szó. Miután azonban a szabályok szerint legkevesebb 25 munkanapot kell fordítani a választási kampányra,

a szavazásra jó eséllyel csak október 31-e után kerülhet sor.

Ennek  ellenére elképzelhető, hogy a parlamenti ülésszakot megnyitó, október 14-iki királynői beszéd után a kormány az alsóház támogatását kéri a választások kiírására. Ehhez a szavazatok kétharmadára lenne szükség. Kicsi azonban a valószínűsége, hogy sikerül ekkora többséget összegyűjteni a javaslat mögé. Egy másik alternatíva, amikor a kormány gyorstalpaló törvénykezési módban fogadtatja el az előrehozott választások időpontját. Ehhez mindössze a képviselők egyszerű többségének szavazata szükséges.

Végül az is elképzelhető, hogy a miniszterelnök bizalmatlansági indítványt nyújt be saját kormánya ellen, vagy megteszi ugyanezt más valaki.

Erről beszélt korábban például Jeremy Corbyn munkáspárti vezető is. Amennyiben többséget kap a bizalmatlansági indítvány, úgy 14 napja van a jelenlegi kormánynak, vagy bárkinek, aki kormányt akar alapítani, hogy bizalmat kapjon a parlamenti többségtől. Ha ezek a próbálkozások sikertelenek, akkor általános választásokra kerül sor.

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet, még az is elképzelhető – hiszen jogi lehetőség van rá –, hogy visszavonják az 50. cikkelyt, azaz törlik a Brexitet.

Ez azonban elképzelhetetlen, legalábbis addig, amíg a jelenlegi kormány vezeti az országot, hiszen Boris Johnson már többször is kijelentette, hogy ragaszkodnak a kilépéshez. Ezért ez az eshetőség csak elméleti, legfeljebb egy új kormány hivatalba lépésével képzelhető el. Erre tettek ígéretet a liberális demokraták, amikor kijelentették,

amennyiben többséghez jutnak az alsóházban, visszavonják az 50. cikkelyt, így semmissé válik a Brexit. 

Mindenesetre a héten Calais-ban a hard Brexitet szimuláló próbanapot tartottak. A La Manche-csatorna francia oldalán élesben tesztelték, hogy mennyi időbe telik, ha a brit kilépést követően bevezetik azt a határ- és vámellenőrzési rendszert, ami az EU külső határain érvényes, és tételesen ellenőrizték a vámpapírokat és a kamionok rakományait.

Pár nappal ezelőtt Sir Paul McCartney nyilatkozott a BBC-nek többek között a Brexitről is. Mondandójának lényege, hogy hibásnak látja a népszavazás kiírását, és úgy véli, a maradáspártiak közül sokan csak a régi szép időkhöz próbálnak visszatérni.