Miért került csapdába Boris Johnson?

A brit parlamentben tegnap lezajlott az utolsó vitanap az öthetes szünet előtt, és Boris Johnsont ismét leszavazták az előrehozott választást illetően (a szükséges 434 helyett 293-an támogatták). Az indítványt, amelynek elfogadásához kétharmados többség szükséges, az ellenzék már a múlt héten is elutasította, így november előtt már biztosan nem kerülhet sor választásokra.

A hétfői vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad – közölte hétfőn a londoni miniszterelnöki hivatal.

Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha a Konzervatív Párt, amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban, megnyeri a választásokat, Johnson visszavonatná a parlamenttel azt az új törvényt, amely megtiltja, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból a Brexit október 31-i határnapján.

A törvényhozásban zajló események ellenére ugyanis még mindig a Konzervatív Párt számít a legtámogatottabb politikai erőnek Nagy-Britanniában, a Munkáspárt népszerűsége Boris Johnson többszöri leszavazása ellenére sem lenne elegendő egy választási győzelemhez –brexit derül ki a legfrissebb felmérésekből.

Eszerint a konzervatívok 35, a Munkáspárt 25, a Liberális Demokraták 17, a Brexit párt pedig 13 százalékos támogatottsággal rendelkezett augusztus végén, utóbbiak nagy része, közel 80 százaléka pedig a megállapodás nélküli Brexitet támogatja. A kilépést 47, a bennmaradást 53 százalék támogatja jelenleg a BBC szerint.

A felmérések szerint Johnson megválasztása után emelkedett a pártja népszerűsége, és ebben jelentős részben szerepet játszott, hogy a kormányfő a minél hamarabbi kilépés mellett kardoskodik, és a megállapodás nélküli Brexittől sem tart. A felmérésekből az is látszik, hogy a konzervatívok népszerűségének emelkedése a Brexit párt népszerűségének csökkenése mellett zajlott le.

Egy másik, a The Economistban ismertetett felmérés szerint a britek 54 százaléka nem bízik abban, hogy a kilépés ügyében Johnson helyes döntést hoz, és mindössze 34 százalék véli úgy, hogy igen.

Az utóbbi napokban a törvényhozásban lejátszódó eseményeket ezen szűrőn keresztül is érdemes értelmezni, a kilépés sürgetése és a megegyezés hiányának bagatellizálása valójában a Konzervatív Párt szavazói bázisát erősíti. Jonhsonék gyakorlatilag előre menekülnek, mert újabb szavazókat főleg a Brexit párttól tudnának elvenni a következő választásokon. A kilépéspártiak több mint fele, 53 százaléka szavazna ugyanis a konzervatívokra.

A kormányfő így azzal a dilemmával került szembe, hogy a párt képviselőcsoportjának, illetve a kabinetnek az integritását tartja fontosabbnak, akik közül sokan a megállapodás mellett vannak, vagy már fél szemmel a választásokra készülve gyakorlatilag kampány üzemmódba kapcsol. 

A kettő ugyanis nem megy egyszerre: a napokban ki lett zárva a hard Brexitet ellenző 21 konzervatív képviselő a frakcióból, és hasonló okokból mondott le Amber Rudd munka- és nyugdíjügyi miniszter is, aki politikai vandalizmussal vádolta a kormányfőt. Johnson így elvesztette a parlamenti többségét, és a kormányán belül is egyre élesebbek az ellentétek.

A kormánnyal szembeforduló képviselők között volt számos egykori kormánytag, köztük két volt pénzügyminiszter, Philip Hammond és Ken Clarke, valamint Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája. Az indítványt megszavazó képviselőket függetlenként tevékenykedhetnek a továbbiakban - írja az MTI.

Távozott a kormányból Jo Johnson, a miniszterelnök öccse is, visszaadva egyben képviselői mandátumát. Jo Johnson, aki lemondásáig az üzleti ügyek minisztériumának államtitkára volt bátyja kormányában, távozását azzal indokolta, hogy „feloldhatatlan feszültséget” jelent számára a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme.

A királynő által hétfőn elfogadott jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges, ami egyáltalán nem biztos, hogy összejönne, már csak a franciák ellenállása miatt sem.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem. Az Európai Unió csúcsértekezletére október 16-17-én kerül sor.

Dominic Raab brit külügyminiszter egy vasárnapi nyilatkozata szerint a kormány tartja magát ahhoz a törvényhez, amely megtiltja, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból, de „a tűréshatárig fogja tesztelni” és a maga módján értelmezi majd a jogszabályt.

Raab a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette: a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére elfogadott, a kormányzó Konzervatív Párt számos képviselője által is megszavazott törvény „annyira rossz”, hogy egészen a tűréshatárig tesztelni kell, kiderítendő, hogy a jogszabály pontosan mire is kötelezi a kormányt.