Már csak az EKB miatt nem kerül bóvliba Olaszország

Idén az államháztartási hiány elérheti a GDP 10 százalékát is, míg az államadósság 156 százalékra kúszik fel, miközben a gazdaság teljesítménye legalább nyolc százalékkal esik - többek között ezzel indokolta a Fitch az olasz államadósság leminősítését.

Az eddigi BBB helyett BBB mínuszra rontotta az adósságbesorolást a hitelminősítő, aminek egyik legfőbb oka a közös euróövezeti kötvény, vagy koronakötvény bevezetésének elmaradása, legalábbis egyelőre. 

Az olasz gazdaság problémái nyilván nem újkeletűek, már tavaly is csak 0,3 százalékos növekedést sikerült elérni, kifejezetten jó konjunktúra idején is. A leminősítés időzítése azonban sokkal inkább az euróövezeti válságkezelés lassúságával függ össze.

Ahogy arra sokan számítottak, nem nagyon történt előrelépés a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésével kapcsolatosan az unió állam- és kormányfőinek múlt heti videókonferenciáján. A tanácskozás gyorsan befejeződött az egyeztetés, döntés viszont alig született, a problémák megoldását az Európai Bizottságtól várják.

A megbeszélés alaphangját megadta, hogy már előzetesen tudni lehetett, a gazdagabb északi, és a most nagy bajban lévő déli tagállamok továbbra is ragaszkodnak a válság kezelésével kapcsolatos, egymástól gyökeresen eltérő elképzeléseikhez.
Az északi államok (Németország, Ausztria, Svédország, Hollandia, Finnország) segítséget ugyan adnának, de szigorú feltételek mellett, vagyis az unió által felvett hitelből kedvezményes kölcsönt nyújtanának a bajban lévőknek. A gondokkal küszködő déli államok (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Portugália) viszont azt szeretnék, ha egy európai Marshall-terv születne, koronakötvényekkel.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök egyenesen 1500 milliárd eurós vissza nem térítendő helyreállítási támogatásról beszélt korábban. Erről viszont az északi államok hallani sem akarnak. Hogy mennyire reménytelen volt az egész tanácskozás, azt jól mutatta, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke eleve úgy készült, az uniós állam- és kormányfők nem fognak közös zárónyilatkozatot kiadni a videókonferencia után. Helyette ő maga küld majd ki egy közleményt. Így is történt, a megbeszélést követően Michel, konkrét intézkedésről alig tudott beszámolni, mindössze arról, hogy a tagállami vezetők négy kulcsfontosságú cselekvési területet határoztak meg a következők szerint: teljesen működőképes egységes piacra van szükség, minden eszközzel növelni kell a befektetéseket, szükség van az unió globális fellépésére, valamint működőképes irányítási rendszer kialakítására. Arról is szó esett, hogy az EU autonómiáját növelni kell, továbbá biztosítani, hogy az alapvető termékeket Európában állítsák elő.

Az egyetlen valamire való döntés az volt, hogy végül elfogadták azt az 540 milliárd eurós válságkezelési csomagot, amelyről két héttel ezelőtt az eurózóna pénzügyminiszterei állapodtak meg, és amely különböző hitelkonstrukciókból áll.

Ezzel kapcsolatosan már korábban kiderült, az olaszok és a spanyolok nem díjazzák, hogy a 2008-as gazdasági válság miatt létrehozott Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) garanciaalapjától kapjanak kedvezményes hitelt, 240 milliárd euró erejéig, hiszen ennek szigorú feltételei vannak, sokkal inkább szerették volna rábírni a gazdagabb országokat a koronakötvény kibocsátására.

Ha konkrét, és a helyzetet segítő megoldás nem is született, legalább abban sikerült megegyezni a tagállami vezetőknek, hogy az unió helyreállítási alapot hoz létre a járvány következményeinek kezelésére, amelynek a feladat nagyságához igazodni kell úgy, hogy az érintett ágazatokra és földrajzi régiókra összpontosítja erőforrásait. Ez idáig egy semmitmondó keretterv, amelynek tartalommal való megtöltését az Európai Bizottságtól várják annak figyelembevételével, hogy az alapnak igazodni kell a jövőre induló hétéves költségvetés számaihoz.