Már minden tizedik magyar munkafüggő

Összességében a vállalatoknak sem éri meg, hogy túlhajtsák magukat a beosztottak, hiszen így hosszútávon – többek közt -  a teljesítményük is romlik - hangzott el a munkafüggőség mentális kockázatairól szervezett szakmai konferencián, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szervezett.

A munkafüggőség kockázatát jelentősen növelheti

• a magasabb iskolai végzettség,
• a szellemi munkát végzők körében egyértelműan gyakoribb a jelenség, és
• a magas, vezetői pozíció, a rugalmas munkaidő és a változó munkarend, valamint
• a segítő szakmákban, illetve a civil szervezetekben dolgozók körében is gyakoribb a jelenség.

Meglepő eredmény, hogy az önkormányzati és állami szektorban magasabb volt a munkafüggőség, mint a magánszektorban dolgozóknál.

Nemzetközi minták ugyan nem találtak nemi különbégeket, a magyar populációban azonban a nőknél gyakoribb volt a munkafüggőség - emelte ki a kerekasztal beszélgetsen Kun Bernadette pszicjológus, az ELTE Pedagógisi és Pszichológiai Kar egyetemi docense.

Norvégiához hasonlóan, a dolgozó magyar lakosság 7-8 százaléka tekinthető munkafüggőnek Érdekesség, hogy ez az arány Dél-Koreában 39-40 százalék, amit a docens a kulturális különbségekkel magyaráz: ebben a kultúrában ugyanis jellemzőbb, hogy nem csak saját magukért dolgoznak, hanem inkább a közösségért.

Mitől lesz valaki munkafüggő?

Kun Bernadette kiemelte, hogy a szervezet, a személyiség és a kulturális háttér kölcsönhatásából fakadhat. Saját kutatásaiból kiemelte, hogy a munkafüggőkre jellemző mintázat, hogy az illetőben erős vágy van, hogy megfeleljen a fontos másoknak (pl. család, főnök), és emellett alacsony az általános önértékelésük.

Ez az önértékelés teljesítményalapú, vagyis az elvégzett munka függvényévé válik a pozitív önkép. Emellett jellemző, hogy a negatív érzéseikkel nehezen tudnak megküzdeni, hajlamosak a rágódásra, tépelődésre.

A munkafüggőségre gyakran pozitív dologként tekint a társadalom, viszont valójában kifejezetten hátrányos következményekkel jár, amelyeket számos kutatás megerősített - tette hozzá.

A kockázatok közül kiemelte

• a túlterheltség miatti testi megbetegedést (pl. alvászavar, szív-és érrendszeri megbetegedések),
• a pszichés panaszokat - stressz, depresszió, szorongás, kiégés,
• és a fokozott alkoholhasználatot.

Kapcsolati zavarokat is okoz a munkafüggőség: jelentősen gyakoribb a párkapcsolati elégedetlenség, a munka-család konfliktus felborulása. Azt gondolhatnánk, hogy a munkafüggőkből a cégek profitálnak a legtöbbet, ezt viszont több kutatás is cáfolta: A kutatásokból az derül ki, hogy a gyakori kiégés, túlterhelődés, és nem hatékony munkavégzési módok miatt a cégek is elégedetlenek, így nem érdekük munkafüggőket kitermelni.

Szervezeti szinten segíthet akár a négy napos munkahét bevezetése, és az olyan szervezeti kultúra, amelyben helyet kap a pihenés, a feltöltődés fontossága, és ezt ténylegesen gyakorolják is a vezetők is.

Kun Bernadette Munkafüggők című könyve nemrég jelent meg, ebben olyan kérdéseket tárgyal, mint a munkafüggőség felismerése és megkülönböztetése a sok munkától, hány embert érint a függőség, és hogyan lehet kezelni a problémát.

A teljes beszélgetés ezen a linken megtekinthető.