Már minden tizedik magyar munkafüggő
ElemzésekAz alacsonyabb önértékelésűek és a szellemi munkát végzők sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a munkafüggőság kockázatának, hazánkban a kimutatott arány a munkavállalók 7-9 százaléka, de a valós adat ennél magasabb lehet.
Összességében a vállalatoknak sem éri meg, hogy túlhajtsák magukat a beosztottak, hiszen így hosszútávon – többek közt - a teljesítményük is romlik - hangzott el a munkafüggőség mentális kockázatairól szervezett szakmai konferencián, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szervezett.
A munkafüggőség kockázatát jelentősen növelheti
- a magasabb iskolai végzettség,
- a szellemi munkát végzők körében egyértelműan gyakoribb a jelenség, és
- a magas, vezetői pozíció, a rugalmas munkaidő és a változó munkarend, valamint
- a segítő szakmákban, illetve a civil szervezetekben dolgozók körében is gyakoribb a jelenség.
Meglepő eredmény, hogy az önkormányzati és állami szektorban magasabb volt a munkafüggőség, mint a magánszektorban dolgozóknál.
Nemzetközi minták ugyan nem találtak nemi különbégeket, a magyar populációban azonban a nőknél gyakoribb volt a munkafüggőség - emelte ki a kerekasztal beszélgetsen Kun Bernadette pszicjológus, az ELTE Pedagógisi és Pszichológiai Kar egyetemi docense.
Norvégiához hasonlóan, a dolgozó magyar lakosság 7-8 százaléka tekinthető munkafüggőnek Érdekesség, hogy ez az arány Dél-Koreában 39-40 százalék, amit a docens a kulturális különbségekkel magyaráz: ebben a kultúrában ugyanis jellemzőbb, hogy nem csak saját magukért dolgoznak, hanem inkább a közösségért.
Mitől lesz valaki munkafüggő?
Kun Bernadette kiemelte, hogy a szervezet, a személyiség és a kulturális háttér kölcsönhatásából fakadhat. Saját kutatásaiból kiemelte, hogy a munkafüggőkre jellemző mintázat, hogy az illetőben erős vágy van, hogy megfeleljen a fontos másoknak (pl. család, főnök), és emellett alacsony az általános önértékelésük.
Ez az önértékelés teljesítményalapú, vagyis az elvégzett munka függvényévé válik a pozitív önkép. Emellett jellemző, hogy a negatív érzéseikkel nehezen tudnak megküzdeni, hajlamosak a rágódásra, tépelődésre.
A munkafüggőségre gyakran pozitív dologként tekint a társadalom, viszont valójában kifejezetten hátrányos következményekkel jár, amelyeket számos kutatás megerősített - tette hozzá.
A kockázatok közül kiemelte
- a túlterheltség miatti testi megbetegedést (pl. alvászavar, szív-és érrendszeri megbetegedések),
- a pszichés panaszokat - stressz, depresszió, szorongás, kiégés,
- és a fokozott alkoholhasználatot.
Kapcsolati zavarokat is okoz a munkafüggőség: jelentősen gyakoribb a párkapcsolati elégedetlenség, a munka-család konfliktus felborulása. Azt gondolhatnánk, hogy a munkafüggőkből a cégek profitálnak a legtöbbet, ezt viszont több kutatás is cáfolta: A kutatásokból az derül ki, hogy a gyakori kiégés, túlterhelődés, és nem hatékony munkavégzési módok miatt a cégek is elégedetlenek, így nem érdekük munkafüggőket kitermelni.
Szervezeti szinten segíthet akár a négy napos munkahét bevezetése, és az olyan szervezeti kultúra, amelyben helyet kap a pihenés, a feltöltődés fontossága, és ezt ténylegesen gyakorolják is a vezetők is.
Kun Bernadette Munkafüggők című könyve nemrég jelent meg, ebben olyan kérdéseket tárgyal, mint a munkafüggőség felismerése és megkülönböztetése a sok munkától, hány embert érint a függőség, és hogyan lehet kezelni a problémát.
A teljes beszélgetés ezen a linken megtekinthető.