Már visszafordíthatatlan a hidegháború?

Elemzések2019. aug 23.Harsányi Péter

Soha nem látott fegyverkezési verseny indulhat miután a közepes hatótávolságú rakéták telepítésének tilalma már nem érvényes. Az amerikai felmondás valódi oka a kínai fegyverkezés. Óriási profithoz jutnak az amerikai fegyvergyártók.

  • Soha nem látott fegyverkezési verseny indulhat USA, Kína és Oroszország között miután a közepes hatótávolságú rakéták telepítésének tilalmának felmondása érvénybe lépett.
  • A közepes hatótávolságú rakéták Európába, illetve az ázsiai és a csendes-óceáni térségbe való telepítésével stratégiai előnyhöz juthat az Egyesült Államok.
  • Az amerikai katonai védelmi cégek lehetnek a tőzsdei nyertesei az egyre jobban elmélyülő geopolitikai feszültségeknek.

Előzmények

Kína az elmúlt két évtizedben példátlan módon fejlődött gazdasági és katonai értelemben is. A világszerte folyamatosan növekvő kínai befolyás ugyanakkor egyre gyakrabban amerikai érdekeket is sért.

Xi Jinping kínai elnök ezenfelül célul tűzte ki, hogy 2035-re teljeskörű modernizáción essen át a hadsereg, 2050-re pedig olyan haderővel rendelkezzen Kína, amely képes legyen gyakorlatilag bármilyen háborút megnyerni.

Az ambiciózus terveknek megfelelően Kína katonai védelmi kiadásai 83 százalékkal növekedtek reálértéken 2009 és 2018 között, amely messze a legnagyobb növekedés a nagyobb haderővel rendelkező országok között.

A tavalyi 180 milliárd dolláros kínai védelmi kiadások ugyan elmaradnak az Egyesült Államok 700 milliárdos katonai büdzséjétől, azonban ez a különbség a kínai gazdaság dinamikus növekedésével egyre jobban szűkülhet, csakúgy, mint az amerikai hadsereg technológiai fölénye.

Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok is szeretné fenntartani a Szovjetunió összeomlása óta kialakult világrendet, ami a katonai beszállítók, fegyvergyártók rendkívül erős lobbijával együtt a védelmi kiadások további meredek emelkedését valószínűsíti.

A fokozódó geopolitikai kockázatok miatt előreláthatóan idén 718 milliárd dollárra, 2020-ban pedig 750 milliárd dollárra emelkedhetnek a katonai kiadások az Egyesült Államokban.

Jöhetnek a rakéták

Az Egyesült Államok a közelmúltban kilépett a közepes hatótávolságú rakéták telepítését szabályozó megállapodásból (INF), és a NATO országokkal karöltve hónapokon belül új típusú védelmi és támadó rakétákat telepít Európába, valamint az ázsiai és a csendes-óceáni régióba.

Az INF egyezményt még 1987-ben, a hidegháború alatt írta alá az orosz féllel az Egyesült Államok, ami szabályozta, illetve megtiltotta minden olyan földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejjel ellátott rakéta tesztelését és telepítését, melynek a hatótávolsága 500 és 5500 km közötti.

A döntést az Egyesült Államok Oroszország provokatívnak vélt lépéseivel magyarázta. A fejleményekre válaszul Oroszország is kilépett a megállapodásból, és a hivatalos kommunikáció alapján arányos válaszlépéseket vezet be.

A valódi ok

Az INF egyezményből való amerikai kilépés elsősorban nem Oroszország ellen irányult. Az igazi ok sokkal inkább Kína volt. Kína nem része ugyanis a közepes hatótávolságú rakétákat szabályozó egyezménynek, így az USA és Oroszország közötti egyezmény nagymértékben korlátozta volna az amerikai hadsereg Kínával szembeni lehetőségeit az ázsiai és a csendes-óceáni térségben.

A Pentagon szerint a kínai rakétaarzenál több mint 80 százaléka közepes hatótávolságú rakétából áll, ami ráadásul jelentős fejlesztésen esett át. Az aktuális becslések alapján jelenleg több mint 2650 olyan közepes hatótávolságú rakétával rendelkezik Kína, aminek a birtoklása az INF egyezmény alapján tilos lenne.

Ezeknek a rakétáknak a többsége ugyan nincs ellátva nukleáris robbanófejjel, mindazonáltal alkalmasak lehetnek arra, hogy nagy értékű amerikai katonai célpontokat semmisítsenek meg, beleértve a repülőgép-hordozó anyahajókat is.

A Trump adminisztráció válasza alapján magától értetődő, hogy az Egyesült Államok is szeretne ilyenfajta kapacitásokkal rendelkezni a régióban a gazdasági és katonai érdekek megvédése céljából.

Már visszafordíthatatlan a hidegháború?

A közepes hatótávolságú hagyományos és nukleáris robbanófejjel felszerelt rakéták telepítése stratégiai előnyhöz juttatja az Egyesült Államokat. Az ázsiai és a csendes-óceáni régió felfegyverezésével közvetlen közelről lőtávolságba kerül Kína – és egyébként Oroszország is -, miközben ezen nagyhatalmak nem tudnák ilyen relatíve kis távolságból célba venni az Egyesült Államokat egy remélhetőleg soha be nem következő háború során. Ezt a stratégiai előnyt az USA már minden bizonnyal nem fogja feladni.

Az erőfölény fenntartása érdekében ráadásul jó eséllyel újabb katonai támaszpontokkal, valamint nagyobb és egyre fejlettebb amerikai katonai haderővel találkozhatunk majd a csendes óceáni térségben a növekvő kínai katonai erő kompenzálása céljából.

Ezt a folyamatot egyaránt látja a kínai és az orosz vezetőség, ami válaszlépések megtételére készteti a feleket. Kínában ezenfelül politikailag sem kivitelezhető a meghátrálás az Egyesült Államokkal szemben a jelen körülmények között, így már csak ilyen szempontból is a fegyverkezés fokozódása várható, beleértve a nukleáris arzenál modernizálását is.

Jól járhatnak a védelmi vállalatok

A kialakult helyzetet tovább mélyítheti a nagyobb amerikai katonai fegyvergyártók lobbija, ugyanis ezen társaságok egyértelműen a nagyobb védelmi kiadásokban érdekeltek.

A kialakult helyzet fényében várhatóan jól teljesít majd a tőzsdén az amerikai katonai védelmi szektor, mely mellesleg az elmúlt két évtizedben jócskán megverte a legnagyobb 500 amerikai vállalatot tömörítő S&P 500 részvényindexet.

20 év távlatában az osztalék visszaforgatásával háromszor annyi pénzt lehetett keresni a védelmi vállalatok részvényeivel, mint az S&P 500 részvényindex tartásával.

Az alábbi grafikon a védelmi szektor és az S&P 500 részvényindex teljesítményét mutatja az osztalékok újra befektetése mellett.

  2018 3 év 5 év 10 év 15 év 20 év
S&P 500 katonai védelmi szektor 12% 101% 152% 333% 749% 924%
S&P 500 index 10% 58% 91% 188% 288% 312%

Forrás: Factset

Új kihívások? Több fegyver!

Az új típusú hiperszonikus rakéták elterjedésével számottevően lecsökken a reagálási idő, a válaszlépések korlátozottabbak, így a hibafaktor is jelentősen növekszik.

Minden nagyhatalom el akarja kerülni, hogy a támaszpontjaikat, flottáikat percek alatt elérő új típusú hiperszonikus rakéták jelentősen lecsökkentsék az ellencsapás erejét.

Ennek tükrében pedig egyre összetettebb, több frontos integrált katonai rendszerekre és jelenlétre lesz szükség, így jó eséllyel minden téren fegyverkezés várható, legyen szó akár szárazföldről, tengerről, levegőről, az informatikai kibertérről, vagy akár a világűrről.