Maradhat a tartósan alacsony kamatkörnyezet
ElemzésekNem változtatott az MNB a kamatkondíciókon a mai kamatdöntő ülésén. Az irányadó rátát, illetve az egynapos betét- és hitelkamatlábakat egyaránt változatlan szinten hagyta a jegybank. Az aktuális hazai és nemzetközi folyamatok tükrében pedig akár hosszú évekig is a jelenlegi alacsony szinteken maradhatnak a kamatok és a kötvénypiaci hozamok.
Miről döntött a jegybank?
Az MNB 0,90 százalékon hagyta az irányadó rátát, illetve nem módosított a -0,05 százalékon álló egynapos betéti, és a 0,90 százalékos egynapos hitelkamatlábakon sem.
A lépés teljesen megfelel a piaci várakozásoknak. Az inflációs mutatók az elmúlt időszakban stabil képet mutattak, enyhén 3 százalék felett tartózkodtak. Az inflációs várakozások szintén a jegybanki 3 százalékos cél közelében vannak. Az aktuális jegybanki előrejelzések szerint is tartósan a cél közelében lesz a fogyasztói árindex. Következésképpen nem indokolt a monetáris kondíciók jelentős módosítása.
Ezzel párhuzamosan továbbra is magas szinten tartotta az MNB az elmúlt hónap során a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, aminek hatására az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2074 milliárd forintra emelkedett.
Hosszú ideig alacsony maradhat az infláció
Nagy Márton, az MNB alelnöke a közelmúltban kifejtette, hogy az infláció globális szinten lényegében eltűnt, és ebben nem várható változás a következő 5 évben. Ennek fényében pedig érdemes berendezkedni negatív reálkamatlábakra is. Az alacsony kamatkörnyezet ugyanis ma már nem abnormális. Az aktuális globális trendek, azaz a digitalizáció, a demográfia, a globalizáció és a klímaváltozás tudniillik megváltoztatták az infláció jellegét.
Hasonló folyamatokra világított rá Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is a növekedés.hu-n megjelent írásában. A jegybankelnök szerint az eurózónában tartósan alacsony lehet az infláció, miután a valutaövezet és Németország gazdasága gyengélkedik, illetve egyre jobban nő a szakadék az északi és déli tagállamok között.
Van még mozgástér szükség esetén
Az MNB mérlegfőösszege 2018 végére a GDP 28 százaléka alá süllyedt szemben a 2010 év végi 40 százalék feletti értékkel. Az alacsonyabb jegybanki mérlegfőösszeg alapvetően növeli az MNB mozgásterét, valamint csökkenti a jegybank kamatlábkockázatát.
Egy-egy nemzetközi sokk esetén tehát szükség esetén be tudna avatkozni az MNB újabb nem konvencionális eszközökkel. Összehasonlításképpen az Európai Központi Banknak (EKB) sokkal kisebb ilyen szempontból a mozgástere, hiszen az EKB mérlegfőösszege az eurózóna gazdaságának 40 százalékát is eléri.
Emellett ugyan a kamatok Magyarországon elég mélyen vannak, de kisebb finomhangolásokra az irányadó ráta és az egynapos betéti és hitelkamatlábak tekintetében is van még lehetőség.
