Begyűrűzhet a külső lassulás, indokolt a laza monetáris politika

Megérkezett a közlemény

Ezúttal sem tartalmazott túl sok újdonságot a jegybanki közlemény. A Magyar Nemzeti Bank a friss makrogazdasági adatok és a negyedéves inflációs jelentések tükrében dönt a pénzpolitikáról, jelenleg pedig kivár a Tanács.

Az MNB várakozásai alapján a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A romló európai gazdasági kilátások a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékeltetik hatásukat. A gazdasági növekedés fokozatos lassulásával összhangban a bérdinamika mérséklődik, amivel párhuzamosan a fogyasztás növekedési üteme is lassul.

A májusban bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv ugyanakkor fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét.

A hazai export a globális és az európai keresleti kilátások romlása miatt visszafogottabban emelkedhet. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal növekszik.

A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban a jelenlegi szint közelében alakul, majd a külső dezinflációs hatások miatt a jövő év elejétől fokozatosan 3 százalékra csökken.

Jegybanki programok

2019 július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel a Magyar Nemzeti Bank elindította a vállalati kötvényvásárlási programját. A Növekedési Kötvényprogram keretében az MNB szeptemberben megkezdte a vállalati kötvényvásárlásokat. A nagy érdeklődés következtében a program keretösszegének háromnegyede év végéig, míg a fennmaradó rész jövő év elején felhasználásra kerülhet.

A Növekedési Kötvényprogram alapvetően élénkíti a versenyt a bankok között, és ezáltal hozzájárul a forrásköltségek csökkenéséhez. Emellett esetleges válsághelyzetek esetén kibővíthető ez a csatorna, és pótlólagos forrással látható el rajta keresztül a vállalati szektor.

Az MNB kiemeli, hogy a program szervesen kiegészíti a hitelezés egészségesebb szerkezete érdekében 2019 elején elindított Növekedési Hitelprogram Fix (NHP fix) konstrukciót, amelynek keretében a részt vevő hitelintézetek október végéig több mint 310 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

Nemzetközi tendenciák

Szeptemberben egy széleskörű lazító intézkedéscsomagot, többek között az eszközvásárlások újraindítást jelentette be Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) leköszönő elnöke.

Az euróövezet pénzpolitikájában várhatóan az EKB új elnöke, Christine Lagarde sem hoz nagy változást. Az Európai Központi Bank idén és a jövő évben is fenntarthatja a rendkívül laza monetáris kondíciókat, és a havi 20 milliárd eurós nettó eszközvásárlásokat.

Másrészről az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén három alkalommal kamatot csökkentett, és jelenleg várakozó álláspontra helyezkedett a kamatpolitika tekintetében. A mérlegfőösszegét azonban folyamatosan növeli az amerikai jegybank, ami szeptember óta közel 300 milliárd dollárral emelkedett. A tengerentúlon érzékelt rövidtávú likviditás zavarok miatt pedig legalább a jövő év közepéig folytatódhatnak az eszközvásárlások.

A lassabb globális növekedés következtében mérsékelt pályára került az infláció az euróövezetben és az Egyesült Államokban. A lazításokra tehát a lefelé ható gazdasági kockázatok mellett a mérsékelt infláció miatt volt és van szükség.

Hazai vonatkozások

Az alacsonyabb külső infláció az importon keresztül leszorítja a hazai árnövekedés ütemét is, amelyet jelenleg kettősség övez. A külső infláció mérsékli, míg az élénk belső kereslet és a dinamikus béremelkedés emeli a fogyasztói árindexet.

A hazai inflációs pálya az elmúlt időszakban a vártnál alacsonyabban alakult, miközben a kilátások kiegyensúlyozottak. Ennek tükrében nem indokolt a monetáris politika szigorítása.

Az MNB mozgásterét mellesleg növeli a nagyobb nemzetközi jegybankok lazuló monetáris politikája is. Ha nemzetközi jegybankok lazítanak, akkor jellemzően csökken a nyomás a hazai eszközökön is, így az MNB nem kerül lépéskényszerbe.

Inflációs kilátások

Az elkövetkezendő néhány hónapban átmenetileg megemelkedhet az inflációs mutató, ami az úgynevezett bázishatásokkal magyarázható. Tavaly év vége környékén beszakadtak az olajárak, aminek hatására éves összevetés alapján az alacsonyabb bázis miatt magasabb értékeket vehet fel a fogyasztói árindex.

Az MNB által kiemelten figyelt indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig a dinamikus béremelkedés miatt alakulhat enyhén a cél felett, azonban továbbra is benne van a mutató a 2-4 százalékos toleranciasávban, és középtávon 3 százalékhoz közelít.

A monetáris politika szempontjából egyébként is a középtávú pálya érdekes, miután a jegybankárok döntései hozzávetőlegesen 5-8 negyedéves távon tudják kifejteni a hatásukat, míg 2-3 hónapos távon nem.

MÁP Plusz sikere és az infláció

A MÁP Plusz értékesítését jelentős érdeklődés övezi a nyári indulás óta, aminek hatására 10 százalék közelében stabilizálódhat a lakossági megtakarítási ráta. Utóbbi azért kiemelten fontos, mert egyrészről segít mérsékelni az inflációt, másrészről meggátolja az egyensúlytalanságok kialakulását.

Egy esetleges külső sokk okozta gazdasági lassulás esetén sokkal védettebb ugyanis a lakosság, ha megfelelő szintű megtakarításokkal rendelkezik.

Miről döntött a jegybank?

A piaci várakozásoknak megfelelően az MNB 0,90 százalékon hagyta az irányadó rátát, illetve nem módosított a -0,05 százalékon álló egynapos betéti, és a 0,90 százalékos egynapos hitelkamatlábakon sem.

A lépés teljesen megfelel a piaci várakozásoknak, miután az inflációs mutatók az elmúlt időszakban stabil képet mutattak, enyhén 3 százalék felett tartózkodtak. Az inflációs várakozások szintén a jegybanki 3 százalékos cél közelében vannak.

Az aktuális jegybanki előrejelzések szerint is tartósan a 3 százalékos cél közelében lesz a fogyasztói árindex, miközben világszerte lazítanak a jegybankok a mérséklődő külső infláció miatt. Következésképpen idén és jövőre nem indokolt a monetáris kondíciók jelentős szigorítása.

A jegybank következő decemberi kamatdöntő ülésén teszi majd közzé a friss inflációs és gazdasági előrejelzéseit. Lényeges változás a prognózisokban azonban nem várható.

Az MNB tovább növelte az elmúlt hónap során a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állományt, aminek hatására az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2273 milliárd forintra emelkedett. Ennek eredményeképpen javul a kamattranszmisszió, és csökken a bankközi hozamok volatilitása, hektikussága.