Masszívan nő a lakosság megtakarítása a visegrádi országokban

A koronavírus-járvány hatására lényegesen több időt tölt otthon a lakosság. A vírus elleni védőintézkedések miatt kevesebb helyszínen tudnak fogyasztani az emberek, miközben a családok óvatossági megfontolásai is erősödtek. A végeredmény a háztartások megtakarításainak látványos emelkedése.

2020 második és harmadik negyedévében Magyarországon nagymértékben nőtt a lakosság megtakarítása, betét és készpénzállománya. A visegrádi országok közül egyedülálló módon a hazai lakossági állampapírokba jelentős összegek landoltak.

Érdekesség, hogy a lakosság a befektetési alapok jegyeit is elkezdte felhalmozni a harmadik negyedévtől. Azok, akik részvényalap vásárlása mellett döntöttek, kifejezetten jól jártak. A tavaly májusi részvénypiaci mélypontot követően gyakorlatilag folyamatosan emelkedtek a hazai és nemzetközi részvénypiacok.

Háztartások megtakarításának és befektetéseinek alakulása, forint, egy főre vetítve, negyedéves bontás (sárga: betét és készpénz, piros: adósságot megtestesítő értékpapírok, állampapírok, zöld: befektetési alapok, kék: életbiztosítás és nyugdíj, szürke: egyéb megtakarítási formák)

Forrás: Eurostat

Visegrádi országok

Lengyelországban, Csehországban is hasonló folyamatok zajlanak. A járvány hatására 2020 második negyedévétől a régióban is megemelkedett a lakosság megtakarítása, különös tekintettel a betét és készpénzállományra.

Háztartások megtakarításának és befektetéseinek alakulása, nemzeti deviza egy főre vetítve, negyedéves bontás, Lengyelország, Csehország és Szlovákia (sárga: betét és készpénz, piros: adósságot megtestesítő értékpapírok, állampapírok, zöld: befektetési alapok, kék: életbiztosítás és nyugdíj, szürke: egyéb megtakarítási formák)

Forrás: Eurostat

MÁP Plusz

Külön érdemes kiemelni, hogy a hazai lakossági értékpapírok, ezen belül a MÁP Plusz állománynövekedése töretlen.

A Magyar Állampapír Plusz január végi állománya már meghaladta az 5300 milliárd forintot.

A lakossági állampapírok térnyerése a jövőben is folytatódhat, miután a gazdaságpolitika célja 2023-ig elérni a 11 ezermilliárd forintos állományt. Az év elején a lakosság kezében lévő állampapírok állománya megközelítőleg 9 ezermilliárd forintot tett ki.

Az elkövetkezendő 3 évben tehát 2000 milliárd forintnyi lakossági állampapírt kell nettó értelemben felszívnia a lakosságnak.

Az Államadósság Kezelő Központ idei finanszírozási tervében nettó 1000 milliárd forintos kibocsátás szerepel.

Munkanélküliség

Magyarországon a munkanélküliségi ráta magasabb a lenyel és a cseh szintnél, ugyanakkor lényegesen alacsonyabb a Szlovákiában és az Európai Unióban mért értékeknél. A nálunk jóval fejlettebb eurózónában több mint másfélszer magasabb a munkanélküliség.

Munkanélküliségi ráta, 2021 január, százalék

Forrás: Eurostat, növekedés.hu

Fogyasztás

A magas megtakarítási rátának és a viszonylag ellenálló munkaerőpiacnak köszönhetően a lakosság jövőbeni fogyasztására van „fedezet”.

Az MNB decemberi előrejelzései alapján „V” alakú kilábalási pályát követhet a háztartások fogyasztása. A 2020-as sokkot követően 2021 egészében már dinamikusan bővülhet a lakossági fogyasztás. Ezt a folyamatot támogatja az idei évben várható 3-4 százalék körüli reálbéremelkedés is.

Itt azonban fontos megjegyezni, hogy az idei kilábalás sebességét a járvány harmadik hulláma lassítja.

Lakossági fogyasztás várható alakulása

Forrás: MNB

Vendéglátó szektor

A háztartások magas szinten álló megtakarításai jó hírt jelentenek a vendéglátó és turisztikai ágazatnak. A lakosságban ugyanis vélhetően óriási már az igény az utazásra és a vendéglátó helyek látogatására. Emiatt a korlátozó intézkedések feloldása után jelentős (belső) kereslettel szembesülhet a szegmens.

A teljes helyreállásra azonban fokozatosan kerülhet sor, hiszen a külföldi turizmus várhatóan csak 2021 nyarától kezd el újra magához térni, a teljes felépüléshez pedig további egy évre lehet szükség. A nemzetközi turizmus későbbi helyreállása a budapesti szállásadóknak jelenti a legnagyobb nehézséget.