Matolcsy György: folytatja a jegybank az infláció elleni küzdelmet

Matolcsy György, az MNB elnöke elmondta a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón, a jegybank folytatja a küzdelmet az infláció ellen, mely tartósan magasan alakulhat a következő években.

Emiatt az Európai Unióban elsőként, múlt év júniusában kamatemelési ciklust indított a Magyar Nemzeti Bank.

A mai nappal a Monetáris Tanács 1 százalékponttal megemelte az irányadó monetáris eszközök kamatlábát.

Matolcsy György rámutatott, 2010 és 2019 között Magyarország az elmúlt 100 év legsikeresebb gazdasági fejlődését produkálta.

A gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly erősödése együttesen valósult meg az elmúlt évtizedben, amely rendkívül ritka a gazdaságtörténelemben.

Koronavírus

Ezt követően sikeresen kezelte a koronavírus-válságot Magyarország. Sokkal sikeresebben, mint más uniós országok.

Ebben jelentős szerepet vállalt a Magyar Nemzeti Bank, amikor 11 ezer milliárd forint értékben bocsátott pénzügyi forrásokat a magyar gazdaság rendelkezésére – mondta el az MNB elnöke.

Ebből 6800 milliárd forinttal növelte a jegybank az állam finanszírozási forrásait és 4600 milliárd forint mértékben a vállalatok finanszírozási forrásait.

Infláció

Az elmúlt időszakban elromlottak Magyarország pénzügyi egyensúlyi mutatói. A piaci egyensúly, vagyis a kereslet-kínálat egyensúlya felbomlott. Ennek eredményeképpen világszerte elszabadult az infláció.

Matolcsy György elmondása alapján a kormány helyesen, árstop és kamatstop eszközökkel, árszabályozással fékezi a kétszámjegyű inflációs szintek kialakulását. Több uniós állam ezt nem tudta megtenni.

Magyarországon még így is az év egészét 9 százalék körüli infláció jellemzi majd. Emiatt a jegybanki, költségvetési és állami árszabályozói eszközökkel is küzdeni kell ellene  – világított rá az MNB elnöke.

Költségvetési egyensúly

A hatékony járványkezelés következtében elromlott a költségvetési egyensúly. Korábban óriási vívmány volt, hogy helyreállította a gazdaságpolitika a 3 százalék alatti, azaz egyensúly közeli államháztartási mérleget.

Az infláció mellett a költségvetési egyensúly visszaállításáért is küzdeni kell – hangsúlyozta Matolcsy György.

Emellett a folyó fizetési mérleg egyensúlya is elromlott, melynek többletét újra meg kell teremteni. Összesen tehát három fontos egyensúlyi területet is helyre kell állítani.

Termelékenység és adózás

A 2010-es évek mennyiségi és sikeres felzárkózást hoztak. Közel egymillió munkahely jött létre. A termelékenység érdemi javulása azonban nem valósult meg. Jelenleg minőségi felzárkózási szerkezetre van szükségünk.

Emiatt a termelékenységi fordulat az igazi feladatunk. Le kell tenni továbbá egy új adóreform alapjait, melynek zöldnek, digitálisnak és forgalmi adóra koncentrálónak érdemes lennie – mondta el Matolcsy György.

Hármas összhang

A folyó fizetési mérleg egyensúlyának visszaállításához részben a költségvetési egyensúly megteremtése vezet el.

Az infláció, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg egyensúlya nagyon szorosan összekapcsolódik. Mind a három egyensúlyért küzdeni kell – tette hozzá az MNB elnöke.

Az egyensúlyi állapot kialakításához szükség van a költségvetés támogatására, azaz a költségvetésnek vissza kell állítani az egyensúlyi állapotát. Ennek érdekében az MNB azt javasolja a kormánynak, hogy térjen vissza az egyensúlyi növekedés és felzárkózás gazdaságpolitikájához.

Ez rendkívül sikeres volt a 2010-es években, és egyúttal lehetővé tette, hogy a 2020-21-es koronavírus-válságot hatékonyan lehessen kezelni.

Az MNB kétéves gazdasági stabilizációs programot javasol. Ennek a kidolgozását a jegybank megkezdte és a javaslatokat átadja a kormánynak a következő hetekben.

Külső és belső tényezők

Virág Barnabás, az MNB alelnöke kifejtette, a jegybanki alapkamat emelése határozott lépéssel folytatódik. Az alapkamat 4,4 százalékról 5,4 százalékra emelkedik.

Az infláció 2022 márciusában 8,5 százalék, a maginfláció 9,1 százalék volt. Továbbra is a külső infláció emelő tényezők dominálnak. Az élelmiszer és üzemanyagárak emelkedése a fogyasztói árindex emelkedésének felét okozta.

Emellett az élénk belső kereslet hatásai is megjelennek az árdinamikában. Az év első három hónapjában a szokásosnál háromszor nagyobb átárazások történtek a termékek és szolgáltatások esetében általánosan.

A növekvő nyersanyagköltségek a fogyasztói árakba tehát meglehetősen gyorsan begyűrűznek – tette hozzá Virág Barnabás.

Kilátások

Az MNB elemzései alapján az erős árdinamika a következő hónapokban is fennmaradhat. Áprilisban is jelentős átárazásokra számíthatunk. Az infláció ezáltal 9 százalék felé emelkedhet április során.

A külső hatások közül a háború és a szankciók, míg belső hatásként a kormányzati árrögzítések befolyásolhatják a pénzromlás ütemét.

Az orosz-ukrán háború inflációs hatás 2,5-3,0 százalékra tehető.

Másodkörös inflációs hatások

A monetáris politika fókuszában továbbra is a másodkörös hatások kezelése és elkerülése áll. A jegybank mérsékelni kívánja az inflációs várakozásokat.

Várhatóan 2023-tól indulhat meg az infláció csökkenése - világított rá Virág Barnabás.

Reálgazdaság

A magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik. Még úgy is, hogy a makrogazdasági környezet bizonytalanabbá vált és a kamatkörnyezet megemelkedett.

Összességében 2022 első negyedévében a gazdasági növekedés üteme még tovább élénkülhetett a 2021 negyedik negyedéves magas adatát követően.

Virág Barnabás hangsúlyozta, az első negyedévben 7-8 százalék közötti éves reálgazdasági növekedés bontakozhat ki, amely európai összevetésben továbbra is kiemelkedőnek számít.

2022 egészében pedig a 2,5-4,5 százalék közötti sáv felső felében mozoghat a növekedés.

Az élénk belső kereslet ugyanis ellensúlyozza az orosz-ukrán háború negatív külső következményeit.

Monetáris politika

A Monetáris Tanács fókuszában változatlanul az inflációs cél újbóli elérése áll. Ebben a küzdelem a leghatékonyabb eszköz továbbra is a kamatok megemelése. A kamatemelések mindaddig folytatódnak, amíg az inflációs kilátások nem érik el újra a 3 százalékos célt.

Az MNB célja, hogy a hazai reálkamatok is emelkedjenek, ami az emelkedő kamatszint és a későbbiekben csökkenő infláció eredményeképpen valósul meg.