Még messze Ausztria, sőt az uniós átlag is: több területen óriási a lemaradásunk

A termelékenység fejlesztése az egyik legnagyobb növekedési tartalék ma - mondta Balatoni András, az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának igazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Versenyképességi Szakosztályának konferenciáján.

Az uniós átlag kétharmadánál vagyunk a főbb mutatókban

Az elmúlt tíz év úgynevezett extenzív, a több munkaerőre épülő fejlődése kifut, elfogytak a tartalékok. 850 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, piacgazdasági körülmények között még soha nem dolgoztak ennyien.

A jövőben a környezet, a munkaerő, a tőke és a tudás hatékonyabb felhasználására van szükség ahhoz, hogy növelhessük a hazai termelékenységet - hangsúlyozta Balatoni András.

• A szabadalmak számában az EU-s átlag mindössze 30 százalékán állunk. A magyar tulajdonú vállalatok és a hazai egyetemek közötti kapcsolat javítására lenne szükség ahhoz, hogy több magyar szabadalom születhessen. 
• Az uniós átlaghoz képest a munkatermelékenységnél 62 százalékon,
• az innovációs hatékonyságban 57 százalékon
• digitalizációban 63 százalékon,
• az ökológiai hatékonyságban pedig 79 százalék felett állunk.

A magyar termelékenységi mutatók jellemzően az EU-átlag kétharmadán állnak, de az elmúlt években több területen is javulás következett be. 

A Covid-válság idején hatékony volt a munkavédelem, de csökkent a termelékenység. Tavaly azonban gyors visszapattanás volt, és a termelékenységben is folytatódott a felzárkózásunk - hangsúlyozta Balatoni András.

Kiemelte: az infláció megfékezése szempontjából is kulcsfontosságú a hatékonyság növelése: azokban az ágazatokban volt alacsonyabb az árak emelkedése az elmúlt évtizedben, ahol magasabb volt a termelékenység növekedése.

Területek, ahol nagy a lemaradás:

A hazai kkv szektor hatékonyságának lemaradása jelentős nagyvállalatokhoz képest. A kkv-k munkatermelékenysége 55,7 százalék a nagyvállalatokhoz képest, bár az utóbbi tíz évben 30 százalékkal emelkedett a hatékonysága.

Folytatódott a felzárkózásunk az EU átlaghoz képest, de több területen jelentős a lemaradásunk továbbra is

- tette hozzá.

Példaként hozta, hogy Észországban és Hollandiában a mikro és kisvállalatok, illetve a nagyvállalatok hatékonysága között nagyon kicsi a különbség.

Az egy főre jutó szabadalmak alacsony száma továbbra is nagy probléma, ezen a területen az EU-ban hátulról az ötödik helyen állunk. ráadásul az elmúlt években folyamatosan csökkent az itthon beadott szabadalmak száma. Jelenleg az EU-ban Luxemburgban, Nmetországban és Finnországban adják be a legtöbb új szabadalmi kérelmet.

A tudásintenzív foglalkoztatottak hatékonyságánál is nagy a lemaradás.

Jó a digitális infrastruktúra kiépítettsége, de kevésbé használjuk a technológiákat.

A digitális infrastruktúra lakossági kihasználtságánál az utolsó előtti helyen állunk, csak Romániát előzzük meg.

A vállalatoknál is alacsony a digitalizáció kihasználtsága, és bár a COVID alatt sokat léptünk előre, az EU élvonalához tartozó országok ennél jóval nagyobb fejlődést értek el.

A megújuló energia arányát tekintve is az EU tagállamok utolsó harmadában helyezkedünk el.

Van, ahol jól állunk

1. Az egységnyi széndioxid kibocsátásra jutó termelésben jók a magyar mutatók, és a magyar gazdaság energiafelhasználásának hatékonysága is jónak mondható. Az anyagfelhasználás hatékonyságánál és a hulladék feldolgozásnál látható megtorpanás.

2. Magyarország az első helyen áll régiós összehasonlításban az egységnyi szén dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték tekintetében, de a zöld beruházások arányát a jövőben tovább kell növelni - mondta Balatoni András.

3. Kedvező, hogy a hazai GDP arányos K+F ráfordítások az elmúlt 10 évben emelkedtek. 4. A hazai GDP arányos K+F ráfordítások az elmúlt 10 évben 1,1 százalékról 1,6 százalékra emelkedett.

5. Jó alapot teremt a digitalizáció fejlődéséhez, hogy a digitális infrastruktúra kiépítettsége EU-átlag feletti hazánkban, de az adatok szerint annak kihasználtsága alacsony.

A Termelési Jelentőst követő kerekasztal-beszégetésen Parragh Bianka, a Monetáris Tanács tagja, NKE elnök főtanácsadója, az MKT elnökségi tagja kiemelte: az extenzív növekedési modellen túl kell lépnünk, a hazai gazdaság fő motorja egyre inkább a minőségi erőforrásokra való áttérés.

Csuhaj-Varjú Imre, a Kecskeméti Duális Oktatási Központ ügyvezetője, az MNB elnöki főtanácsadója kiemelte, hogy fontos a szocio-kulturális környezet is a munkatermelékenységben. Ilyen például a mobilitás javítása vagy a régiós egyenlőtlenségek tompítása.

Kkv-k és nagyvállalatok közötti szakadék

Vitkovics Péter válság- és változásmenedzser kifejtette: a minőségi munkaerő is elfogyott a piacon, a hatékonyság változtatása a kulcs. A kkv-k és a nagyvállalatok közötti különbség csökkentésében fontos tényező a tulajdonosi gondolkodásban a változás.

- A mennyiségi növelés mellett a minőségi növelést is jobban előtérbe kell helyezni - tette hozzá.

Mit segíthet az állam?

Az állam ösztönző szerepével kapcsolatban megállapították, a járvány alatt látszódott igazán az állam hatása például a munkahelymegtartásban. Célzottan és csak a szükséges ideig volt jelen az állam a vállalatok életében.

A hazai hozzáadott érték növelésében több területen is tud segíteni az állam:

• a K+F vállalati szintű ösztönzésével, és
• a tudás-technológia alapú modellre átállás segítésével.
• az uniós forrásoknál a pályázati rendszerben a kiírások a kkv-k számára legyenek kedvezőek, ösztönzők.

Csuhaj-Varjú Imre kiemelte: az állam által szorgalmazott képzés és a tudás szerepe kulcsfontosságú a mikro és a kisvállalati szinten is. Ezer vállalat példájából merítve példaként említette

• az üzleti terv készítését,
• a vállalati edukációt,
• képzést,
• tanácsadást,
• a tőzsdére jutásban adott segítséget

Nehezen talál egymásra a hazai középvállalkozás és az egyetemi szféra: minimális a kapcsolat a kkv szektor és az egyetem K+F tevékenysége között, ezért is van kevés szabadalom

tette hozzá.

Mint mondta, az egyetemek általában a külföldi nagyvállalatokkal szerződnek,

Vitkovics Péter fontosnak nevezte, hogy a kisebb vállalatoknál a személyvezérelt vállalkozások folyamatvezéreltek legyenek.

A változásokra fel kell készülni, hasznos a válság, mert kimozdít a komfortzónából, rákényszeríti a vállalkozót a változásra, az erősebbek és a fejlődésre képesebbek maradnak fenn

- hangsúlyozta.

Ez a válság sem tart örökké, minden recessziót konjunktúra követ - fogalmazott.

Parragh Bianka kiemelte, hogy a fentiek mellett az állam feladata a termelékenységi hiányok és a javítási lehetőségek feltérképezése, valamint a célzott, hatékony segítség biztosítása.