Megindult a hazai bevásárlóközpontokban az egyeztetés a bérleti díjakról a bérlőkkel

Az Egyesült Államok már akkor tele volt üres plázákkal, amikor a koronavírus járvány még ki se pattant. Mielőtt lebontották volna az ohiói Rolling Acre Mall például úgy nézet ki, mintha egy horror film díszlete lett volna. A beszakadt tetőzet miatt telente még a hó is belepte a mozgólépcsőket. Míg 2020-ig Európa nagy részén így nálunk is kifejezetten jól ment az üzletközpontoknak, addig Amerikában egyre csak nőtt düledező „mall”-ok száma. Az Egyesült Államokban már tavaly is arról szóltak a becslések, hogy a meglévő mintegy ezer bevásárlóközpontból úgy 200 fog becsukni a következő pár esztendőben. Pedig akkor még a többség azt hitte, hogy az amerikai gazdaság összességében jó év elé fog nézni.

Az USA-ban az üzletközpontoknak a járvány előtt két nagy ellensége volt. Egyrészt az online kereskedelem, amelynek a mérete tavaly a tengerentúlon már elérte 600 milliárd dollárt. Másrészt az olyan áruház láncok, mint a Walmart vagy a Best Buy. Az is problémás volt, hogy az ezredfordulóig túl sok pláza épült az országban. A piac annyira túltelítődött, hogy az utóbbi 20 évben minden egyes új „mall” a már meglévők üzletét rontotta.

A bezárási hullámot a most induló válság csak még jobban fel fogja pörgetni.

Az egyik ágazati szakértő Jessica Ramirez szerint biztosra lehet venni, hogy Amerikában a kiskereskedelemi ágazatban az online áruházak térnyerése ezután magasabb sebességbe fog kapcsolni.

A mostani járvány helyzetet egyébként az egyes piaci szereplők meglehetősen eltérően kezelik. A 11 amerikai plázát üzemeltető Taubman már jelezte az üzleteknek, hogy a bérleti díjakat továbbra is fizetniük kell, annak ellenére, hogy két kivétellel az összes bevásárlóközpontjuk bezárt.

Az indoklás szerint a közüzemi számláikat és a tartozásaikat másképp nem tudják kifizetni.

Viszont az egyik nagy étteremlánc a Cheesecake Factory, melynek 211 üzlete van, kijelentette, hogy áprilisban nem fogja állni a bérleti díjakat. Ezzel pedig nincsen egyedül: a tengerentúlon többek közt a Subway és a matracokat áruló Mattress Firm, míg a briteknél a Burger King, Németországban pedig a H&M és az Adidas hozott hasonló döntést. Ha mindenki követi a példájukat az a bérbeadókat katasztrófális helyzetbe hozhatja.

Az érintett felek között Ausztráliában javában zajlanak az egyeztetések, de az Ausztrál Kiskereskedelmi Szövetség igazgatója Russell Zimmerman szerint az egyik nagy ingatlan üzemeltető köti az ebet a karóhoz és nem hajlandó engedni a bérleti díjakból annak ellenére, hogy sok üzletnek jelenleg semmiféle bevétele nincs. Zimmerman szerint pedig többféle járható út is van. Például megoldást jelenthetne, ha egy ideig felfüggesztenék a díjak kifizetését, a járvány megszűnése után az elmaradt bérleti pénzeket pedig egy-két évig törlesztve is lehetne fizetni.

Van, ahol azonban a bérbeadók kifejezetten a kis cégek segítségére siettek.

Amerikában egy detroiti ingatlanfejlesztő a Bedrock például 3 hónapra elengedte néhány kiskereskedő díjait.

Ami a magyar helyzetet érinti: amíg nem jött a járvány a plázák többségében virágzott az üzlet. A szabad mozgást korlátozó intézkedések bevezetése óta viszont sok bérlő itthon is kénytelen volt lehúzni a rolót. A nyitva maradt cégek is óriási forgalom kieséseket tapasztaltak. Ha nem történik változás a kis szereplők könnyen bedőlhetnek. Információink szerint több plázánál így a Westendnél és a MOM Parknál is folynak az egyeztetések a bérlők és a bevásárlóközpontok üzemeltetői között arról, hogy miként kezeljék a helyzetet.

Ahogy a Westendnél elmondták:

„A koronavírus-járvány elterjedése, úgy a kereskedelmi központ üzemeltetőket, mint a bérlőket olyan új helyzet elé állította, amely az eddigi üzleti gyakorlatban ismeretlen volt.”

Mint hozzátették:

„A bérlőkkel történő egyeztetések jelenleg is folynak, az új helyzet új megoldásokat kíván, melyeken jelenleg is dolgozunk. A Westend bevásárlóközpontnak elemi érdeke, hogy a bérlőkkel a jó partneri viszonyt fenntartsa és számukra a lehető legkisebb fájdalommal járó megoldást megtalálja.”