Megint rengeteg pénzt keresnek az amerikai óriásbankok

A Bank of America és a JP Morgan első negyedéves beszámolói szerint kiváló negyedévet zárt a két legnagyobb amerikai bank. 

A JP Morgan 52 százalékkal növelte a bevételeit, a nettó jövedelme pedig 12,62 milliárd dollárra nőtt egyetlen negyedév alatt, az összes bevételében 23 százalékos növekedés látható, több mint 36 milliárd dollárral.

A Bank of America eredményei is a vártnál jobbak lettek a bevétel és a jövedelem is az elemzői becslésnél magasabb lett, a nettó nyereség 7,6 milliárd dollár lett 26,3 milliárd dolláros bevétel mellett.

A Wells Fargo is remekül teljesített, 30 százalékos növekedést ért el a nettó jövedelemnél, ami 5 milliárd dollárt jelent negyed év alatt. A Citigroup is jó számokat közölt: 12 százalékkal növelte a bevételeit, a nettó jövedelme 4,6 milliárd dollár lett.

A Goldman Sachs kilóg a sorból, a befektetési bank bevételei 5 százalékkal csökkentek az első negyedévben.

A nagybankok erős teljesítménye a magasabb kamatkörnyezetnek köszönhető, illetve annak, hogy a betétesek a közepes méretű bankok körül kialakult bizonytalanságok miatt átpártoltak a bedönthetetlennek tartott óriásbankokhoz.

A banki jövedelmezőség leginkább használt mutatója a sajáttőke-arányos jövedelmezőség, angolul Return on Equity – ROE).

Minden szektor, így a bankok, pénzintézetek működésének minőségét, jövedelmezőségét is leginkább ezzel a mutatóval lehet jellemezni, illetve ennek a mutatónak a mentén lehet összehasonlítani a banki tevékenységet, jövedelmezőséget. 

A banki működés során a mutató értékét komolyan befolyásolja a kamatkörnyezet. Minél magasabb a kamatszint, annál jobban emeli a jövedelmezőséget a nettó kamatbevételen keresztül, hiszen magasabb kamaton lehet hitelt nyújtani. Az is emeli a jövedelmezőséget, hogy egyre nagyobb a hitelműveleteken a marzs, azaz a betéti kamatok emelkedése elmarad a hitelkamatok növekedésétől.

Az Egyesült Államokban ez a marzs talán valamivel nagyobb, mint Európában, ezért a jövedelmezőség is magasabb lehet.

Az amerikai bankok jövedelmezőségét több szempont miatt is nehéz összehasonlítani az európai bankokéval: az eurózóna gazdaságai ugyan egységesen az Európai Központi Bank (EKB) irányítása alá tartoznak, a banki jövedelmezőséget tekintve mégis nagyok a versenyhelyzetbeli, hitelezési lehetőségek tekintetében fennálló a különbségek, nem is beszélve az önálló jegybankkal rendelkező országokról. 

Az Európán belüli banki jövedelmezőségbeli egyenlőtlenségeket jól érzékelteti, hogy tavaly szeptemberi adatok szerint a ROE mutató értéke Romániában húsz százalék körül alakult, Magyarországon ennek mintegy felével számolhatunk, az európai átlag 2022-ben pedig 7,7 százalék volt. Ezzel szemben az Egyesült Államok nagy kereskedelmi bankjainak sajáttőke-arányos jövedelmezősége most magasabb, jellemzően 10 százalék körül, vagy felette alakul.

Az értékelésnél figyelemmel kell lenni az amerikai bankpánik következtében bekövetkező változásokra, és a szigorúbb szabályozás miatti tartalékolásokra.

Eddig ugyanis abban a hiszemben volt mindenki, hogy milyen szigorú a felügyelet, az elmúlt hetek banki sokkja azonban rámutatott, talán mégsem olyan nagy a szigor. Ezért a közeli jövőben arra lehet számítani, hogy komoly felügyeleti vizsgálatok következnek, amelyek eredményeként további szigorítások várhatók. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a szigorúbb szabályozási politikák betartása miatt nőnek majd a működés költségei, ami valamelyest letörheti a jövedelmezőséget. 

A Silicon Valley Bank és a Signiture Bank csődje azt eredményezte, hogy kisebb pénzintézetek iránti bizalom megrendült, vagy legalábbis megrendülőben van. Ez gyengítheti versenyképességüket, ronthatja jövedelmezőségüket.

A másik oldalon viszont nagyobb bankok versenyelőnybe kerülnek, hiszen jóval nagyobb eszközállománnyal rendelkeznek, és ezt kihasználva javíthatják jövedelmezőségüket. Vagyis az amerikai banki piacon is egyre nagyobbak lehetnek a jövedelmezőségbeli különbségek.

A banki kötvényállományokon ugyanis a kamatemelkedések miatt rejtett költségek is keletkeznek. A banki kötvényállományok éppen a kamatemelkedésnek köszönhetően pillanatnyilag jelentős veszteséget termelnek, illetve szenvednek el. Egyelőre nincs baj, hiszen ezekhez nem kell hozzányúlni. Amennyiben viszont esetleg realizálni kellene, akkor az jelentősen rombolná a banki jövedelmezőséget. 

Az amerikai jegybanki kamatszint 5 százalék, az Európai Központi Banké 3 százalék, a két kamatszint közötti különbség idén csökkkenni fog. A Fed mg egy 25 bázispontos emelésre készülhet, és itt megállhat, az Európai Központi Bank 4 százalék környékéig viheti fel a kamatszintet. 

Az alapvető különbség, hogy az euróövezet eladósodottabb államai miatt az EKB keze jobban meg van kötve, a magas adósságszolgálat ugyanis ronthatja a főleg déli államok iránti befektetői bizalmat, amely már 2010-2012 között is egy válságba torkollt.