Meglepő adat jött ki a devizahitelesek megmentésével kapcsolatban

2020-ban megszűnt a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET), az ügyfelek jelentős része pedig kilépett a programból. A NET-et 2011-ben hívták életre abból a célból, hogy a 2008-as pénzügyi válság után segítséget nyújtson a lakhatásuk megőrzésében azoknak a lakossági adósoknak, akik nem tudták folytatni a hiteleik érdemi törlesztését.

 A főképp devizában eladósodott NET-ügyfelek körében mind a késedelmes lakbérfizetés, mind a lakásvesztés minimális szinten maradt. Figyelemre méltó, hogy a kedvezményes visszavásárlásnak köszönhetően 86 százalékuk vissza tudta szerezni az ingatlanát – derül ki Fellner Zita; Marosi Anna és Szabó Beáta, „A Nemzeti Eszközkezelő szerepe a nem fizető adósok lakhatásának megőrzésében” című, a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányából.

A NET programjában összeségében közel 38 ezer háztartás vett részt. Közülük 33 és fél ezren még 2019-ben a kedvezményes visszavásárlás lehetővé válásakor is bérlők voltak. Nekik 14 százalékuk maradt bérlő, 17 százalékuk egyösszegben visszavásárolta az ingatlant, míg 69 százalékuk a részletfizetés mellett döntött.

Önerőből nem sikerült volna

A programban résztvevők a tanulmány szerzői által készített kutatás alapján többnyire a mostani idősebb 60 év feletti korosztályból kerültek ki. A résztvevők átlagos családmérete 2,9 fő, míg az országos átlag 2,3 fő. Megközelítőleg 15 százalékuk él csupán egyedül.

Az érintett háztartások kétharmada kettő, vagy több keresős és alig egy százalékukban nincs egyetlen kereső sem. Mindössze 8 százalékuk rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 30 százalékuk csupán alapfokú képzésben vett részt. A kutatás során kirajzolódott kép alapján elmondható, hogy a programban részt vevő háztartások többsége állami beavatkozás nélkül, önerőből nem lett volna képes kilábalni a túlzott eladósodottságból.

A rászorulókat célozták

Az eszközkezelői programba való belépés feltétele volt, hogy a késedelembe esett jelzáloghitel-adós lakcíme az érintett ingatlanra szóljon, illetve az illetőnek ne legyen másik ingatlan a tulajdonában és a jelzáloghitel fedezetéül kizárólag a felajánlott ingatlan szolgáljon.

Az adóssággal terhelt ingatlannak a forgalmi értéke az eredeti jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a megyei jogú városokban, Budapesten és a fővárosi agglomerációban nem haladhatta meg a 25 millió forintot, az ezeken a kategóriákon kívül eső településeken pedig a 20 millió forintot. A jelzáloghitel mértéke ennek a forgalmi értéknek a 25-90 százaléka lehetett. Ezekkel a megkötésekkel azt kívánták elérni, hogy abban azok vehessenek részt, akik valóban rászorulnak.

Bérleti szerződést kötöttek

Az adós és a hitelező is kezdeményezhette a programba való bekerülést. A NET Zrt. ezután megvásárolta a hitelezőtől az ingatlant, amit a hiteladós határozatlan idejű lakásbérleti szerződés keretében bérelhetett, valamint a program időtartama alatt bármikor visszavásárolhatott.

A NET Zrt.-nek fizetendő bérleti díjak rendkívül alacsonyak voltak, átlagosan 5-15 ezer forintot tettek ki havonta. Ez nagyban segítette az ügyfelek helyzetét és minimalizálta a késedelmes bérfizetés arányát, illetve a lakhatás vesztések számát.

Visszavásárolhatták az ingatlant

2019 január 1. után, annak érdekében hogy hosszú távon biztosítva legyen a részt vevők lakhatása az Országgyűlés új törvényt léptetett hatályba. Ennek értelmében azok a bérlők, akik a fizetési kötelezettségeiket teljesítették, kamatmentesen visszavásárolhatták az általuk bérelt ingatlant, azon az áron, amin az Eszközkezelő vásárolta meg, ráadásul még az általuk a bérleti jogviszony fennállása alatt fizetett lakbért is beszámították a vételárba.

A visszavásárlás nem volt kötelező, aki úgy döntött akár bérlő is maradhatott. Aki viszont a visszavásárlást választotta a részlet fizetés, vagy az egy összegben történő visszavásárlás mellett is dönthetett. A visszavásárlás esetén teljeskörűen visszaszerezte a korábbi bérlő tulajdonjogát az ingatlan felett.

A piaci árak töredékéért vehették meg

Azt, hogy mennyire kedvező áron vehették meg újra az érintettek az ingatlanjukat, jól mutatja, hogy míg 2020 első negyedévében az MNB adatai alapján az ingatlanpiaci medián tranzakciós ár Budapesten 30 millió forintot, a vidéki városokban 14 millió forintot, a községekben pedig 7 millió forintot tett ki, addig az egyösszegben visszavásárlás mellett döntők háromnegyede az ingatlanért nem fizetett többet mint 3 millió forint, azok háromnegyede pedig, akik pedig a részletfizetés mellett döntöttek maximum 5 millió forint vételárat fizettek ki összesen.