Egyre több a civil áldozat az orosz-ukrán összecsapásban, az utcákon holttestek hevernek, már Kijevben is akadozik a víz-villany- és a gázellátás. Az emberek hol lakásban, hol a pincében imádkoznak - mondta telefonon a helyszínről Kirilo Szamiljó kijevi lakos, aki nyugdíjas éveit nem így képzelte el. Mint mondta, sokak helyzete eddig is kilátástalan volt, de hogy most, a politikai csatározás miatt mi következik, senki sem tudja.
Oroszország és Ukrajna között a legrosszabb forgatókönyv született: katonák, civilek, felnőttek, gyerekek esnek áldozatul a területekért folyó harcban. Bizonyíték erre, hogy csütörtök délután két iskolát, továbbá egy házat is megsemmisítettek az oroszok egy légicsapás során Csernyihivben. A Sky News arról számolt be, hogy a támadásnak 22 halálos áldozata van.
Egyre több a halott, kijevi beszámolók szerint a rakétatámadások mellett az orosz katonák kis kékszínű, gyufásdoboznyi aknákat szórnak szét az utcákon. Ismét. Ugyanis Ukrajna világszerte dobogós az aknatelepítések terén.
A Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státus - figyelmeztetett csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
A távirati iroda tudósítása szerint azt nyilatkozta, hogy a tárcához bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy a háború kezdetén mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.
A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet - mondta a szóvivő, aki azt tanácsolta, hogy "hétszer is gondolja meg", aki Ukrajnába akar utazni, hogy ott az oroszok ellen harcoljon.
Lángok pusztítanak egy találatot kapott edzőteremben, Kijevben (Fotó:MTI/AP/Efrem Lukackij)
„A helyzet elviselhetetlen, az utcára nem lehet kimennünk, élelmiszerünk, ivóvizünk fogytán, várjuk a segítséget. Hol lakásunkban, hol a pincékben imádkozunk. Amikor a harcok kirobbantak, akkor kezdtek foglalkozni velünk a humanitárius szervezetek, most bezzeg ellepték Kijevet a tévétársaságok, újságírók, pedig több évtizede rengetegen élnek Ukrajnában létminimumban. A lányom már Németországban lakik, két évvel ezelőtt költözött ki a családjával. Még időben. Sorra sebesülnek meg és halnak meg a környékünkön, fiatalok, civilek, katonák, gyermekek. Ide vezetett az orosz-ukrán konfliktus, a területekért, a gazdaságért. Világszenzáció lett, hogy pár száz méterre tőlünk csapódott be az oroszok rakétája és vitte el a fél ház oldalát. Mindez Európában, 2022-ben történik. Nekem egy gyerekkori ismerősöm halt meg az épület mellett. Ne haragudjon, de agresszió, illetve félelem nélkül nem tudok beszélni arról, ami most itt történik.”
Mindezt a Kijevben élő, szülővárosát a pokol ellenére elhagyni nem akaró Kirilo Szamiljótól tudta meg telefonon a Növekedés.hu.
A ma már nyugdíjas buszvezető azt vallja, hogy nála nem igazán van nagyobb nemzeti öntudattal rendelkező ukrán, de rengeteg helybélinek most lett elege abból, hogy a sorsuk felett a nagypolitika mindenható urai sakkoznak, utalva ezzel Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök macska-egér harcára.
Ukrán katona megy egy orosz légicsapásban kigyulladt logisztikai centrum előtt Kijevben 2022. március 3-án. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
A férfi azonban vitatja annak helyességét, hogy 120 000 Ukrajnában harcoló orosz nevét tették közzé az interneten. A listát az Ukrajna Védelmi Stratégiai Központ közölte, feltüntetve a nevet, a személyi számot, illetve a szolgálati helyet. Így gyakorlatilag bárki bárkit megtalálhat. Pontosabban revansot vehet.
„Az oroszok most már folyamatosan lőnek Kijev és Harkov területén a lakott területekre. Válogatás nélkül, civilekre is. Kedves városaink közül sok romokban hever. Egy ismerősöm lánya az egyház előtt inkább előbb ment férjhez, noha az esküvőjük hivatalosan csak a nyár elején lett volna. Egy pap adta össze őket korábban a lakásukon, mondván, ki tudja, hogy mit hoz a jövő… A srác azóta bevonult: azokon a belvárosi macskaköves utcákon állt pár napja talpig felfegyverezve, kiképzetlenül, ahol gyerekkorában bújócskázott a társaival. Hogy ki volt egykor az orosz, ki az ukrán – mit számított. Azóta eltelt 30 év, most egymással néznek farkasszemet és várják az újabb tűzparancsot, miközben ismét bújócskáznak, csak most már az életük a tét.”
Szamiljó hangja itt elcsuklik, ami nem csoda, hiszen Ukrajnában nagyon sok a vegyes család. Oroszok és ukránok, akik ezeken a területeken évszázadok óta együtt élnek.
A háború nem csupán halát és pusztulást, hanem megosztottságot is hozott.
Így értjük meg azt is, amelyről a híradások nem beszélnek: egyik médium azért, a másik meg azért.
Világszerte biztosan sokan nem tudják, hogy Odesszában 2014-ben elevenen égettek el oroszokat. Hol voltak az emberi jogok, hol voltak a nemzetközi jogvédő szervezetek amikor 8 év alatt 15 000 oroszt lőttek le! Illetve hol vannak azok az emberi jogok, amelyek az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségek zaklatása, életük ellehetetlenítése ellen szólnak. A valósághoz ez, a másik oldal is hozzátartozik. A korrektség jegyében minket ukránokat is meg kell említenem: szintén az emberi jogok sárba tiprásáról van szó azzal például, hogy az időseknek bizony nem mindenhol folyósítanak nyugdíjat. Ez alól kivétel az ukrán fennhatóságú, ellenőrzési terület. Többen élnek emiatt, illetve az alacsony fizetések miatt seftelésből, fekete bevételből. Nem véletlen terjedt el az ukránokról, azaz rólunk, hogy korrumpálhatók vagyunk. Nemzetközi buszvezetőként bizony én is fizettem a határon cigarettával, alkohollal a vámosnak, különben még most is ott állnék és direkt vegzálnának.
Nem véletlenül hallani oly sokat a korrupcióról, amely vélhetően a mostani háborúnak köszönhetően ismét tetőzhet. Ismét az élelem, a szeszesital, a cigaretta lehet a fizetőeszköz, kiegészülve a legújabb csereáruval: a fegyverrel.
Ukrajna 182 ország közül a 120. helyen áll a korrupciós ranglistán. Ez Európában a 2. legkorruptabb ország címét jelenti. Hogy kik az elsők? Az oroszok.
A Transparency International legutóbbi 2019-es felmérése megdöbbentő, ugyanakkor kiderül belőle, hogy a reformoknak köszönhetően az ukránok csökkentették az éves korrupciós rátájukat, mégpedig hatmilliárd dollárral. Az átalakítások többnyire az adózási rendszert és az üzemanyag árképzését is érintették. A felmérésben megjegyzik, van hova fejlődni, mint például a vám- és határőrség területén, illetve a vállalatok privatizációja során.
Ukrajnában sokfelé háborús viszonyok közt éltünk, pontosabban élünk. Az életem jelentős részét rettegésben töltöttem, amiatt, hogy mire megyek haza egy-egy külföldi utam után. A folyamatos háborún van a hangsúly - ezt sokan nem tudják, de honnan is tudnák! Donbaszban például nem változtathattunk lakóhelyet se székhelyet, folyamatos hiány van mindenből: élelmiszerből, orvosságból, iskolákból, egészségügyből. A kitelepítések is gyakoriak, akárcsak a kijárási tilalom a 2014 óta tartó katonai ukrán-orosz jelenlét miatt. Nem csoda, hogy az infrastruktúra leépült, egyre több a szellemtelepülés, üres lakóházak, irodák. A fiatalok már máshol keresnek boldogulást.
Kirilo Szamiljó szavait alátámasztja az olasz Lanuovasardegna.it olasz újság lesújtó körképe is, amelyben Marco Impagliazzo, a Roma Tre egyetem történészprofesszora tanulmánya áll. Az írás szerint a donyecki repülőtér jelképe lehetne ennek a konfliktusnak.
Tíz évvel ezelőtt pompásan felújították a futball-Európa-bajnokság miatt, majd három évvel később az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatisták közti összetűzésekben teljesen lerombolták. Ma csupán egy őrült helyszínre emlékeztet az objektum.
A tűzszünetet 2021 első negyedében 8700-szor sértették meg, nyáron már 21 ezer, október és december között pedig 36 800 esetben az EBESZ szerint.
A férfitől azt is megtudjuk, hogy a televízióból értesült arról, hogy megteltek a belorusz halottasházak. Orosz katonákkal. Pontosabban: oroszokkal is.
Tévét akkor tudok nézni, ha épp van áram – ugyanis szünetel a szolgáltatás ezekben a napokban, órákra sötétbe borulnak az utcák, akadozik a víz-, a fűtés is. Az elesett orosz katonák holttestét nem viszik vissza szülőföldjükre, ugyanis most is erős az orosz manipuláció. Nem akarnak pánikot kelteni otthon, viszont a pravoszláv vallás szerint a halott pár napon belül eltemetendő. Hogyan tovább? Ki tudja! Ahogy hallom, az orosz lakosság is retteg, hiszen ők sem tehetnek a politikai csatározásról. Amit csak lehet felhalmoznak: élelmiszert, gyógyszert – akárcsak a Covid idején. Újabb csapást mérnek ránk – ezúttal már gyilkos technikai eszközökkel is. Itt már nem lehet rejtőzködni, a GPS, a kémműholdak elől nem lehet menekülni.
Azt is megtudjuk, hogy Kirilo Szamiljó továbbra is szeretne hazájában maradni, úgy gondolja, pontosabban korábban úgy tervezte, hogy buszsofőrként, milliónyi kilométert maga mögött hagyva nyugdíjasként Kijevben éli le életét.
Megrongálódott orosz harci járművek a Kijev közelében lévő Bucsa településen (Fotó:MTI/AP/Szerhij Nyuzsnyenko)
Miközben a telefonban fegyverropogás és robbanás hallatszott, hangját felemelve azt mondta:
Azt hittem, utazásaim során már mindent láttam. Hát tévedtem! Ez a kijevi pokol! Ne haragudjon, elfogyott a mondandóm, erről nem könnyű beszélni, főleg annak, aki nem itt él, aki csak a fotelből értesül a hírekről.
Majd letette a telefont. Nem maradt több téma.
