Megszűnik a nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulék

Sok tétel

A munkát terhelő adók és járulékok rendszere lényegében a személyi jövedelemadó bevezetése óta nagyjából ugyanolyan, egyetlen komolyabb változás volt: a munkaadó által fizetendő járulékok helyett szociális hozzájárulási adó bevezetése. A mai állás szerint kétféle levonás van, mint munkaadói teher, és négyféle, mint munkavállalói.

A munkáltatói fizetnivalók: a szociális hozzájárulási adó, amely a bruttó bér 19,5, július 1-jétől csak 17,5 százaléka, és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás. A munkavállalót terheli a 10 százalékos nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék (ez is két részre oszlik: négyszázalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és háromszázalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de egyben fizetendő), a másfél százalékos munkaerő piaci járulék, valamint a 15 százalékos személyi jövedelemadó.

A négy tétel összesen 33,5 százalék, így lesz a nettó bér a bruttó bér 66,5 százaléka.

7 helyett 4

Most Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a munkaadói terhek közül a személyi jövedelemadó kivételével a többit összevonják: a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a munkaerő piaci járulék helyett lesz egy, a bruttó bér 18,5 százalékára rúgó tétel, a megnevezését még nem ismerjük.

Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak az eddigi 7 különféle utalás helyett csak 4-et kell majd teljesíteni, természetesen ez az adminisztrációt is csökkenti. Az egyszerűsítés felvet ugyanakkor olyan kérdéseket is, hogy mennyire lesz mérhető, mennyi nyugdíjjárulékot, és mennyi egészségbiztosítást fizet valaki. A kérdés persze már eddig is jogos volt a szociális hozzájárulási adó oldaláról: az is egyaránt fedezi a két tételt, de már nem volt meghatározva, mekkora hányada hová kerül.

A két nagy kassza

Kétségkívül a nyugdíj számítása eddig is a korábbi bruttó bérek alapján történt, nem az összegszerűen befizetett járulék alapján, így ebből a szempontból nem lesz jelentősége a változásnak. Az egyben befolyó tételt pedig a tényleges kiadási igények szerint lehet majd elosztani a két nagy rendszer között (nyugdíjbiztosítási alap és egészségbiztosítási alap), bár lehet, hogy továbbra is az eddigi arányok szerint osztják el a teljes beérkező összeget. A lényeg, hogy a munkaadóknak ezzel a továbbiakban nem kell foglalkozniuk.

Lehet még egyszerűsíteni?

Ezek után felmerül a kérdés, hogy lehet-e tovább egyszerűsíteni a rendszert, csökkenhet-e a 4 tétel tovább is? A legegyszerűbb lehetőség adottnak tűnik: a munkaadói járulékoldalon a szociális adó és a szakképzési hozzájárulás összevonható lenne, ugyanúgy, ahogy a mostani tételek, így máris csak három tétel maradna. A személyi jövedelemadót nem célszerű bármi egyébbel összevonni, így ezt követően a további egyszerűsítésre már csak egy lehetőség lenne, igaz, az egy elég komoly változtatás.

Okafogyott megkülönböztetés

Jelenleg két összeg van, ami a munkaadó tényleges fizetnivalóját, illetve a munkavállaló tényleges elkölthető jövedelmét jelenti: a munkaadó teljes költsége, ami július 1-jétől a bruttó bér 119 százaléka, illetve a nettó bér, ami annak 66,5 százaléka. Értelemszerűen a kettő között van a bruttó bér, aminek tulajdonképpen nincs semmilyen tényleges szerepe, csak az, hogy megkülönböztessen munkaadói és munkavállalói terheket, de a mostani egyszerűsítés után ezek megkülönböztetése okafogyottá válik (lényegében eddig sem volt sok jelentősége).

Nagy lépés, nagy egyszerűsítés

Nos, ha ez így van, akkor meg is lehetne szüntetni, pontosabban a bruttó bért megemelni a teljes bérköltség értékére (persze a szokásos béremelésen túl), és így belekerülne a mostani szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás is. Az arányokat persze az új bruttó bérhez kellene igazítani, hogy azok ugyanolyanok legyenek, mint eddig (ez az szja kulcs csökkentését is jelentené).

Ebben az esetben összesen két tételre lehetne mérsékelni az összes fizetnivalót: az szja és az összes többi egyben, amit mondjuk, lehetne szociális hozzájárulási adónak nevezni, mivel most is ez a legnagyobb tétel. És hogy ez a gondolat nem ördögtől való, az is mutatja, hogy Romániában nemrég átálltak erre a szisztémára (ezért nőtt meg szokatlan mértékben a román minimál-, és átlagbér: a jelenlegi összeg minden fizetnivalót tartalmaz).

Az adócsökkentési program végén

Kétségkívül a jelenlegi 6 éves adócsökkentési program úgy szól, hogy a szociális hozzájárulási adó csökken évente 2 százalékponttal, ha megfelelő mértékben nő a reálbér (ez történik most július 1-jén is). Ezt nem feltétlenül érdemes megváltoztatni, így viszont logikusan adódna, hogy ezt az egyszerűsítést (nevezhetjük teljes bruttósításnak is) akkor lenne érdemes meglépni, amikor a program befejeződik, előreláthatóan 3 év múlva. Akkor már csak 13 százalék lesz a teljes munkaadói fizetnivaló, ennek a bruttó bérbe építése már nem jelentene nagy eltérést.