Ez most az 5 legnagyobb globális kockázat

Elemzések2019. jún 19.Harsányi Péter

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy jelenleg mi az az 5 legnagyobb globális kockázati tényező, ami visszavetheti a gazdasági növekedést és akár komolyabb kilengéseket is okozhat a túlhevülést jeleit egyre jobban mutató pénz- és tőkepiacokon.

Kereskedelmi háború

Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború miatt a globális növekedés a Fitch Ratings előrejelzése alapján jövőre alacsonyabb lehet a korábban vártnál. A nemzetközi hitelminősítő intézet szerint globális GDP bővülés 2020-ban 2,7 százalékot tehet ki szemben a korábbi 2,8 százalékos becslésekkel, ugyanis a protekcionista intézkedések miatti bizonytalanság visszafogja a beruházásokat.

Ez a forgatókönyv ráadásul azt feltételezi, hogy az Egyesült Államok nem vet ki újabb védővámokat a fennmaradó 300 milliárd dollár értékű eddig még „érintetlen” kínai vámárura.

Jelenleg azonban nem látni, hogy miként tudna Donald Trump amerikai, és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodni a leginkább vitatott 4-5 kulcsterülettel kapcsolatban, így reális a veszélye, hogy újabb védőintézkedéseket vessen ki Kínára az Egyesült Államok az idei második félévben.

Amennyiben ez megtörténik, és a fennmaradó 300 milliárd dollár értékű vámárura is kivetne az USA 25 százalékos védővámot, illetőleg Kína is megtorló intézkedéseket jelentene be válaszul, abban az esetben újabb 0,4 százalékponttal lassulhatna a globális növekedés jövőre a Fitch Ratings szerint. Egy ilyen esetben a kínai GDP 0,8 százalékponttal, az amerikai GDP 0,5 százalékponttal növekedne lassabban.

A lassabb globális GDP növekedés visszafogottabb vállalati profitbővülést vetítene előre, amire igen érzékenyen reagálhatnak a befektetők, figyelembe véve a részvények és egyéb eszközök igen magas árazottságát.

Emellett érdemes külön kiemelni, hogy amennyiben Kína a jüan további leértékelése mellett döntene, az újabb komolyabb sokkot jelenthetne világszerte, miután ebben az esetben Kína exportpartnerei akár nagyobb árfolyamveszteségeket is elszenvedhetnének az esetlegesen gyengébb jüan miatt.

Ezzel párhuzamosan nagyfokú a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump kivet-e Mexikóra vagy az Európai Unióra védővámokat, ha igen, mikor és milyen mértékben. Egy ilyen eshetőség még mindig nincs teljesen beárazva.

Geopolitikai kockázatok

Az elmúlt időszakban ismét felerősödtek a geopolitikai kockázatok. Jelenleg első helyen az Egyesült Államok és Irán közötti feszültséget érdemes kiemelni az Ománi-öbölben történt tankerhajók elleni támadások árnyékában.

Válaszul a fejleményekre az USA növelheti a katonai jelenlétét a térségben, és ezáltal fokozatosan növekedhet egy Iránnal szembeni katonai konfliktusnak a kockázata.

Amennyiben háború törne ki a térségben, vagy ha nem lenne biztosított a tankerhajók útvonala, úgy jelentős mértékben megemelkedhetnének az olajárak, amely megemelné az inflációt is világszerte. Ez egy igen komoly pofon lenne a nagyobb jegybankok számára, akik már elkezdték kommunikálni a monetáris lazítás lehetőségét, illetve ezenfelül a piac is jórészt beárazta már a támogatóbb kondíciókat.

A Közel-Keleten nem szabad még megfeledkezni a szíriai térségben lévő katonai összecsapásokról sem, illetve kicsit északabbra Ukrajna keleti részén, és a Fekete-tengeren is érezhető a feszültség, főként Oroszország és az Egyesült Államok között.

Számottevők továbbá a geopolitikai kockázatok Venezuelában, a Dél-kínai tengeren, de a megakadó észak-koreai tárgyalások sem kedvezőek.

Infláció alakulása

A globális növekedés világszerte lassul, amit a jegybankok lazább pénzpolitikával próbálnak ellensúlyozni. Amennyiben viszont felgyorsulna az infláció, abban az esetben ez a fajta támogatás mérséklődhetne, ami gazdasági lassuláshoz és ezáltal akár komolyabb piaci visszaesésekhez is vezethetne.

A kereskedelmi háború hatása jelenleg nem egyértelmű, egyik oldalról a nagyobb bizonytalanság visszafogja a növekedést, a másik oldalról ugyanakkor a magasabb védővámok, és az ellátási láncban kialakuló zavarok áremelő hatásúak. Érdemes lesz tehát szoros figyelemmel követni az árakra gyakorolt nettó hatást.

Emellett a korábbi extrém laza monetáris politika is növeli az infláció esetleges megugrásának a kockázatát.

Adóssághegyek világszerte

A túlzott mértékű eladósodottság is komoly kockázatokat hordoz magában.

Kínában az állami, a vállalati, a lakossági és a bankszektor adóssága emelkedő trendben mozog, egyes becslések szerint a kínai GDP 300 százaléka körül alakul.

A tendencia nem fenntartható, és hatalmas kamatkockázatot is jelent egy esetleges általános nemzetközi hozamemelkedéssel szemben. A helyzeten a kereskedelmi háború nem segít, valamint a közelmúltban bejelentett serkentő intézkedések is csak elodázzák a problémákat.

Az eladósodottság szempontjából Japánban és Európa perifériáján is vannak veszélyek. Európában a fegyelmezetlen olasz költségvetést, és a hullámzó politikai kockázatokat érdemes kiemelni.

Esetleges jegybanki hibák, a döntéshozók szűkebb mozgástere

Az infláció alakulását most nagyobb változékonyság jellemzi, ezáltal egy-egy esetleges jegybanki hibának is magasabb az esélye.

Ha egy nemzetközi jegybank túl későn lazít, úgy jobban visszaeshet a növekedés, míg ha túl korán, akkor túl gyorsan elszaladhat az infláció.

Az Egyesült Államokban ráadásul Donald Trump elnök nyíltan felszólította a Fed-et, hogy csökkentsen kamatot, mely kihathat a jegybank függetlenségére.

Problémát jelent az is, hogy több jegybank, többek között az Európai Központi Bank esetében is nulla közelében vannak a kamatlábak, illetve a központi bankok mérlegfőösszege jelentősen meghízott.

Ennek tükrében már kevesebb puskapor áll a jegybankárok rendelkezésére egy-egy válság idején, miután már nincs hova kamatot csökkenteni, valamint a mérlegfőösszeg növelésének is egyre nagyobbak a költségei.