Mennyire volt hatásos a hazai chipsadó?

Elemzések2019. jún 8.Szabó Anna

Eredményesen szorította vissza a sok sót vagy cukrot tartalmazó ételek, italok fogyasztását a chipsadó, de a jövedelmek emelkedésével a fogyasztók újra többet vesznek az egészségre káros termékekből – olvasható a jegybank új elemzéseiben, ahol a 2011-ben bevezetett chipsadó további szigorítását javasolják.

A chipsadó 2011-es bevezetése óta eltelt időszak azt mutatja, az adó bevezetése sikeresen módosította a fogyasztói és gyártói magatartást - olvasható a jegybank tanulmányaiban.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet 2013-as felmérése szerint a gyártók 40 százaléka módosította termékeinek receptjét. Ebből 30 százalék teljesen elhagyta a káros összetevőt, 70 százalék pedig csökkentette annak mennyiségét.

A NETA hatására az érintett termékek forgalma 27 százalékkal esett vissza, áruk pedig átlagosan 29 százalékkal lett magasabb. A cukrozott termékekre költött lakossági összeg már a bevezetés évében, illetve az azt követő évben is csökkent. 2013-tól kezdődően azonban

a gyorsan növekvő reáljövedelem hatására ismét emelkedni kezdett az édességek vásárlására fordított összeg.

Ugyanez a – csökkenő, majd emelkedő – tendencia figyelhető meg az egy főre jutó fogyasztásban is. Ez az évek óta tartó trend arra utal, hogy szükség lenne a NETA finomhangolására, esetleg kiterjesztésére, az adó mértékének emelésére.

cukros termékek fogyasztása

Az adó mértéke hosszabb ideig szinte egyáltalán nem változott, idén viszont 2018-hoz képest ötödével emelkedett az érintett termékek utáni fizetési kötelezettség. Egyébként is érdekessége az adónemnek, hogy nem százalékos mértékű, hanem az adott termékfajta fogyasztási egységeire (kilogramm, liter) határozták meg. 

Az MNB lát még lehetőséget az adónem további fejlesztésére, amelyet a 2019-ben megjelent Versenyképességi programban is megfogalmaztak. Ennek legfontosabb eleme a cukrozott termékek további visszaszorítása.

Ennek érdekében érdemes lenne az adófizetési kötelezettséget a 100 milliliterenkénti 8 grammos jelenlegi cukortartalom helyett már 5 grammos mérték esetén előírni. Ennek eredményeként a gyártók várhatóan csökkenteni fogják termékeik cukortartalmát.

A jegybanki javaslat szerint az előrecsomagolt cukrozott termékek esetében is sávos adózást kellene bevezetni. Jelenleg 25 gramm hozzáadott cukortartalom fölött egyösszegű adót kell fizetni. A javaslat szerint sávossá kellene átalakítani az adófizetési kötelezettséget a következők szerint: 10, 25 és 50 grammos határokat kellene bevezetni, ahol az adó mértéke a 2019-es érték 50, 100 és 200 százaléka, azaz 80, 160 és 320 forint lenne.

cukorbetegség

Ezen túlmenően célszerűnek tartanák az adó kiterjesztését a környezetszennyező módon előállított, és kedvezőtlen hosszú távú egészségügy hatásokkal járó pálmaolaj (pálmazsír) élelmiszeripari felhasználására is.

Ezen felül érdemes lenne megfontolni a népegészségügyi termékadó bevezetését a magas zsírtartalmú ételekre, húskészítményekre, valamint a helyben készített magas cukor- vagy sótartalmú termékekre.

Mennyi bevételt hozott a chipsadó?

Az adónem főként a jelentős mennyiségű hozzáadott cukrot tartalmazó ételekre és italokra vonatkozik, de érinti a sós termékeket, valamint az alkoholos italokat is. A bevétel jelentős többségét a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek után fizetik a gyártók. Ezen a termékcsoporton belül is kiemelkedő az aránya az olyan előrecsomagolt termékeknek, mint a csokoládé, rágó, marcipán, cukorka, keksz, ostya, fagylalt, jégkrém. A magasabb cukortartalmú termékek megadóztatását az magyarázza, hogy

bár a magyarok cukorfogyasztása nem kiugróan magas nemzetközi viszonylatban, de 2009 és 2014 között növekedésnek indult,

és 2014-ben a WHO által ajánlott öt százalék helyett a napi engergiabevitel 7,6-8,6 százaléka származott cukorból. A NETA egyébként a már felsorolt termékeken kívül érinti a cukrot tartalmazó egyéb termékeket (üdítő, kakaópor, gyümölcsíz), valamint az alkoholos italokat, az alkoholos frissítőket, a sós snackeket (sütött, extrudált, pörkölt sós termékek), az energiaitalokat, valamint az ételízesítőket.

Az adónem komplexitásának köszönhetően a NETA-ból származó költségvetési bevételek is jelentősek: 2018-ban már 40 milliárd forinttal támogatta az Egészségbiztosítási Alapot.

chipsadó bevételek

Ez annyit jelent, hogy a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított korábbi 0,07 százalékos aránya 0,1 százalékra emelkedett. Ha az érintett árucsoportokat nézzük, akkor megállapítható, hogy a teljes adóbevétel 40 százaléka a magas hozzáadott cukrot tartalmazó termékek értékesítéséből folyik be, és ugyanekkora a részaránya az alkoholos italoknak is. A maradék húsz százalékon belül az ételízesítők és az energiaitalok után jelentős még az adóbefizetés.

Egyre több helyen adóztatják az egészségtelen élelmiszereket

Hazánk Európában hazánk a harmadik helyen áll az elhízottak arányát tekintve, keveset mozgunk és egészségtelenül is táplálkozunk - olvasható a jegybank elemzéseiben.

A munkaképes korú magyarok húsz százaléka számít elhízottnak, további 32 százalékuk pedig túlsúlyos.

A világ számos országában léteznek egészségügyi célzattal bevezetett adónemek, illetve folyamatosan emelkedik azon országok száma, ahol erre külön figyelmet fordít a kormányzat.

elhízott lakosság aránya

A legtöbb országban azonban – akárcsak hazánkban – csak az elmúlt tíz évben került sor ezen adófajták bevezetésére, ahol pedig már korábban is létezett, ott emelték a fizetési kötelezettség mértékét. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemző a cukrot tartalmazó ételek és italok megadóztatása, de vannak példák a magas zsírtartalmú ételek adózási körbe való bevonására is.

Ilyen jellegű fizetési kötelezettséget vezetett be például Franciaország, Írország, Mexikó, a Fülöp-szigetek, a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Arab Emirátusok, számos USA-állam, illetve legutóbb az Egyesült Királyság.

Más országokban a már létező adónem mértéke emelkedett, így például Chilében és Norvégiában.

Az Egyesült Királyságban az adónemet 2016-ban jelentették be, és 2018 áprilisától vált hatályossá. A különadó bevezetését azzal indokolták, hogy a britek cukorfogyasztása nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően magasnak tekinthető. Az intézkedéstől eredetileg 520 millió font bevételt vártak, amit később 240 millió fontra (mintegy 90 milliárd forint) mérsékeltek, elsősorban a gyártók korai alkalmazkodása következtében. Az adó bejelentésének hatására a gyártók mintegy 50 százaléka változtatott a termékeiben található hozzáadott cukor mennyiségén. A brit adóhatóság (HMRC) tájékoztatása alapján az adónem az első hét hónapban több mint 150 millió font költségvetési adóbevételt eredményezett.