Megszűnő adó, csökkenő illeték: lépések a készpénz állampapírba terelése felé

A lépések

A Pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be, melynek két legdöntőbb eleme az idén június 1-jétől kibocsátott lakossági állampapírok esetében a jövedelem adómentessége, valamint a lakossági banki átutalásokra vonatkozó pénzügyi tranzakciós illeték kvázi megszüntetése: a bankoknak egy évben egyszer 800 forint lenne az illeték ügyfelenként, függetlenül attól, hány 20 ezer forint feletti utalása van az ügyfélnek, ha legalább egy van (idén csak 400-at, miután félévtől lesz érvényes a rendelet).

Önfinanszírozás

A lakossági állampapírok esetében az utóbbi időben egységes volt a kormányzati és jegybanki vélemény abban a tekintetben, hogy egyrészt minél nagyobb mértékben kellene növelni a lakosság állampapír-vásárlásainak mértékét, másrészt ezt legjobb lenne a nagyösszegben a lakosság által tartott készpénz felhasználásával megtenni.

Ha az állampapír adómentessé válik, két azonnali hatás mutatkozik: egyrészt kamatemelés nélkül is lényegesen nagyobb lesz az állampapírokon elért hozam, másrészt rendkívül komoly lélektani hatása lehet annak, ha egy befektetési forma adómentes: sokan önmagában ettől a ténytől úgy döntenek, hogy ezt választják. A két hatás együtt igen komoly összeget is megmozgathat, így optimális esetben az is elérhető, hogy az idén lejáró devizaadósság, valamint az idei államháztartási hiány (ennyivel növekszik a nominális adósság) nagy részét lakossági állampapírokkal lehetne finanszírozni.

Csak új kötvényekre vonatkozik

Érdekesség, hogy nem minden lakossági állampapírra vonatkozna a szabály, csak kizárólag a június elseje után kibocsátottakra. Ezzel vélhetően az a cél, hogy igyekezzenek a befektetők minél több új papírt megvenni, amikor pedig a régi lejár, fokozott késztetés legyen arra, hogy újra állampapírba fektessék a pénzt. A legtöbb lakossági állampapír ugyanis rövid lejáratú: maximum két éves, így a nagy állomány fenntartásához eleve az szükséges, hogy a legtöbben megújítsák a befektetést (csak az inflációkövet kötvények hosszabb lejáratúak).

Rövidebb lejárat esetén nem lesz érdemes a régi, még adóköteles papírt eladni azért, hogy minél hamarabb új, nem adókötelest vegyenek helyette, mivel a lejárat előtti eladás olyan árfolyamveszteséget jelent, ami meghaladja az adón megtakarítható összeget. Az inflációkövető kötvények esetében már más lehet a helyzet, azoknál viszont minden attól függ, hogy milyen feltételekkel bocsátják ki júniustól az új papírokat: lehet, hogy az infláció fölötti kamatprémium meghatározásakor figyelembe veszik ezt a tényezőt, így ebben az esetben sem lesz érdemes eladni a korábbi papírokat.

Illetékmérséklés

A cél tehát az, hogy minél több új pénz vándoroljon állampapírba, és részben ezt segíti a lakossági utalásokat terhelő pénzügyi tranzakciós illeték kvázi eltörlése (az egyszeri 800 forintot nyugodtan tekinthetjük annak) is. Ez persze csak akkor fog ténylegesen hatni, ha a bankok is eltörlik az ügyfelek felé azt a díjat, amit az illeték továbbterhelése miatt vezettek be. Az összhatás így az lehet, hogy a banki folyószámlákon parkoló pénzek egy részét a lakosság az ÁKK-hoz utalja és állampapír-vásárlásra fordítja.

A készpénzállomány beterelését mindenképpen elősegíti az adómentesség és így a magasabb kamat, hisz egyre nagyobb a különbség a készpénz hozammentessége és a lakossági állampapírok minden más kockázatmentes befektetési lehetőséghez képest magas, immár adómentes kamata között. A készpénznek persze be is kell kerülnie a bankrendszerbe illetve az Államkincstárhoz, attól függően, hol vásárol állampapírt az ügyfél.

A készpénz beterelése

A legegyszerűbb és legolcsóbb az automatán keresztüli bankszámlára befizetés, bár ez nagy, több milliós vagy akár tízmilliós párnacihában tartott összegnél nehézkes, ott marad a pénztári befizetés. Ezért ugyan rendszerint díjat vonnak, de miután a díj maximált, az említett nagyságrendű összegeknél már nem tekinthető vészesnek, hamar kitermeli a megvenni szándékozott állampapír.