Megtörténhetett az áttörés az inflációban

Lassult az infláció

Jelentősen mérséklődött az infláció áprilisban. Az év negyedik hónapjában 24 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest a KSH ma reggel közzétett jelentése alapján.

Márciusban még 25,2 százalékos volt az éves alapu infláció, így ahhoz képest kedvezőnek mondható az áprilisi adat.

Az előző hónaphoz képest átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak idén árpilisban. Utóbbi érték esetében szintén a drágulás lassulása érzékelhető, hiszen márciusban még havi alapon 0,8 százalékos volt az áremelkedés

A friss adatok alapján úgy tűnik elkezdte éreztetni a hatását az élelmiszerboltokban az utóbbi időben tapasztalható árcsökkentési-akciózási hullám. Éves alapon a márciusi 42,6 százalékhoz képest áprilisban az élelmiszerek ára már csupán 37,9 százalékkal emelkedett.

Ezen belül leginkább

• a tejtermékek (63,5 százalék),
• a vaj és vajkrémek (62,1 százalék),
• az édesipari lisztesáru (61,9 százalék),
• a kenyér (61,6 százalék),
• a tojás (51,0 százalék),
• a száraztészta (47,6 százalék),
• a péksütemények (46,7 százalék),
• a sajt (45,4 százalék)
• és a tej (43,2 százalék) ára emelkedett.

A termékcsoporton belül a liszt (8,8 százalék) és az étolaj (3,4 százalék) ára nőtt a legkisebb mértékben.

A háztartási energia 41,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 59,4, a tűzifa 54,4, a palackos gáz 46,9, az elektromos energia 27,3 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 59,1, a mosó- és tisztítószereké 39,8, a testápolási cikkeké 28,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 20,7 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 26,0 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 14,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 36,2, a belföldi üdülés 28,0, a sport- és múzeumi belépők 27,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,6, a járműjavítás és -karbantartás 23,4, a lakásjavítás és -karbantartás 20,0 százalékkal került többe.

Havi alapon nem drágultak az élelmiszerek

1 hónap alatt, 2023. márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott.

Milyen infláció várható az év egészében?

Az infláció csökkenése idén a második félévben felgyorsul a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint.

Ennek egyik oka, hogy egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, valamint a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása.

A jegybank szerint az infláció az év közepétől fokozottabb mértékben csökken.

Banki elemzők szerint év végére 6,5- 9,5 százalék körül alakulhat az infláció, melynek több oka van:

- a lakosság visszafogta a vásárlásait, ami a kiskereskedelmi adatokon már erősen látszik,

- a monetáris politika szigorú, a banki hitelezés drágult, a folyósított hitelek volumene jelentősen csökkent,

- magas a tavalyi inflációs bázis,

- az energiaárak jelentősen mérséklődtek,

- a nemzetközi élelmiszerárak csökkentek,

- a tavalyi adóemelések hatása kifut,

- a kormányzati és versenyhivatali intézkedések erősebb versenyt hozhatnak,

- az euróövezeti infláció 7 százalék, a régiós országokban is alacsonyabb az inflációs környezet, kisebb inflációt importálunk.

Összességében azonban az inflációs kilátásokat részben külső tényezők, részben a belső alkalmazkodás következtében továbbra is átlag feletti bizonytalanság jellemzi.

Az infláció idén 15,0 – 19,5 százalék között alakulhat, jövőre 3,0 – 5,0, míg 2025-ben 2,5 – 3,5 százalék lehet  az MNB előrejelzése szerint.

Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 2023-ban 16,9 – 19,4 százalék között alakul, 2024-ben 4,4 – 6,4, míg 2025-ben 3,0 – 3,6 százalék lehet.

A magas inflációs szint egyik oka az energia és élelmiszerárak drágulása, a profitok emelkedése, a jövedékiadó tavalyi emelése, a népegészségügyi termékadó emelése és az egyéb különadók begyűrűztek az árakba.

A jövő évben már egyszámjegyű lehet a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése. Az alkohol, dohánytermékek inflációja idén (döntően a termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében) 14 százalék körül alakul, majd ezen hatások kifutásával jövőre a historikus átlagnak megfelelő szintre csökken.

A szabályozott energiaárak inflációja – a rezsiárak módosításának hatására (gáz és áram árak) – a jegybank szernt átlagosan 40 százalék körül alakul.