Mekkora inflációs sokkot hoz az euró bevezetése?
ElemzésekAz euró tervezett bevezetéséről szóló vitákban rendszeresen felmerül az az érv, hogy a közös valuta bevezetése automatikusan egyszeri, jelentős áremelkedést okozna a bevezetés pillanatában. Bár nem tudjuk pontosan megmondani, hogy ha hazánkban ténylegesen bevezetik az eurót, annak milyen inflációs hatása lesz, a már eurót használó régiós országok példáját érdemes áttekinteni.
Az euró tervezett bevezetéséhez számtalan előny, illetve hátrány kapcsolódik, annak tengernyi szakirodalmával együtt. Jelen írásnak nem célja az összes, széles körben ismert előny (például árfolyamkockázat megszűnése) vagy hátrány vizsgálata, sőt annak elemzése sem, hogy az euróövezet mennyire optimális valutaövezet (nem igazán). A sok szempont közül most egyet ragadnék ki, ez pedig a bevezetéskori infláció kérdése.Magyarországon az infláció kérdése különösen is fontos.Bár most a magyar infláció alacsony szinten van – az eurózóna 4 százalékos inflációjának a fele – néhány éve még kétszámjegyű, sőt, 20 százalék feletti inflációs adatokat is láttunk. Ez több dolgot jelent.
Egyrészt a magyar lakosságnál a kellemetlen tapasztalatok miatt teljesen jogosan van jelen a félelem egy ismételt inflációs ugrástól – vagy persze mindentől, ami ismeretlen és inflációt okozhat. Ez a félelem persze kihat az inflációs várakozásokra is, ami viszont önbeteljesítő jóslatként generál inflációt. Az infláció leküzdéséhez tehát fontos eszköz volt annak elhitetése a lakossággal, hogy tényleg lehet alacsony az infláció és így az inflációs várakozásokat is le lehetett küzdeni a korábbi magas szintjükről. Ez persze másik oldalról a cégekre is igaz: a magas inflációs környezetben kihasználták az áremelési lehetőségeket.
Most, az alacsonyabb infláció korszakában ezek a lehetőségek valamennyire beszűkültek, de ha az inflációs várakozások ismét felerősödnek, akkor ez ténylegesen inflációt eredményezhet.
Régiós tapasztalatok
Az euró bevezetése már több régiós országban megvalósult, így bőven vannak olyan tapasztalatok, amelyekből ki lehet indulni. Az Eurostat minden, az eurót bevezető országra készített egy rövid elemzést az inflációs hatásokról, kitérve arra, hogy mely termékcsoportoknál volt jelentősebb az inflációra gyakorolt hatás.
A későbbi tanulmányok, elemzések is jellemzően ezekre a becslésekre hagyatkoznak, néhány esetben azonban más intézmények (pl. helyi jegybankok) is készítettek becsléseket. Ezek rendre kiemelik, hogy a lakosság a bevezetéskor magas inflációt érzett.
Az Eurostat becslései során a bevezetést megelőző hónapok inflációs adatait, illetve további mutatókat figyelembe véve készített egy előrejelzést az infláció alakulására a bevezetést követő 3 hónapra, majd ezt vetette össze a bevezetést követően megjelenő tényadatokkal és ebből becsülte meg az inflációs hatást.
A régiós országok közül először Szlovákia vezette be az eurót, 2009-ben. Az Eurostat becslése szerint a bevezetés inflációra gyakorolt hatása legfeljebb 0,3 százalékpont volt, míg a szlovák jegybank 0,2 százalékpontos hatással számolt. A jelentés szerint az indokoltnál drágább infláció néhány élelmiszernél és üdítőitalnál, szállítási szolgáltatásnál, háztartási szolgáltatásoknál, egészségügyi termékeknél, éttermi és javítási szolgáltatásoknál következett be.2011-ben Észtország következett az euróra áttérők sorában. Észtország esetében az Eurostat 0,2 százalékpontos hatást becsült, kiemelve a takarítási, szabadidős, kulturális, valamint vendéglátási, javítási, illetve fodrászati szolgáltatások drágulását, valamint a közúti szállítás áremelkedését.
Egy észt tanulmány ugyanakkor az euró bevezetésének hatását úgy vizsgálta, hogy kitért a bevezetést megelőző időszakra is. Ez alapján a bevezetést megelőző és követő 9 hónapban az inflációs hatás 0,35 százalékpont volt, míg ha csak a bevezetést megelőző 6 hónapot nézzük, akkor 0,55 százalékpont. Ez azt jelenti, hogy az inflációs hatás Észtországban nagyobbrészt nem is a bevezetést követően valósult meg. A tanulmány kiemeli, hogy Észtországban kormányzati kampányok zajlottak a bevezetést megelőzően az inflációs hatás elkerülésére és hogy példamutatásként a kormányzat is lefelé kerekített az adók átváltásakor. A két tanulmány eredményei közötti eltérés persze rámutat arra, hogy az inflációs hatás nem egy könnyen becsülhető, egzakt szám – az eredmény függeni fog az alkalmazott modelltől, illetve a felhasznált adatoktól is.
A 2014-es lett bevezetés 0,12-0,21 százalékpontos ugrást hozott az inflációban. Itt a háztartási gépek javítása, a fogászati szolgáltatások, az éttermi szolgáltatások és a fodrászat drágultak leginkább a bevezetés miatt.
A 2015-ös litván bevezetés inflációs hatása 0,03-0,11 százalékpontra becsülhető. Itt leginkább a munkahelyi étkezésre, a lakbérekre, a lakásjavítási és fodrászati szolgáltatásokra volt a legnagyobb az inflációs hatás.
Ezt követően közel 10 évet kellett várnunk a 2023-as horvát bevezetésig. Ennek inflációs hatását az Eurostat 0,04-0,20 százalékpontra becsülte. Külön érdekesség, hogy ez volt az egyedüli olyan bevezetés, ami egy magas inflációs környezetben történt meg.
Itt is az éttermi és fodrászati szolgáltatásokat, a szabadidős és sporttevékenységeket, a munkahelyi étkezést, valamint a mozi-, színház- és koncertjegyeket emelték ki, mint amire legnagyobb hatása volt az euró bevezetésének.
A sorban az utolsó Bulgária volt, ahol idén januárban tértek át az euróra. Itt nem talált az Eurostat szignifikáns hatást – voltak termékek, ahol az infláció a becsültnél nagyobb, de volt olyan is, ahol kisebb volt. A helyi jegybank gyorsbecslése alapján az infláció januárban 0,3-0,4 százalékponttal volt nagyobb, mint az euró bevezetése nélkül lett volna.
Bulgária esete persze eltér a többitől. Bár tavalyig Bulgáriában levát használtak, ennek árfolyama rögzített volt az euróhoz (illetve korábban a német márkához) képest, azaz ebben az esetben kevéssé is volt indokolt, hogy legyen inflációs hatás, hiszen némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a bolgárok korábban is eurót használtak, csak levának hívták.
Ami viszont a fentiekből megállapítható, az az, hogy a legtöbb esetben szolgáltatások drágultak kiugró mértékben – olyan szolgáltatások, amelyek ára jellemzően valamilyen kerek szám, sőt amelyeket az átlagosnál talán nagyobb arányban fizetünk készpénzben.
Az euróbevezetés inflációs hatása az egyes országokban
|
Ország |
Bevezetés éve |
Inflációs hatás (százalékpont) |
|
Szlovákia |
2009 |
0,3 |
|
Észtország |
2011 |
0,2 |
|
Lettország |
2014 |
0,12–0,21 |
|
Litvánia |
2015 |
0,03–0,11 |
|
Horvátország |
2023 |
0,04–0,20 |
|
Bulgária |
2026 |
nem szignifikáns |
Forrás: Eurostat, Gránit Alapkezelő
Bulgária és Horvátország
Érdemes külön is kitérni a horvát és a bolgár euróbevezetés inflációs hatására, bemutatva a két legújabb bevezetés árakra gyakorolt hatását. Amint már említettem, a horvát bevezetés egy kifejezetten magas inflációs periódusban történt, de a bolgár bevezetést követően is felfelé indult nemzetközi szinten az infláció, tekintettel az iráni háború nyomán megemelkedő energiaárakra.
A horvát és a bolgár inflációt az Európai Unió átlagával hasonlítom össze az Eurostat harmonizált inflációs mérőszámát figyelembe véve.
Amint az ábrán látható, 2022 elején a horvát és az uniós infláció még megegyezett. Ezt követően az orosz-ukrán háború kitörésének inflációs sokkja a horvát pénzromlást megemelte. Az euróbevezetés környékén viszont nem látszik, hogy a két idősor közötti rés tartósan kinyílna, azaz itt nagyjából együtt mozgott a két inflációs mutató. Ez persze nem jelenti azt, hogy Horvátországban ekkor alacsony lett volna az infláció – bár annyira nem volt magas, mint hazánkban vagy a balti országokban, de 2022 májusa és 2023 márciusa között stabilan kétszámjegyű értéket mutatott.
Ez rámutat arra, hogy Horvátországban az energiaárak sokkja miatt is érezhettek egy nagy ugrást az inflációban az euróbevezetés kapcsán, hiszen ez az érzet jellemző a legtöbb eurót bevezető ország lakosságára, még ha az inflációs adatokból ez nem is következne.
Éves infláció Horvátországban és az Európai Unióban (%)

Forrás: Eurostat, Gránit Alapkezelő
Sokkal érdekesebb a helyzet Bulgária esetében – itt nem látszik az a szoros együttmozgás az európai inflációval, amit Horvátország esetében láttunk.
2025 májusa és 2025 decembere között láthattunk egy nagyjából állandó rést a két inflációs mutató között, míg 2026 januárjában, amikor Bulgária bevezette az eurót, valami megváltozott – de nem a várt irányba.
Ha tehát csak erre az egy mutatóra nézünk, akkor azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az euró bevezetése még csökkentette is a bolgár inflációt – igaz, nem sokáig, hiszen áprilisban ismét tágra nyílt a rés a két mutató között. A rés alakulásának persze az euró bevezetésén túli okai vannak. Ilyen például az, hogy januárban a bázisba került a hatósági villamosenergia-árak 2025-ös emelkedése. Az áprilisi ugrásban két tényező játszott szerepet: egyrészt az iráni háború miatti energiaár-emelkedés, másrészt pedig az élelmiszerek árának emelkedése. Hogy ekkor az egyébként is magasabbá váló inflációs közegben volt-e szerepe az euró év eleji bevezetésének, azt nehéz lenne megmondani.
Az viszont biztos, hogy a bolgár kormány is próbálta különböző intézkedésekkel, kampányokkal mérsékelni ezt a hatást.
Éves infláció Bulgáriában és az Európai Unióban (%)

Forrás: Eurostat, Gránit Alapkezelő
Tapasztalatok, tanulságok Magyarország számára
A fenti példákból mindenképpen megállapítható, hogy nagyon jelentős inflációs hatás az euró bevezetéséhez kapcsolódóan a legtöbb régiós országban nem fordult elő.
A becslés ugyanakkor számtalan nehézséget mutat – így például a bolgár példa vagy az észt tanulmány is arra mutat rá, hogy ezek a hatások nem is feltétlenül a bevezetés környékén jelentkeznek. Az viszont jól látszik, hogy minden becslés esetén 1 százalékpontnál kisebb hatásról beszélhettünk.
Meg is fordíthatjuk viszont a kérdést, hiszen az elmúlt években Magyarországon láttuk azt is, hogy milyen hatása van annak, ha nincs eurónk és egy külső sokk (pl. energiaválság) hatására a forint gyengülő pályára áll – ekkor nem csak 1 százalékpont volt az inflációs hatás, sőt, amint különböző jegybanki elemzések bemutatták, a forintárfolyam változásának inflációs hatása az elmúlt évtizedben kifejezetten felerősödött.
Ettől persze még az euróbevezetés inflációs hatásaival foglalkozni kell. Fontos, hogy legyenek tájékoztató kampányok, illetve lényeges az is, hogy az inflációs várakozások alacsonyan maradjanak úgy vállalati, mint háztartási oldalról – azaz a szereplők ne gondolják úgy, hogy itt a lehetőség árat emelni.
Emellett persze fontos lenne a kiskereskedelemben a verseny élénkítése is – függetlenül az euró bevezetésétől.
Bár a magyar árszint már megközelítette (sok terméknél utol is érte) az uniós árszintet, ám ez önmagában nem zárja ki az árak további emelkedését.